Magyar Hírmondó 5. (1794. január-június, 1-50. szám)

1794-05-27 / 42. szám

rontott, és sok puskaporos szekereket is fel­vettetett volna: egy Trombitást küldött a’ Város alá, két rendbeli írásokkal, mel­­lyek közzül az eggyik a’ Magistrátushoz, a’ másik pedig a’ Generálishoz volt intézve. Az utól említett írásnak e’ volt a’ fogla­latja: — „Intetik az Emberiség’ nevében, hogy adja­ meg magát, ha mind a’ kormá­nyozása alatt lévő Népét, mind saját sze­­méllyét ki nem akarja tenni szörnyű vesze­­delemre, mellytöl félhet, egy neki mérge­sedett Ellenség’ részérö­l. “ De a’ Generális azt felelte, hogy tudja a’maga köteles­ségét, és nem adja­­ fel a’ Várost. Ekkor a Franc­iák, Hammerpein Generál­ vallás­­tétele szerint, igen nagy tökélletességgel c­éloztak , ’s ágyúztak ; úgy hogy a tű­z mindenütt el kezdett hatalmazni a’Város­ban. — Mivel mégis a’munit­ió (puska­por, golyóbis), nem­különben az eledel is részünkröl annyira meg­fogyott volt már, hogy azokkal tsak mintegy fél napig ér­hették­­ bé Vitézeink; segedelmet sem re­­m­énylhettek egy hamar: estve 10 órakor hadi tanátsot tartottak, mellyben azt vé­gezték: 1.) hogy a’ be­szorított Katonaság inkább keresztül verje magát a’ Franc­iá­­kon, hogy sem meg adja magát: 2.) hogy 200 ember a’Várban hagyattasson 6 ágyúk­kal, ’s azokhoz tartozó, ’s 24 óráig szol­­gálható munit­ióval, a’ több ágyúkat igye­kezzen a’ nagyobb Sereg magával ki-vinni

Next