Magyar Hírlap, 2020. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-01 / 152. szám

Belföld Ma egyéves az intézkedéscsomag, a babaváró támogatást mintegy százezren igényelték, a legtöbben pedig a tízmilliós lehetőség egészét kérték Már kétszázezer családnak segített az akcióterv VT Mintegy kétszázezer családot, több mint kilencszázmilliárd fo­rinttal támogatott a kormány egy év alatt a családvédelmi akcióterv keretében - közölte Novák Katalin államtitkár. A tavaly július 1-jén indult család­védelmi akcióterv új fejezetet nyitott a magyar családtámogatások tör­ténetében - mondta Novák Katalin a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) épületében tartott sajtótájékoztatón. A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kiemelte: ez idő alatt közel 200 ezer családot, több mint 900 milliárd fo­rinttal támogatott a kormány. A politikus ismertette: a babaváró támogatást mintegy százezren igé­nyelték, legtöbben a tízmilliós tá­mogatás egészét kérték, de népszerű volt a nagycsaládosok autóvásárlá­si támogatása, a jelzáloghitel-elen­gedés és a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) kapcsolódó kölcsön is. A négygyermekes édes­anyák személyijövedelemadó-men­­tességét január óta negyvenhárom­ezren vették igénybe, valamint tart a bölcsődei helyek bővítése is. Novák Katalin aláhúzta, mintegy negy­ven éve nem volt olyan magas a há­zasságkötések száma, mint most, és több mint húsz százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv is. Fűrész Tünde, a Kincs elnöke ar­ról számolt be, hogy a csokhoz kap­csolódó kölcsönt 11500-an, a jelzá­loghitel elengedését pedig mintegy 18 ezren igényelték. Az intézetnek a családvédelmi akcióterv nép­szerűségét mérő kutatása szerint a többség kifejezetten hasznosnak tartja az intézkedéseket, a megkér­dezettek húsz százaléka igénybe is vette azok valamelyikét. Legtöb­ben arról számoltak be, hogy óri­ási segítséget jelentettek számuk­ra a támogatások, a válaszadók húsz százaléka szerint az igénybe vett tá­mogatás nélkül nem vállaltak volna gyermeket vagy újabb gyermeket - közölte Fűrész Tünde. A Kincs összesítése rámutat: az el­múlt fél évben hat százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv. Hosszú idő után elkezdett emelkedni a szüle­tések száma, annak ellenére, hogy a szülőképes korú nők száma to­vábbra is csökken. 2019 decem­bere és 2020 májusa között 44308 gyermek született, ami 5,4 száza­lékkal több, mint az előző év azo­nos időszakában. A téli és a tavaszi hónapokban 24120 pár mondta ki a boldogító igent, ami még a járvány­helyzet ellenére is harminc száza­lékkal több az egy évvel korábbinál. A kormány 2010 óta azon dol­gozik, hogy a csökkenő népessé­gű, idősödő nemzetből gyarapodó, fiatalodó nemzet váljon, valamint hogy visszaadja az elvesztett bizal­mat, és Magyarországon újra hig­­­gyenek az emberek abban, hogy ér­demes gyereket nevelni, családot alapítani - emelte ki Novák Kata­lin. Az államtitkár az InfoRádióban azt is bejelentette: július 8-án onli­ne nemzetközi konferenciát tarta­nak Európa cenzúrázatlanul címmel, amelyen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Janez Jansa szlovén miniszterelnök. A konferenciát Or­bán Viktor Facebook-oldalán lehet majd követni. Novák Katalin ismertette az eddigi eredményeket a Kincs rendezvényén­Fotó: Papajcsik Péter Rétvári: Az oktatásra fordítható keret több mint másfélszerese a 2010. évinek, ami megteremti a lehetőségét a peda­gógusbérek emelésének Fotó: Papajcsik Péter 3 2020. július 1., szerda Bővülő lehetőségek Jövőre több pénz jut oktatásra, egészségügyre és nyugdíjra is Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó valamennyi ágazat több pénzből gazdálkodhat jövőre a 2021-es költségvetési törvény szerint, amelyet pénteken fogadhat el az Országgyűlés - közölte Rétvári Bence, az Emmi par­lamenti államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Az MTI beszámolója szerint ismertette: az egészségügyre 156 milliárd, az oktatásra 80 milliárd, nyugdíjra 327 milliárd, kultúrára 26 milliárd, a szociális szférára 41 milliárd, a családok támogatására 67 milliárd forinttal jut több, mint idén. Kiemelte: 2010 óta ös­­­szességében 77 százalékkal emelkedtek a költségvetés egészségügyi ráfor­dításai. A jövő évi költségvetésben több jut a gyógyászati segédeszközökre, gyógyszertámogatásokra, háziorvosi ellátásra, védőnői, fogászati, rokkant­sági ellátásra. Az oktatásra fordítható költségvetési keret több mint másfél­szerese a 2010. évinek - részletezte Rétvári Bence ami megteremti a le­hetőségét a pedagógusbérek emelésének. A 327 milliárd forinttal megemelt nyugdíjkasszában 77 milliárd forint fedezi a 13. havi nyugdíj