Magyar Hírmondó 8. (1795. július-december, 1-52. szám)

1795-10-09 / 29. szám

fiatja írásbann az Felségnek, de ő csak meg­ maradt abban a’ szándékjában, hogy szemé­ly szerint jele­njen meg a’ Király­nál, mivel — úgymond — nagy dolga vol­na véle. Gyanússá tévén magát ezen hely­telen erősködése által az Asszony, őrizet alá adódott, ’s csak hamar azontúl fel­fe­­dezte , hogy Ö . Békességet akart tanátsol­­ni a’ Királynak; de egyszersmind elmebe­li meg­­ háborodásának is szembe­ tünö je­leit adta. Hiberniából, mind a’ Fő-Város Dub­lin, mind egyéb Városok is sürgetik . Nagy-Britanniai Felségénél a’ Békesség­nek helyre - állítását , melly kérésseknek indító­ okáiúl teszik 1.) Hogy a’ had’ kez­detétől fogva, százötvenezer Katonát adott már Hibernia. 2.) Hogy minden Hiber­­niai zenebonáskodásokra, a’ had szolgál­­tatott alkalmatosságot, a’ miilyen zenebo­na újra is ütötte ki magát mostanság Cork nevezetű Városban , a’ Katonaságnak is nagy meg­­­eggyezésével, és három napo­kig tartott o­ly mértékben, hogy a’ Pár­tosok’ rettentésére , szü­kségesnek találó­­dott, a’ Státus-tömlöttze’ felibe, hét láb­­nyi magasságú rúdra fü­ggeszteni fel O’ Con­nor’ fejet, a’ kit (mint iránk felőle a’ múltt postban), Ország’­árúlásért­­ és háborgásért végeztetett ki a’ Dublini Fő­törvényszék. A’ franc­ia partok felé indúltt Nagy Britanniái hajók nem érkezhettek vala

Next