Magyar Hírmondó 18. (1800. július-december, 1-53. szám)
1800-11-21 / 42. szám
A’ tegnap előtt kelt Udvari Újságban ezeket a’ nevezetes tudósításokat olvassuk , hogy, t. i. a1 mell/ 45 napi fegyvernyugvásra lépett velünk Német ’s Olasz Országban (Sept. 21-dikén) a’ Frantia Respublika, azt már úgy tekinti a’ Német Országból érkezett újjabb tudósítások szerint, mint a’ mellnek vége szakadt; és hogy a két fél elkezdje az ellenségeskedést, annak 15 nap múlva leendő meg-szenése után , a’ mint már előre is emlékeztünk volt arról a’ múlt Postán költ árkusunk 637-dik oldalán. Ama’ nevezetes Könyvetskéből, mell/ (a’ mint a’ múlt postán említettük) arról értekezik: Ha jobb-e a’ Frantziákkal a’ Had, vagy a’ Békesség? most azon megfontolásokat közölyük, mellyek a’ Békesség’ Elő czikkelyeiről szóllanak; és Liviusnak ezen szavaival kezdődnek : Ecquid sentitis, in quanto contemptu vivatis! A’ Császár (úgy mond) helyben nem hagyta azon Békesség’ Elő czikkelyit, mellyek Július’ 29-dikén Gr. St. Julien (úgy látszik, teljes hatalom nélkül) és Sr. Minister Talleyrand által Páriában alól íródtak. Erre a’ Franciák két ízben félbeszakasztották a’ fegyvernyugvást, a’ mell/ tsak a’ Német Birodalom három utolsó Erősségeinek által engedésével, 20-dik Septemberben hoszszabbíttatott meg. Kétség kívül, a’ mostani Békesség-alkut is azon Előtzikkeleknek helyben hagyásával kellett volna elkezdeni. Már pedig könnyen által-láthatni, miilyen következéseket vontak volna azok szükségképpen maguk után.