egyheti összegét, amelyet jövő februárban fizetnek ki, és 53 milliárd forint szerepel a 2020-as nyugdíjprémium kifizetésének költségeire. A kultúra támogatása tíz év alatt 174 százalékkal, a szociális szférára fordítható összeg 139 százalékkal emelke­dett - sorolta az államtitkár. A családok támogatása is jelentősen nőtt, jövőre a két és félszerese lehet a tíz évvel ezelőttinek. A jövő évi keretben szere­pel az otthonteremtési programra elkülönített 250 milliárd, a gyermekétkez­tetésre fordítandó 86 milliárd, illetve az ingyenes tankönyvellátás 13,5 milliárd forintos költsége. Az államtitkár hozzátette továbbá: ahhoz, hogy Magyaror­szág visszatérhessen arra a növekedési pályára, amelyen a koronavírus-jár­­vány előtt volt, szükség van a többletforrásokra ezeken a területeken is. Rét­vári Bence szólt arról is, július 1-jétől tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére, és szintén júliustól az intézményvezetők és helyetteseik a tanulók lét­számához igazodó vezetői pótlékban részesülnek. (VT) Álláspont Zsidóellenes antifák Kacsoh Dániel vezető szerkesztő Mocskos zsidók! - skandálták pár napja a párizsi Place de la République-on összegyűlt tüntetők. A de­monstrálók az Amerikából indult Black Lives Matter mozgalomhoz csatlakozva alapvetően a rendőri erő­szak ellen léptek fel, ám egyúttal a rasszizmusra is ne­met akartak mondani. Igen, jól értik: a felhevült antifák az említett rigmust üvöltve, Izrael-ellenes transzpa­rensekkel vonultak fel a faji előítéletek ellen. Eközben az Egyesült Államokban az Amerikai kampány a pa­lesztin jogokért nevű szervezet Izraelt vádolta meg több afroamerikai haláláért, mondván, a zsidó állam kép­zi ki a feketékkel erőszakos nyugati karhatalmistákat. Keletebbre, Európa közepén, azaz Magyarországon egy szintén felhevült EP-képviselő, bizonyos Cseh Katalin - egyedüli magyarként­­ csatlakozik nagyjából ezer bal­liberális képviselőtársához, tiltakozva Ciszjordánia je­lentős részeinek tervezett annektálása, vagyis Izrael szuverenitásának kiterjesztése ellen. Mivel nincs har­madik út, ezzel a közel-keleti zsidóság biztonságával szemben lép fel. Érdemes felidézni a magyar kormány támogatásá­val az európai antiszemitizmust kutató Tett és Védelem Liga eddigi beszámolóit is arról, hogy Nyugaton a zsi­­dó közösségek egyre inkább fizikai fenyegetettségben élnek, nem kis részben a balliberálisok által oly szíve­sen látott, az Izrael-ellenességet kis túlzással az anya­tejjel magukba szívó bevándorlók miatt. Ha úgy ves­­­szük, ezek után már csak hab a tortán, hogy hazánkban a baloldal befogadta a korábban általa lenácizott pár­tot, az ellenzék üdvöskéje, Karácsony Gergely nem talált kivetnivalót a zsidók jobbikos listázásának ötletében, a gyurcsányista László Imre pedig odáig jutott, hogy Hitler érdemeit méltatta. Ha ilyen mondatok egy fideszes szájából hangozná­nak el, már ENSZ-csapatok bevonulását követelnék a balliberális véleményformálók. Nem fogadnának el magyarázkodást vagy bocsánatkérést. Csakhogy ilyen mondatok nem hangzanak el kormánypárti politiku­sok szájából. Orbán Viktor zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, amelyet be is tart, és be is tartat. Hazánkban biztonságban élnek a zsidó közössé­gek, reneszánszát éli a zsidó kultúra és hitélet, az állam milliárdos támogatásokkal segíti az érintettek külön­böző programjait, beruházásait. „Egyetértünk abban, hogy az antiszemitizmus erősö­dését Európában meg kell fékezni, és ennek érdekében határozott politikát kell folytatni. A magyar kormány részéről világossá tettem, hogy mi elismerjük Izrael jo­gát az önvédelemre, és mi is úgy vagyunk ezzel, hogy elvárjuk, hogy elismerjék jogunkat a saját magunk ön­védelmére” - tette egyértelművé a miniszterelnök még 2017-ben, miután Budapesten fogadta kollégáját, Benja­min Netanjahut. Ez tehát az egyértelmű és világos ma­gyar álláspont. Ezzel szemben áll a nemzetközi baloldal, amely - akarva vagy akaratlanul - bár továbbra is elő­szeretettel oktat ki bennünket „jóemberkedésből”, va­lójában tevőlegesen hozzájárul az antiszemitizmus elő­retöréséhez Európában. Azzal bizonyosan, hogy a zsidó életeket veszélyeztető tömegeket enged be a kontinens­re, a migránsok jogaiért száll síkra, vagy éppen azzal, hogy a szélsőséges palesztinok Izrael elpusztítására irá­nyuló tevékenységét támogatja. A meghasonlás csim­­borasszója, hogy így tesz Soros is, a nyílt társadalom bo­rult elméjű apostola. Jó ideje tudjuk: az újbolsevikok nem ismernek ellent­mondást, nem tűrik a másként gondolkodókat, külö­nösen nem a konzervatívokat. Az viszont mégiscsak újdonság, hogy - bár Sztálin kapcsán ennek is vannak történelmi előzményei - a zsidókkal is bajuk van.

Next