Magyar Hírmondó 19. (1801. január-június, 1-52. szám)

1801-01-13 / 4. szám

vagy mibe mártogatva. — A’ Levélitek értel­me ez : Kadix­ Nov. 25-dikén : — „ Már sok esz­­tendőktől fogva itt élősködőm, többnyire a’ ne­mes lelkeknek reám ruházott jó,tételeiből. Ügye­­fogyott állapotomhoz járul egésségtelenségem, és annak szomorú előre való látása, hogy sze­­gény sorsomat jobb karba nem tehetem. Az Egek még nagyobb tsapások által is próbára akarták tenni állhatatosságomat, midőn ezen Városba záródtam , mellyben a’ múlt Augustus­tul fogva rettentő dög-halál uralkodott három hónapig, olly szörnyü módon , hogy ennek het­ven ezer Lakossal közzűl, közel tizenhat eze­­ren el­hullottak, azok között az én leg­jobb esmérői­b­ és nagy lelkű jel­tévőim. Ez az Ir­­tóztató pestis, én rajtam, és kis Famíliámon is volt, de az isteni meg­mentette még­is élete­met, hogy talán hamvaim nem ezen az idegen földön , hanem Magyar Hazámban temetődjenek el; a’ hová a­ jövő tavaszkor az Egek segítsé­gével vis­sza térek, a’ Közép tengeren keresztűl; ’s szándékozom vagy a’ Triesti, vagy a’ Fiumei Kikötőhelyekben ki szállani. Alig várom , hogy meg­csókolhassam Hazám földjét; a’hol 35 esz­­tendeig éltem , birtokaimnak szép jövedelmeikből. Magyar Ország, Csabáról, (Buda mellől) Dec. 30 dikán. Ezen hónapnak 12-dikén indúlt ki a’ Zemplin Vármegyei Nemes Sereg, Királyi Kamarás és Tanátsos Okolicsányi János Úrnak, a’ ki egy­­szersmind Zereplényi Vice-Ispán­ ’s az Eperjesi D 2

Next