Magyar Hírmondó 7. (1795. január-június, 1-52. szám)

1795-01-02 / 1. szám

ST szú, mind rövid, és mozsár-ágyúkból. A’ Fiesskben , ’s a’ Rajna-sántzában kevés kárt okozhatott, hanem a’ Városban, sok házakat meg­rongált. Leg­nagyobb erő­ben ágyazott arra az útra, melly a’ Rajnai Kaputól, a’ Rajnán való Altal-járásra szol­­gál, és az által szálló hajókra. Eggy Kaszárnyában gyújtottak az el­lenség’ kombijai, de kevés idő alatt el­al­­tódott a’ tűz. A’ minémü bátorsággal vi­selték magokat a’ Cs. K.; Palatinátusi ; Baváriai; és Zweybrücki Katonaságok; ép­pen olly tsendességgel voltak Mannheim Lakosai, az egés­z ágyúzás ideje alatt, melly tartott, déduánni négy órájáig 24-dik De­cembernek. Ekkor, ismét meg­jelent Fr. Generáladjutánt Hendelet, és fel­kívánásá­hoz, olly fenyegetést ragasztott, hogy, ha nem tel­yesítődnék az , újj gyújtó-battériák fogják vesztegetni Mannheimot. Minthogy a­ Flesek, és a’ Rajna-sántza, kaszamáták nélkül voltak, ’s résszerént tsupa földből készűltenek; azonban, úgy annyira növe­kedett a’ hideg Dec. 24-dikér­, hogy eggyes hajókkal való járhatásához is a’ Rajnának, nem maradtt tovább reménység , — ezek­nek meg­fontolása olly határozást szü­lt ré­­szü­nkről , hogy a’ Éleseket és a’ Rajna­­sántzát által kaphatják Dec. 25-dikén dél­ben minden akkor, bennek találtatandók­­kal eggyütt a’ Frantziák , de úgy, hogy a’ Lántakat le-rontsák, és míg ez a’ had

Next