Magyar Hírmondó 1. (1792. január-június)
1792-02-14
fel adja azt vélekedése mellett a’ Felséges Helytartó Tanátsnak. Innen a’ Fels. Udvari Cancellariára küldetik Bétsbe, melly is, Ö Felsége eleibe terjeszti a’ Candidáltt személlyeket, kik közzül eggyet nevez azután ö Felsége Professornak. Rege* Mátyás Királyról. Szepes , és Liptó Vármegye köztt fekszik egy nagy hegy , mellyet most is Királyhegynek hívnak, minthogy Mátyás gyakorta ott vadászott; ’s ennek bizonyságául lehet az, hogy Szombathely (másként Mons S. Georgii, vagy Georgenberg) nevű Városkában még most is látszik egy deák epigraphe egy ház’ falán, melly azt adja tudtára az ott utazónak , hogy Mátyás abban ebédelt. A’ Szomolnoki ’s Jászai erdőknek lévén a Király, eggy estve azon veszi magát észre, a mese, ás rege között különbség van. Jó mese soha sem törtentt, hanem csak költött dolgokat beszelt ; él rege ellenben valóban meg,-történtt elme's eseteket ádlelté. — így különbözteti ezt a’ Francia a Fable es Conte ; a’ JSe'met pedig el Fabel es, Erzählung nevezetekkel. — Ezt annyival illőbb vólna közönséges értelembe vetetni, mivel a’ szónak : Mese, most három jelentése van. Eggyik az aenigma— másik a’ fabula — a’ harmadik pedig az úgy nevezett régibb anekdotomok. A Rege pedig valóságos, magyar szó, mint ez a szokásban lévó mondás is mutatja: Agg rege az az , regi traditio.