Magyar Hírmondó 7. (1795. január-június, 1-52. szám)
1795-06-30 / 52. szám
Magyar Hírmondó. 52-Kőit Bécsben, Se. Iván Havának (Júniusnak) 30-dik napján, 1795-dik Esztendőben, osoSSOÍJötiOtiOÍSOtO Hadi és Békessége* Kornyülállások. Német Birodalomban Tsiszári zsó-don vitézkedő Franczia Ki-költözttek’ Serege , nagy fájdalommal értette Neh.,16-dik Lajos Fiának halálát , ’s annak Lelkéért különös ájtatosságot tartott, mellynek végződésével így szóllott Condé Hertzeg a’ Sereghez : Uraim ! A’ Sír, melly magába zárta as szerentsétlen 16-dik Lajost, Felséges Hitvesével és tiszteletre méltó Hágával eggyütt, ismét nyílik illy hamar, hogy eggyesíttse ezen nagy áldozatokkal, a’ mi szeretetünknek, reménységünknek , és tiszteletünknek fő tárgyát. Ezen ifjií maradéka annyi Királyoknak , kinek tsupánn szűletése is boldogsággal láttatott bíztatni Alattvalóit, mivelhogy ő, 4-dik Henriknek és Mária Theresiának véréböl származott; nem állhatta már ki tovább a’ kegyetlen rabságot. Nem múlt először emlékeztetem Uraim Kegyelmeteket, a fájdalom! azon igazságra, hogy soha a’ Király meg nem hal Frantzia^Qt* M m m 813