Magyar Hírmondó 3. (1793. január-május)

1793-01-22

9n­ tézetben volt ez úttal, állortzásan , ’s Chi­­nai Tust ( vékony rudatskákba tsináltt jó fé­le fekete festéket) osztogatott az esmerös Méltóságoknak. De valamint a’ Tust osz­­togató Felségnek tsak a’ külső szine volt Chinai, úgy a’ Tus is, más volt valósággal, mint a’ mit mutatott: t. i. jóféle tsokoládé mellyet sokan édesdeden is meg ettek, mind­járt azon melegében. Tsászár ö Felsége, állortza nélkül múlatta magát, fekete se­lyem köpönyegben. — Egy valaki a’ ki nem esmérte a’ F. Császárt, beszélli ö Felségének, hogy a’ Császár és Tsászáré is benn vagynak Chinai ruhában.A’Császár azt felelte jó kedv­el: Meg lehet , hogy a’ Császárné Chinai ruhá­ban vagyon, de ne higgye azt a’Császárról. Az Idegen csak azt víttatta, hogy valóság­gal a’ Tsászár is Chinai módra van fel öl­­lözve, mert ő o­lyantól hallotta a’ ki bi­­zonyosan tudja. Én bizonyosabban tudom , monda végre ő Felsége; mert éppen magam vagyok , a’ kiről bes­zéltünk. — Ezen Tör­ténetet maga beszéltette el a’ Felség nagy ny­árjastággal, Özvegy Gr. P.Jánosné ő Exc.­jának. A’ Fejedelem, és a’Státus eránt tartozott szeretetnek nemes példái úgy fel buzdították ezen Városnak minden rendű Lakosait, hogy újra 32 rendbéli önként való áldozatok tétet­tek­­ le a’ Haza’Oltárára, mellyek által 23, 607 forintokkal szaporodott a’ hadi segítség. Ezen summába, 3001 forintokat, ’s 30 krt adott a’ Zsidóságnak azon része , melly a’ Nagy Kereskedő-Társasághoz nem tartozik. «MSSS­SO

Next