Magyar Hírlap, 2021. április (54. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-01 / 76. szám
Belföld 3 2021. április 1., csütörtök „Elfogadhatatlan, hogy a migránsok előbb Karácsony hónapokig nem tett semmit kapjanak oltást, mint a magyarok” a hajléktalanszálló ügyében A valóság elferdítésével vádolja Kocsis Mátét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), miután a szervezet korábban azt javasolta: minél előbb oltsák be a migránsokat. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a napokban közölte, hogy a TASZ a parlamenti képviselőknek eljuttatott levelében azt kérte, a hátrányosabb helyzetben lévők kapjanak nagyobb figyelmet az oltási rendben. A TASZ az egészségügyi dolgozók és a koruk vagy egészségügyi állapotuk miatt nagyobb kockázatnak kitettek mellett a migránsokat oltaná be mielőbb. „Nem elég nekünk, hogy néhány szerencsétlen brüsszeli bürokrata elszúrja az uniós vakcinabeszerzéseket, nem elég, hogy emiatt nem érkezik elegendő oltóanyag, de a járvány kellős közepén még Soros Gyuri bácsi is leoldja a láncot az itteni embereiről. Az a javaslatuk, hogy a migránsok kerüljenek a magyarok elé az oltási rendben?” - kérdezte a frakcióvezető. Kocsis Máté tegnapi közleményében aztán úgy fogalmazott: „A TASZ pedig hiába nyávog... az teljesen elfogadhatatlan, hogy a migránsok előbb kapjanak oltást, mint a magyarok. Márpedig a TASZ a levelében ezt javasolta. Hát ne kapjanak.” Végül megjegyezte, szégyen és bűn, amit a baloldal és a propagandasajtója hónapok óta művel. (VT) Reagált Kocsis Máté Álhírterjesztés Június 30-ig a XIII. kerületi Szabolcs utcai ingatlanban maradhat a fővárosi hajléktalankórház, ha a főpolgármester hivatalosan is jelzi az igényét - reagált Karácsony Gergelynek küldött válaszlevelében Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felhívta a baloldali városvezető figyelmét: kilenc hónapja jelezték számára, hogy az intézmény bérleti jogviszonya meg fog szűnni. „Nem feltételezhetem, hogy ennyi idő nem elégséges arra, hogy egy önnek ennyire fontos helyzet megoldódjon” - fogalmazott Mayer, hozzáfűzve: a városvezető az együttműködés hiányával vádolja a kormányt, miközben az elmúlt háromnegyed évben a levelezésen kívül saját hatáskörében érdemi lépéseket nem tett a helyzet megoldása érdekében. Emlékeztetett, az állami ingatlanok kapcsán februárban felajánlottak egy új, április 30-ig tartó bérleti szerződést, de erre máig nem érkezett válasz, így elmondható - folytatta -, hogy az érzéketlenséggel vádolt állam önszántából jelenleg is biztosítja a hajléktalanellátó működését. Az ingatlanegyüttes egységes hasznosítását az indokolja, hogy - amint az Karácsony előtt is ismert volt - az épületek állapota leromlott, felújításuk szükségessé vált. Mayer teljes levele elolvasható a Magyar Hírlap online felületén. (NG) Van a birtokomban néhány információ és dokumentum, ha kell, használom is őket - mondta az oligarcha Bige László. Simicska oda Bán Károly Mélyinterjút készített a házi őrizetben lévő Bige László multimilliárdossal az ellenzéki pártok egységbe kovácsolásán évek óta fáradozó hírportál, a Partizán. Gyurcsányék több mint tízmilliárdos feltőkésítése nem került szóba. A büntetőeljárás hatálya alatt álló, Gyurcsány idejében milliárdossá lett oligarcha. Bige László azért került a hírek középpontjába, mert kitudódott, ő finanszírozta a baloldali pártok számára azt a nagymintás közvélemény-kutatást, amelyet Horn Gábor, a liberális Republikon Intézet elemzője vitt le a vállalkozó birtokára. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért az oligarchára, ám ez baloldali értelmezésben koncepciós ügyet szokott jelenteni. Bige az interjúban azt mondta, ő nem Simicska Lajos, aki pártpénztárnok volt, és „aki olyan módszerekhez ereszkedett le, ahova én be sem néznék”. A vele szemben folytatott büntetőeljárásokról azt állította, azoknak nincs alapjuk. A forgatókönyv vele szemben az, hogy adva van egy önfeljelentő, aki vádalkut köt az ügyészséggel, majd állít valamit róla, őt pedig meggyanúsítják. Ehhez képest a bíróság a bűnügyi felügyeletéről döntött, tehát közvetve az igazságszolgáltatást is támadja. A vád szerint Bige megállapodott egy vállalkozóval, hogy több ezer tonna terméket ad át neki, a forgalmazó azt a piaci árnál olcsóbban, részben számla nélkül értékesíti, majd az összeget átadta a milliárdosnak. Mindez 2010-ben történt, amikor a vállalkozó százharmincötmillió forintot csorgatott vissza Bigének. Bige azt fejtegette, hogy benne az eljárások miatt nincs félsz, őt ezekkel nem lehet megtörni, ha