Magyar Hírmondó 12. (1797. július-december, 1-51. szám)
1797-11-21 / 41. szám
fogadható ’s általok vissza is vétetett első kívánságjokat, ugyanakkor nem átallották azt mondani, hogy ők siető jó választ várnak. jelindazáttal, még midőn semmi válasz nem érkezhetett, közönségessé tettek egy J Mentést, melyben a Király’ Ministerének elleneteit tudtam adván Nemzetieknek, újra próbálták mutogatni, valamint elsölteni, hogy egyedül Nagy Britannia hátráltatja a’ Békesség’ közön égés kívánságának tevesedését, és okozza a’ hadda egybe-köttetett minden nyomorúságokna viszszautódúlását. Hasonló ámok és tsábító Nyilatkoztatások által továbbra is folytatták említett praktikájokat. A’ midőn, igyekeztek meg-átalkodva el kerülni minden lépést, mely őket valamely értekezésnek foganatos el kezdéséhez jutathatta vólná, ugyan akkor szebi- látomást a’ Békesség-akarásnak mássával akarták színesíteni hamisságjokat , mert minduntalan tsak azt az elöljáró Tzikkelyül feltett el nem fogadható és helytelen kívánságiokat sürgették , ’s meg nem halgattak semmi magyarázatot, sem azon feltétételeire nézve a’ Békességnek , melyeket oly régen közöltetett már . Felsége a’ maga Alinistere által, sem más akármely conditiókra nézve, a’ melyek alatt ők akartak volna kötni Békességet. Mind ezeket oly reménységből tselekedték, hogy talán