Magyar Hírlap, 2021. április (54. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-01 / 76. szám

Belföld 3 2021. április 1., csütörtök „Elfogadhatatlan, hogy a migránsok előbb Karácsony hónapokig nem tett semmit kapjanak oltást, mint a magyarok” a hajléktalanszálló ügyében A valóság elferdítésével vádolja Kocsis Mátét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), miután a szervezet korábban azt javasolta: minél előbb oltsák be a migránsokat. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a napokban közölte, hogy a TASZ a parlamenti képviselőknek eljuttatott levelé­ben azt kérte, a hátrányosabb helyzetben lévők kapjanak nagyobb figyelmet az oltási rendben. A TASZ az egészségügyi dolgozók és a koruk vagy egészségügyi állapotuk miatt nagyobb kockázat­nak kitettek mellett a migránsokat oltaná be mielőbb. „Nem elég nekünk, hogy néhány szerencsét­len brüsszeli bürokrata elszúrja az uniós vakcinabeszerzéseket, nem elég, hogy emiatt nem érkezik elegendő oltóanyag, de a járvány kellős közepén még Soros Gyuri bácsi is leoldja a láncot az itteni embereiről. Az a javaslatuk, hogy a migránsok kerüljenek a magyarok elé az oltási rendben?” - kér­dezte a frakcióvezető. Kocsis Máté tegnapi közleményében aztán úgy fogalmazott: „A TASZ pedig hiába nyávog... az teljesen elfogadhatatlan, hogy a migránsok előbb kapjanak oltást, mint a ma­gyarok. Márpedig a TASZ a levelében ezt javasolta. Hát ne kapjanak.” Végül megjegyezte, szégyen és bűn, amit a baloldal és a propagandasajtója hónapok óta művel. (VT) Reagált Kocsis Máté Álhírterjesztés Június 30-ig a XIII. kerületi Szabolcs utcai ingatlanban maradhat a fővárosi hajléktalankórház, ha a főpolgármester hivatalosan is jelzi az igényét - reagált Karácsony Gergelynek küldött válaszleve­lében Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felhívta a balol­dali városvezető figyelmét: kilenc hónapja jelezték számára, hogy az intézmény bérleti jogviszonya meg fog szűnni. „Nem feltételezhetem, hogy ennyi idő nem elégséges arra, hogy egy önnek ennyi­re fontos helyzet megoldódjon” - fogalmazott Mayer, hozzáfűzve: a városvezető az együttműködés hiányával vádolja a kormányt, miközben az elmúlt háromnegyed évben a levelezésen kívül saját ha­táskörében érdemi lépéseket nem tett a helyzet megoldása érdekében. Emlékeztetett, az állami in­gatlanok kapcsán februárban felajánlottak egy új, április 30-ig tartó bérleti szerződést, de erre máig nem érkezett válasz, így elmondható - folytatta -, hogy az érzéketlenséggel vádolt állam önszán­tából jelenleg is biztosítja a hajléktalanellátó működését. Az ingatlanegyüttes egységes hasznosí­tását az indokolja, hogy - amint az Karácsony előtt is ismert volt - az épületek állapota leromlott, felújításuk szükségessé vált. Mayer teljes levele elolvasható a Magyar Hírlap online felületén. (NG) Van a birtokomban néhány információ és dokumentum, ha kell, használom is őket - mondta az oligarcha Bige László. Simicska oda Bán Károly Mélyinterjút készített a házi őri­zetben lévő Bige László multimil­liárdossal az ellenzéki pártok egységbe kovácsolásán évek óta fá­radozó hírportál, a Partizán. Gyur­­csányék több mint tízmilliárdos fel­­tőkésítése nem került szóba. A büntetőeljárás hatálya alatt ál­ló, Gyurcsány idejében milliárdos­sá lett oligarcha. Bige László azért került a hírek középpontjába, mert kitudódott, ő finanszírozta a balol­dali pártok számára azt a nagymin­tás közvélemény-kutatást, amelyet Horn Gábor, a liberális Republikon Intézet elemzője vitt le a vállalkozó birtokára. Az ügyészség letöltendő börtön­­büntetést kért az oligarchára, ám ez baloldali értelmezésben koncepciós ügyet szokott jelenteni. Bige az in­terjúban azt mondta, ő nem Simics­­ka Lajos, aki pártpénztárnok volt, és „aki olyan módszerekhez eresz­kedett le, ahova én be sem néznék”. A vele szemben folytatott büntető­­eljárásokról azt állította, azoknak nincs alapjuk. A forgatókönyv ve­le szemben az, hogy adva van egy önfeljelentő, aki vádalkut köt az ügyészséggel, majd állít valamit ró­la, őt pedig meggyanúsítják. Eh­hez képest a bíróság a bűnügyi fel­ügyeletéről döntött, tehát közvetve az igazságszolgáltatást is támadja. A vád szerint Bige megállapodott egy vállalkozóval, hogy több ezer tonna terméket ad át neki, a for­galmazó azt a piaci árnál olcsób­ban, részben számla nélkül érté­kesíti, majd az összeget átadta a milliárdosnak. Mindez 2010-ben történt, amikor a vállalkozó száz­harmincötmillió forintot csorgatott vissza Bigének. Bige azt fejtegette, hogy benne az eljárások miatt nincs félsz, őt ezekkel nem lehet megtörni, ha akarják, államosítsák