akarják, államosítsák a cégeit. Bár neki szabad elvonulást ígértek - mondta de ő itt akar élni. Fenyegetőzött is, hogy ezeknek lesznek a következményei. „Van a birtokomban néhány információ és dokumentum is, ha kell, akkor használom is őket” - tette hozzá. A sajtóban azt terjesztették, hogy Csányi Sándor az, aki el akarta venni tőle a cégét, persze strómanokon keresztül, de ő nem haragszik Csányira - fogalmazott. Az OTP egyébként közleményben cáfolt, azt írták: Csányi Sándor nem tervezte és nem tervezi a Nitrogénművek Zrt. vagy más, a Bige-csoporthoz tartozó vállalkozás megvásárlását. Az interjúban arról is beszélt Bige László, hogy szerinte Orbán már döntött a sorsáról, amit arra alapozott, hogy találkozót kért tőle 2017-ben, de a miniszterelnök nem fogadta. A Gyurcsány-kormánytól kapott tizennégymilliárd forintos hitel nem volt az interjú témája, és azt is igyekezett cáfolni, hogy ő baloldali pártokat finanszírozna a 2022-es választás előtt. A Gyurcsány-kormánytól kapott tizennégymilliárd forintról nem beszélt Bige Forrás: YouTube Álláspont A jó, a rossz és Varga Bence újságíró „De - mondhatom - ha így reá meredhetsz minden lakás olyan, akár a ketrec” - ki ne érezné át Kosztolányi Dezső sorait, amikor már egy éve ülünk szépen berendezett ketreceinkben, és most odakint már a Nap is egyre többször süt. Mert süt ugyan, hogyne sütne, csak nem nekünk. Azt már megtanultuk, hogy a járvány nem ismeri a naptárt, most pedig azt tanuljuk, miként tegyünk eleget azoknak az előírásoknak, amelyeket egy éve még, talán afféle kalandvágyból is, élvezettel hajtottunk végre, csak ezúttal már hangzatos szlogenek meg optimista lelkesedés nélkül. Mert elfáradtunk. És fásultak vagyunk, csüggedtek, türelmetlenek, és haragszunk, csak nem tudjuk, kire. Pedig szólnánk már, hogy megtanultuk a leckét, vettük a lapot, most már elég lesz. Ha volna kinek. Eszembe jut Milan Kundera eszmefuttatása legismertebb regényéből, A lét elviselhetetlen könynyűségéből, amelyben a nietzschei örök visszatérés gondolatát feszegeti. Eszerint ugyanis ha az idő végtelen, az anyag pedig véges, akkor minden, ami már megtörtént, újra és újra, vég nélkül ismétlődik szükségszerűen. „Ha életünk minden másodperce a vég a járvány telenségig ismétlődne, úgy oda lennénk szögezve az örökkévalósághoz, mint Jézus Krisztus a keresztfához. A gondolat hátborzongató. Az örök visszatérés világában minden mozdulatra a felelősség elviselhetetlen súlya nehezedik” - írja Kundera. A múlékony dolgok ezzel szemben mindig múlandóságuk enyhítő fényében jelennek meg, mert „az elmúlás pírja a nosztalgia varázsával ragyog be mindent, a guillotine-t is” - teszi hozzá az író, akit egy második világháborús fénykép ejtett nosztalgiába, mert a gyermekkorára emlékeztette. Arra az időre, amely soha nem tér vissza, mert az emberi élet ideje nem körforgás. A gondolat, hogy erre az időszakra is nosztalgiával fogunk visszaemlékezni, felháborítóan abszurd, még az ördög is elismerően csettint rá. Pedig aki olvasott már szociológiai életútinterjúkat, az tudja, hogy az egyéni emlékezetben a mostaninál összehasonlíthatatlanul embertelenebb és kegyetlenebb történelmi időszakok is felidéződhetnek kellemes élmények képében. Hiába a rengeteg áldozat, a tönkrement kapcsolatok, a soksok elvesztegetett idő, a kukába vágott célok és tervek, megszűnt munkahelyek vagy éppenséggel az a rengeteg diák, aki a távoktatás miatt - amiről józan ember aligha hiheti, hogy pótolni képes a személyes jelenlétű oktatást - beláthatatlan hátrányokat szenved el épp. Hiába mindez, egy nap majd csak legyintünk erre is: „Nem is volt olyan vészes.” Hogy ez jó vagy sem, nehéz kérdés. Bizonyára ez éppen így jó, szinte már tökéletes. Hogy tudniillik nem tudni, jó-e vagy sem. És erről eszembe jut a jó és rossz viszonyáról szóló legendás sorozat, a Twin Peaks FBI-ügynöke, aki minden epizódban mennyei élvezettel szürcsöli kávéját, és harap hozzá néhány falat meggyes pitét vagy fánkot. Az ő életfilozófiája nagyjából így hangzik: „Mindennap egyszer ajándékozd meg magad. Ne tervezd el, ne várj rá. Csak hagyd, hogy megtörténjen.” Elfáradtunk, de már piszkosul, és úgy érezzük, hogy a jó és a rossz küzdelmében most éppen megint mintha a jó maradna alul. „De majd ez is elmúlik” - súgja a fülünkbe egy ismerős hang cinikusan, és már azt is tudjuk, van igazság abban, amit mond. Szükségünk lesz hát az ajándékokra. Kezdetnek jó lenne nekünk is egy nagy adag gőzölgő kávé - fekete, mint az éjszaka - és mellé egy méretes, finom meggyes pite. Az édes végső soron a keserűvel a legjobb.