Magyar Honvéd, 1990. március-július (1. évfolyam, 1-21. szám)

Bemutatkozó lapszám

Tisztelt Szerkesztőség! Most jöttem rá, hogy eltűnt egy PONT!­­ Ez bizony az olvasók körében, nem számít jó pontnak, bárhogy is magyarázható... Mint nyugállományú katonatiszt, a hajdani NÉPHADSEREG után - amelynek levelező “be­dolgozója” is voltam, - én is megrendeltem az elmúlt év szeptember 29-én indult lapjukat, a PONT-ot. Türelmesen, sokszor türelmetlenül vártam, amikor legtöbbször megkésve érkezett. Ám ez csak egy dolog... Sajnos, 1990. január 22-én-és a következő napokban - hiába vártam a II. évfolyam 3. számú példányát, mert az (csak!) a következő héten, 29-én jelent meg. Egy hetes késéssel. No és csodák csodája, az lett a 3. szám, holott akkor már a 4.-nek kellett volna megjelennie. Tehát eltűnt egy PONT! Nem­ nagy ügy-mondhatná bárki -, én mégis becsapva éreztem magam, amikor rádöbbentem a turpisságra. Utána elkezdtem gon­dolkodni, és elővettem az 1990. évi zsebnaptárt, így jöttem rá a dolog nyitjára. Az első negyedév ugyanis 13 hétből áll - figyelembe véve a lap megjelenését. Tudva lévő, hogy a 13-as, nem a szerencsés számok között található. Már az is megfordult a fejemben, hogy egyfajta “takarékosságból” spórolták meg az eltűnt PONT-ot. Aztán kiderült számomra, hogy nem is turpisságról van szó. Ha beszorozzuk a lap árát - ami 18,50 Ft - a negyedévben előforduló hetek számával - amely 13 - a negyedévi előfizetési díj a befizetett 222 forinttal szemben, 240,50 forint lenne. Tehát akkor mit akarok én? A számtani művelet után már csak azt, hogy a jövőben szíveskedjenek mindig közölni, melyik hét marad ki .Akkor már egészen más lesz a helyzet. Tisztelettel: Körömi Miklós nyugállományú őrnagy Miskolc Tisztelt Olvasó! A PONT TERJESZTÉSÉVEL A JÖVŐBEN NEM LESZNEK GONDJAI, MERT A LAP 1990. FEBRUÁR 12-ÉN MEGJELENT SZÁMÁVAL MEGSZŰNT. EZÚTON IS ÉRTESÍTJÜK ÖNT, HOGY EZENTÚL A HONVÉDELMI MI­NISZTÉRIUM HETILAPJA A MAGYAR HONVÉD LESZ, AMELYNEK BEMUTATKOZÓ LAPSZÁMÁT TARTJA A KEZÉBEN. A PONT ELŐFIZETŐIT A POSTA A BEFIZETETT TEL­JES ÖSSZEG VISSZAUTALÁSÁVAL KÁR­TALANÍTJA. A KATONAI SZERVEZETEK ELŐFIZETÉSEIT A MAGYAR HONVÉD MEGRENDELÉSEKÉNT TARTJÁK SZÁMON, ÍGY REKLAMÁLNIUK NEM KELL. A MAGYAR HONVÉD ELSŐ LAPSZÁMA 1990. MÁRCIUS 12-I DÁTUMMAL JELENIK MEG. ÚJ ELŐFIZETÉSI SZELVÉNYÜNKET EGYÉNI MEGRENDELŐINK A LAP 19. OLDALÁN TA­LÁLJÁK MEG. A SZÓVIVŐÉ A szó - A közelmúltban a hon­védelmi miniszter vendége volt Paskai László bíboros. A sajtó szűkszavú közle­ményben foglalkozott a találkozóval. Megtudhat­nánk részleteket is a ta­nácskozásról? - Természetesen. Az esz­tergomi egykori papi szemi­nárium épületének helyreállí­tásáról volt szó. Mint köztu­dott, 1950-ben vették el az egyháztól, és egy szovjet katonai kórház működött benne. A tulajdonos azonban nem változott és most, amikor a szovjetek kiürítették az egyébként műemlék értékű épületet, a katolikus egyház belsőleg korszerűsített formában, külsőleg pedig az eredeti állapotába szeretné visszaállítani. A kialakult helyzet korántsem egyszerű. Elhanyagolt állapotban