Magyar Horgász, 1976 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1976. január / 1. szám
Tovább a megkezdett úton követelnek. Holnapi jobb életünkért ma kell hatékonyabban és jobban dolgoznunk. Ez lehet alapja egész népünk szebb életének, a dolgozók munka utáni nyugodtabb pihenésének. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy a horgászatnak jelentős szerepe van a széles dolgozó tömegek pihenésének, felfrissülésének szempontjából. Pártunk XI. kongresszusának határozata a horgászszervezetekkel és a horgászmozgalommal szemben erős követelményeket támaszt. A határozat szerint: „A szabad idő értelmes, kulturált eltöltése társadalmi ügy, jelentősége mind az egészség megőrzésében, mind a személyiség formálásában növekszik. Államunk részesítse előnyben a dolgozó kollektívák közös pihenését, sportolását, utazását. Meg kell gyorsítani - elsősorban a belföldi turizmus igényeinek kielégítésére - az üdülő- és kirándulóközpontok, a szükséges kereskedelmi és szolgáltatóhálózat létrehozását, fejlesztését.” A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusának határozatában a következő szerepel: „A munkaidő-csökkentéssel még inkább megnőtt a szabad idő. Különösen hétvégeken van több szabad idejük a dolgozóknak. A kongresszus szükségesnek tartja az olyan szemlélet kialakítását, hogy a dolgozók a növekvő szabad időt eszköznek tekintsék a tartalmas emberi élet megvalósításához, a szocialista életmód kialakításához. A szakszervezetek karolják fel a szabad idő eltöltésének új, egyéni és kollektív formáit és azok elterjesztését. Kezdeményezzék, hogy javuljanak a szabad idő eltöltésének feltételei.” Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői figyelembe véve a növekvő horgászigényeket, a megyei párt és tanácsi szervek állásfoglalásait, 1975-ben újabb jelentős vízterületeket bocsátottak a horgászok rendelkezésére. Egyesületeink szövetségünk támogatásával részben már az ősz folyamán megkezdték, és ez év tavaszán erőteljesen folytatják az új horgászvizek halasítását, fejlesztik és szervezik az eredményes horgászatot és gazdálkodást. Ez a folyamat az említett határozatok, a növekvő igények, s a horgászat hasznos társadalmi szerepének elismerése folytán tovább fog erősödni. Szövetségünk előtt azonban most nem az az alapvető feladat, hogy újabb vízterületek megszerzését szorgalmazza, még akkor sem, ha tudjuk, hogy egyes megyékben részben megoldatlanok és kielégítetlenek a horgászigények. Most az a feladatunk, hogy az ötödik ötéves terv előírásainak megfelelően a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tervcéljaival összhangban a kezelésbe vett vízterületeken - legalábbis a jelentős, nagy vízterületeken - megkezdjük a szakszerű és viszonylag rövid idő alatt eredményeket hozó gazdálkodást is. Pusztán a telepítés és a visszafogás már nem elegendő. Egyre növekvő méretekben kell foglalkoznunk ivadékneveléssel és továbbtenyésztéssel. A magyar halászat előtt álló feladatok óriásiak. 1980-ra a bruttó haltermelést - amely magában foglalja az étkezési halat, a te-,nyészanyagot és az exportot - a jelenlegi 30 ezer tonnáról több mint 44 ezer tonnára kell fejleszteni. Ezen belül jelentősen növelni kell a horgászat fogási eredményeit is. A terv célkitűzése szerint a jelenlegi 18 kg körüli átlagfogást mintegy 22 kgra, illetve a 174 vagonnyi összfogást 350-390 vagonra kell felemelni. Az ilyen nagymértékű emelkedés a mostaninál jóval nagyobb igényt támaszt az ivadék-előállító gazdaságokkal szemben. De ezen túlmenően, nagyobb vízterületeinken nekünk is kell ivadéktenyésztéssel foglalkoznunk. Ez a szakszerűségen, a tervszerű és áldozatos munkán kívül jelentős pénzügyi támogatást is igényel. A minisztérium felelős vezetői régi kívánságunkat teljesítik, amikor a Halászati Alappal való gazdálkodás elveit és gyakorlatát megváltoztatják. A horgászok által egyénileg fizetett hozzájárulással a jövőben szövetségünk vezető szervei rendelkeznek, a minisztérium ellenőrzése mellett. Ezt a jelentős, csaknem 3,5 millió forintnyi összeget a jövőben a horgászvizek halállományának módszeres fejlesztésére kell felhasználni. Feladataink gyarapodása és sokrétűsége a horgászszervezetek vezetőivel szemben is nagyobb követelményeket támaszt. Az egyesületi, a középszervi és az országos vezetőségi választások során ezt alapvető szempontnak kell tekinteni. Fontos, hogy az irányításra valóban olyan megfelelő testületek jöjjenek létre, olyan horgászok kerüljenek tisztségekbe, akik alkalmasak a növekvő feladatok végrehajtására, felelősséget éreznek a közösség ügye iránt, s akiket a horgászok vezetőknek elfogadnak. A választások során korszerűsíteni kell szervezeti felépítésünket, módosítanunk kell alapszabályunkat. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egy sor jogkört és hatáskört a megyei tanácsoknak adott át. A minisztériumi szervek, a megyei tanácsok joggal igénylik, hogy minden megyeien nagyobb jogkörrel rendelkező területi szerveket hozzanak létre a választások során a horgászok is. Felül kell vizsgálni és egyszerűsíteni kell a horgászélettel kapcsolatos adminisztrációt, a területi jegybeszerzéstől kezdve az állami horgászjegy kiadásáig. Van tehát bőven teendőnk. Az egyesületi tisztségviselők odaadó munkát végeztek az elmúlt években. Nélkülük nem fejlődhetett volna ilyen eredményesen a horgászmozgalom. A MOHOSZ vezetősége biztos abban, hogy túlnyomó többségük munkájára a jövőben is számíthat. Ha egy kicsit tervszerűbben, fegyelmezettebben és korszerűbben dolgozunk, végrehajtva előző határozatainkat, további szép sikereket tudunk elérni a horgászmozgalom felvirágoztatásában és egyben segíteni tudjuk a XI. kongresszus és az ötödik ötéves terv céljainak megvalósítását. DR. DABRÓNAKI GYULA a MOHOSZ elnöke A