a cégeit. Bár neki szabad elvonulást ígér­tek - mondta de ő itt akar él­ni. Fenyegetőzött is, hogy ezeknek lesznek a következményei. „Van a birtokomban néhány informá­ció és dokumentum is, ha kell, ak­kor használom is őket” - tette hoz­zá. A sajtóban azt terjesztették, hogy Csányi Sándor az, aki el akarta ven­ni tőle a cégét, persze strómanokon keresztül, de ő nem haragszik Csá­­nyira - fogalmazott. Az OTP egyéb­ként közleményben cáfolt, azt írták: Csányi Sándor nem tervezte és nem tervezi a Nitrogénművek Zrt. vagy más, a Bige-csoporthoz tartozó vál­lalkozás megvásárlását. Az interjúban arról is beszélt Bi­ge László, hogy szerinte Orbán már döntött a sorsáról, amit arra ala­pozott, hogy találkozót kért tőle 2017-ben, de a miniszterelnök nem fogadta. A Gyurcsány-kormány­­tól kapott tizennégymilliárd forin­tos hitel nem volt az interjú témá­ja, és azt is igyekezett cáfolni, hogy ő baloldali pártokat finanszírozna a 2022-es választás előtt. A Gyurcsány-kormánytól kapott tizennégymilliárd forintról nem beszélt Bige Forrás: YouTube Álláspont A jó, a rossz és Varga Bence újságíró „De - mondhatom - ha így reá meredhetsz­­ minden lakás olyan, akár a ketrec” - ki ne érezné át Kosztolá­nyi Dezső sorait, amikor már egy éve ülünk szépen be­rendezett ketreceinkben, és most odakint már a Nap is egyre többször süt. Mert süt ugyan, hogyne sütne, csak nem nekünk. Azt már megtanultuk, hogy a járvány nem ismeri a naptárt, most pedig azt tanuljuk, miként tegyünk eleget azoknak az előírásoknak, amelyeket egy éve még, talán afféle kalandvágyból is, élvezettel hajtot­tunk végre, csak ezúttal már hangzatos szlogenek meg optimista lelkesedés nélkül. Mert elfáradtunk. És fásultak vagyunk, csüggedtek, türelmetlenek, és haragszunk, csak nem tudjuk, kire. Pedig szólnánk már, hogy megtanultuk a leckét, vettük a lapot, most már elég lesz. Ha volna kinek. Eszembe jut Milan Kundera eszmefuttatása leg­ismertebb regényéből, A lét elviselhetetlen köny­­nyűségéből, amelyben a nietzschei örök visszatérés gondolatát feszegeti. Eszerint ugyanis ha az idő vég­telen, az anyag pedig véges, akkor minden, ami már megtörtént, újra és újra, vég nélkül ismétlődik szük­ségszerűen. „Ha életünk minden másodperce a vég­ a járvány­ telenségig ismétlődne, úgy oda lennénk szögezve az örökkévalósághoz, mint Jézus Krisztus a keresztfához. A gondolat hátborzongató. Az örök visszatérés világá­ban minden mozdulatra a felelősség elviselhetetlen sú­lya nehezedik” - írja Kundera. A múlékony dolgok ez­zel szemben mindig múlandóságuk enyhítő fényében jelennek meg, mert „az elmúlás pírja a nosztalgia vará­zsával ragyog be mindent, a guillotine-t is” - teszi hoz­zá az író, akit egy második világháborús fénykép ejtett nosztalgiába, mert a gyermekkorára emlékeztette. Arra az időre, amely soha nem tér vissza, mert az emberi élet ideje nem körforgás. A gondolat, hogy erre az időszakra is nosztalgiával fo­gunk visszaemlékezni, felháborítóan abszurd, még az ördög is elismerően csettint rá. Pedig aki olvasott már szociológiai életútinterjúkat, az tudja, hogy az egyé­ni emlékezetben a mostaninál összehasonlíthatatlanul embertelenebb és kegyetlenebb történelmi időszakok is felidéződhetnek kellemes élmények képében. Hiá­ba a rengeteg áldozat, a tönkrement kapcsolatok, a sok­sok elvesztegetett idő, a kukába vágott célok és tervek, megszűnt munkahelyek vagy éppenséggel az a rengeteg diák, aki a távoktatás miatt - amiről józan ember alig­ha hiheti, hogy pótolni képes a személyes jelenlétű ok­tatást - beláthatatlan hátrányokat szenved el épp. Hiá­ba mindez, egy nap majd csak legyintünk erre is: „Nem is volt olyan vészes.” Hogy ez jó vagy sem, nehéz kérdés. Bizonyára ez ép­pen így jó, szinte már tökéletes. Hogy tudniillik nem tudni, jó-e vagy sem. És erről eszembe jut a jó és rossz viszonyáról szóló legendás sorozat, a Twin Peaks FBI-ügynöke, aki min­den epizódban mennyei élvezettel szürcsöli kávéját, és harap hozzá néhány falat meggyes pitét vagy fánkot. Az ő életfilozófiája nagyjából így hangzik: „Mindennap egyszer ajándékozd meg magad. Ne tervezd el, ne várj rá. Csak hagyd, hogy megtörténjen.” Elfáradtunk, de már piszkosul, és úgy érezzük, hogy a jó és a rossz küzdelmében most éppen megint mintha a jó maradna alul. „De majd ez is elmúlik” - súgja a fü­lünkbe egy ismerős hang cinikusan, és már azt is tud­juk, van igazság abban, amit mond. Szükségünk lesz hát az ajándékokra. Kezdetnek jó lenne nekünk is egy nagy adag gőzölgő kávé - fekete, mint az éjszaka - és mellé egy méretes, finom meggyes pite. Az édes végső soron a keserűvel a legjobb.

Next