Magyar Hírmondó 14. (1798. július-december, 1-52. szám)
1798-10-09 / 29. szám
non Személlyére is bőven lei vagyon más különben is e’égíve, a’ Magyar Litteráturának gyarapítására , következésképpen Nemzete’ bitsességének és boldogságának elő-mozdítására szolgálandó fondusnak veti meg egyszersmind a’ fundamentomat, m oly fundusnak s a’ melyből több jó szándékunk között mindjárt munkába vehetnénk egy tökéletes Magyar Dikcionárium készítésére régen meghatározott és márkörökségessel tudva lévő , de fundus nélkül végre nem hajtható szándékukkal. Ha Minden Hazafi, a kitől kitelhetne, csupánhi az említett Hazafiéi áldozatosskát tenné is értendőnként, úgy a’ síikséges költségeknek pótolása mellett, lehetne a Hírmondó szerzőinek , félre is enni lassanként annyit* a’melybe a'kivárd* fundust készegethe nének öly czéloknak e teresere, melyik, b*tsületet szereznének Idegenek előtt is a’ Magyar Litteráturálnak,’s ennek virágoztatásával egygyütt szerentsésítenek a’ Hazát is. Angliábann, látjuk millym haszonnal virágoznak minden Tudományok és Mesterségek: azért, mivel az azok körül híveint forgatódókat,példás jutalmakká hathatóssann elő segíteni, édes kötelességnek eshett az Anglug Nemzeti Lélek.