Magyar Hírmondó 7. (1795. január-június, 1-52. szám)
1795-06-30 / 52. szám
ti gyözedelmeiteknek ; fr.idén új borostyánokat akart gyűjteni az Olasz - Országi Sereg, melly magának olly ditsösséget szerzett, okossága, állhatatossága, és bátorsága által, ’s félelmet öntött az ellenségbe, éppen akkor ellenkezőt forralt magában a’ Gonosz-lelküség, ’s azon mesterkedett , hogy eggyszerre gátat vessen igyekezetünknek; gyalázatot és halált hozzon fejünkre, essze vesztvén bennünket eggymással, az ellenség’ kezébe játztza táborainkat ; ’s ekképpen semmivé tegye ötesztendei tusakodásinkat, győzedelminket és fáradságainkat. Ezek a’ Gonosz-lelküek fellármázták Turont , már elkezdődött volna a’ zenebona , de Vitéz Atyánkfiái széllyel szórták a’ Pártosokat mint a’ port: ismét jó rendben vagyon minden. Mos' már, mocskolódó írásokban mentik ki mérgeket. Ótsárolyák (katymállyák) a’ Nemzeti-gyűlést ; holott e’ nélkül fel nem állhat a’Közönséges Társaság. Szabadságról beszéllenek ők, ’s megrontják a’ Törvényt; ismét a’ vérengezés igazgatás formáját akarják vissza-hozni közzétek , melly meg fosztott bennünket javaitoktól; el temette a’ szabadságot; ki - pusztította a’ Kereskedést és Mesterségeket; ’s szegénységet okozott. Csábító írások által akarják leejteni lábáról a’ Francia Sereget! Vitézek ! Ti az ő szándékjokat haszontalanná tehetitek, tsinályatok a’ Csábító írásokból puskától