Magyar Horgász, 1952 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1952. január-március / 1-3. szám

A Magyar Horgász levelesládájából LEVÉL MARTFŰRŐL Fedve* Magyar Horgász! A kanyargó Tisza mentén épíiii fel a »Tisza Cipőgyár«. Üzemünknek hat működő szakosz­tálya van. 1951. februárjában megalakult a hetedik, a sporthorgász-szakosztály. Nehéz kö­rülmények között kezdte meg ez a szakosz­tály működését, mindössze t­ét tagnak volt horgászfelszerelése: Zabos Gézának és Váczy Róbertnek. A gyár sietett segítségünkre, az asztalosműhely tizenöt darab háromrészes kőrisfabotot készített számunkra. A tél eltelt a botösszeállítás, a csomózások, horogfelszerelé­sek megtanulásával Zabos elvtárs mindenkivel külön-külön foglalkozott. Az üzemtől csónakot kaptunk, s tavasszal 22 MOHOSZ-igazolvánnyal rendelkező tag megkezdte a Tiszán a hor­­gászást. Szakosztályunk nagy gondot fordít a kezdő horgászok oktatására, minden hétfőn este közös megbeszélést tartunk, horgászaink közt ki­alakul a kollektív szellem, melyet igyekszünk, egyre jobban kimélyíteni. Reméljük, hogy szak­osztályunk szép fejlődés előtt áll. Martfű, 1952. május hó. Sporttársi üdvözlettel: . Váczy Róbert. Mikus Ernő, a szakosztály elnöke,­­ titkár. * Valamennyi pisztrángos víz — a horgászoké! A Népgazdasági Tanács rendelkezése folytán a lillafüredi pisztrángtenyésztőtelepet, valamint az ország összes pisztrángtenyésztésre alkalmas vizeit üzemeltetés céljából szövetségünk kapta meg. A lillafüredi pisztrángtenyésztőtelep átvétele már meg is történt és az eddig betelepített vizeken kívül a Zala felső folyásába is helyez­tünk ki pisztrángivadékot. A szövetség vezető­sége ikrakeltetőedényeket készíttetett, azokat kiküldte azoknak az egyesületeknek, amelyek pisztrángtenyésztésre alkalmas vízterülettel ren­delkeznek és a megtermékenyített ikrák kel­tetésére Vásárhelyi István, a pisztrángtenyésztő­­telep vezetője, a helyszínen kioktatta az egye­sületek megbízottjait. Az idén teh­át már az eddigi eljárástól el­térően, Veszprémben és Zalaegerszegen, vala­mint Sopronban is az egyesületek keltették ki a pisztrángtelepről kapott szempontos pisztráng­ikrákat. Szövetségünk vezetősége kormányzatunknak bölcs intézkedéséért, hogy a pisztrángtenyésztő­telepet, valamint az ország összes pisztrángos­­vizeit a horgászoknak adta, a magyar horgász,­társadalom nevében ezúton is hálás köszönetét fejezi ki. A vezetőség elhatározta, hogy a nagy nemzetgazdasági értékeket képviselő vizek­kel és tenyésztőteleppel a legmesszebbmenő hazafiúi kötelességgel fog gazdálkodni és három éven belül az országban levő és pisztrángtenyésztésre alkalmas összes vizeket be fogja telepíteni pisztrángivadékkal. A Magyarországon eddig honos sebes és szivár­­ványos pisztrángfajtákon kívül meg fogjuk ho­nosítani a horgász­sport szempontjából igen fontos tavi pisztrángot és a pénzespért, vala­mint kísérletezni fognak a galóca és a pataki szájbling meghonosításával is. Amint az a most közzétett 1952. évi költség­előirányzatunkból kitűnik, a Népgazdasági Tanács rendelkezése folytán átvett pisztráng­­tenyésztőtelep fenntartására és az alkalmas vizek pisztrángositására már az 1952. évre 70.000 forint költséget irányoztunk elő. El fogjuk oszlatni azt a téves hiedelmet, hogy hazánkban, mivel nem igen rendelkezünk felsőszintájú vizekkel, nem érdemes pisztráng­­telepítéssel foglalkozni. Az a tény, hogy e fenti téves felfogás ellenére a feltétlenül alsó­, szintájú víznek minősülő veszprémvidéki Séd­patakban a kihelyezett pisztrángok növekedése meghaladta a természetesvízi pontyivadékok növekedését is és három év alatt a kitett fél­­grammos pisztrángivadékok másfél kilóra nőt­­tek, biztosítékul szolgál arra nézve, hogy szö­vetségünknek érdemes ilyen hatalmas anyagi áldozatot hozni, de egyúttal bizonyítja az is, hogy vétkes könnyelműség volna üresen hagyni azokat a vízterületeket, ahol majd a szövet-­­ség áldozatos munkája eredményekép 3—4 év múlva dolgozó horgásztársaink kilós pisz­trángokat foghatnak. „Magyarország halainak szervezete és rendszertana** címmel a Mezőgazdasági Kiadó kiadásában megjelent szakkönyv, amelyet dr. Lányi György halbiológus irt. 160 oldalon. 60 képpel hazánk halfajtáiról é­tékes tájékoztatást és tudnivaló­kat ad. Felhívjuk egyesületeink és horgásztár­saink figyelmét a könyvre, amelynek ára 8.50 forint. 5■

Next