van az építmény, megbízhatatlan a víz és villany­hálózata, karbantartva szinte egyáltalán nem volt az elmúlt évtizedek alatt. A renoválása, a mai műemlékvédelmi követelményeknek megfelelően, az előzetes becslések szerint több száz millió forintot igényelne. Paskai László bíboros ehhez az egyház anyagi erőforrásait meghaladó beru­házáshoz kérte a honvédelmi miniszter támogatását. Kárpáti Ferenc a kormány nevében ígéretet tett a helyreállítás támogatására, valamint arra, hogy a HM elkészíti a rekonstrukció terveit és erejéhez mérten részt vesz a munkálatokban is. A legsürgősebb az épület állagmegó­vása és külső tatarozása lenne az idegenforgalom miatt. - Úgy hallottuk, hogy a honvédelmi miniszter Romániába ké­szült, de el kellett halasztani látogatását. Időközben Ön is járt a román honvédelmi miniszternél. Milyen híreket hozott? - Korábban egy másfél napos látogatásról volt szó, melynek kere­tében - többek között - Kárpáti Ferenc koszorút kívánt elhelyezni Milea elhunyt honvédelmi miniszter sírján. A romániai forradalom kezdete óta aktív és rendszeres a kapcsolatunk a román honvédelmi mi­nisztériummal, ennek egy jelentős állomása lett volna a miniszterek találkozója, amelyet a honvédelmi miniszter kérésére el kellett halasz­tani. Az oka nagyon egyszerű, ugyanis a kitűzött időpontban alakították meg Romániában az ideiglenes parlamentet, ami a román katonai vezetőnek egész napos elfoglaltságot jelentett. A helyszínen tudtam meg, hogy sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a magyar honvédelmi miniszterrel való találkozásnak, mintsem azt egy felada­tokkal zsúfolt időszakban tegyék meg. Ugyanis nem csupán a két ország honvédelmi miniszterei eszmecseréjének, hanem két jelentős közéleti személyiség tárgyalásának tekintik az eseményt, ami a két nép és hadseregeik szempontjából rendkívül fontos. A román­ hadse­reg élén bekövetkezett személyes változások a meghívás tényét nem befolyásolták.­­ Február 15-én az MTI közleményében olvashattunk a had­sereg egyik robbanóanyag-raktárában elhelyezett házi készítésű bombáról. Vannak-e már bővebb információk az esetről?­­ A Budapesti Katonai Ügyészség folytatja a vizsgálatot - az előzetes letartóztatásba helyezett - feltételezett tettes ügyében. Az alakulatnál sorkatonai szolgálatot teljesítő gyanúsított még nem tett beismerő vallomást, de a lakásán tartott házkutatás során elektromos szerelési anyagokat, szétszedett óraszerkezetet, valamint robbanóanya­got találtak. A cselekmény azért nem járt “sikerrel”, mert a robbanószerkezet összeszerelésekor párhuzamos kötést alkalmazott a tettes, a soros kötés helyett, továbbá nem megfelelő gyújtószerkezetet használt fel. Ellen­kező esetben tettének beláthatatlan következményei lettek volna. A néphadsereg parancsnoka intézkedett az összes hasonló objek­tum átviszgálására; az ellenőrzések során máshol nem találtak robbanó­szerkezetet. Ebben az esetben is a rendszeres ellenőrzés és a raktárakba való belépés szigorú nyilvántartása vezette nyomra az illetékeseket. Keleti György ezredes 3

Next