Magyar Horgász, 1978 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1978. január / 1. szám

— Az új évben melyek a legfon­tosabb feladatok a MOHOSZ és a horgászegyesületek számára? — Változatlanul tovább kell dol­gozni az 1975. évi közgyűlési határo­zatok, illetve a MÉM miniszteri ál­lásfoglalásának gyakorlati érvény­re juttatásáért. 1978. január 1-i ha­tállyal új halászati törvény és vég­rehajtási utasítás jelent meg. Leg­első feladatnak tekintjük az új ren­delkezések megismertetését, egyér­telmű értelmezését. Ennek alapján új országos horgászrendet készí­tünk, a törvényben előírt kötelezett­ségek gyakorlati érvényesítésére, a horgásztársadalom igényeinek meg­felelően. Magától értetődik, hogy sem a törvényerejű rendelet végre­hajtási utasítása, sem az új orszá­gos horgászrend minden kérdést té­telesen, központilag nem szabályoz­hat. Ennek alapján az egyesületek­nek a rendelkezések, illetve az álta­lános horgászelvek alapjait figye­lembe véve el kell készíteni saját horgászrendjüket. Változatlanul nagy figyelmet kell fordítani a hor­gászcélú halgazdálkodás fejlesztésé­re. Mint említettem, a kezdeti lépé­seket már megtettük. A MÉM Va­dászati Főosztálya az e téren tett erőfeszítéseket elismeri és nagyra értékeli. Tovább kell folytatnunk a horgászok oktatását, nevelését, a minél eredményesebb sporthorgá­szat, a fokozott természet- és kör­nyezetvédelem érdekében. Meg kell kezdeni egyesületeinknél az új belé­pőkkel való foglalkozást. A jövő­ben az új belépők a minimális is­meretek birtokában ho­rgászhat­­nak. Tudniok kell a legfontosabb ál­lami rendelkezéseket, horgászrendi előírásokat, halélettani ismereteket, horgászmódszereket. Csak ezen alap­ismeretek tanúsítása után veheti át az új belépő horgász a tagsági iga­zolványát, állami horgászjegyét és a területi engedélyt időben megtet­tük a szükséges intézkedéseket , beszélgetéseket lefolytatók oktatásá­ra, képzésére. Biztos vagyok abban, hogy az újonnan belépők megértik ennek szükségességét, és ha jól foly­tatjuk a velük való ilyen jellegű foglalkozást, akkor konkrét és gya­korlati segítséget kapnak a horgá­szathoz és erősebbé tudják tenni az egyesülethez való tartozás, az egye­sülethez való kötődésüket is. — Az új Halászati TVR — amely­ről beszélt — milyen feladatokat ró a MOHOSZ és tagszervezetei számá­ra? — Változás következik be a hasz­nálható horgászbotok számában. A jövőben csak két bottal lehet hor­­gászni. A halak kifogható méretei, valamint a mennyisége is megválto­zik. Ezekre részleteiben nem kívá­nok kitérni. Lapunk más helyén a legalapvetőbb változásokat is kö­zöljük. Most az a legközvetlenebb feladatunk, hogy miután a rendel­kezések 1978. január 1-én léptek életbe, minden horgásszal, régivel és újjal egyaránt az új előírásokat és rendelkezéseket megismertessük. A közeli napokban sorra kerülő egyesü­leti közgyűléseken a változtatásokat ismertetni kell. A fogási naplóhoz kiegészítő jegyzéket adtunk át, az a kérésünk, hogy minden horgász eze­ket részleteiben tanulmányozza át. Az esetleges kérdéseivel, problémá­jával forduljon az egyesület vezetői­hez felvilágosításért, hogy az új is­meretek birtokában menjenek hor­gászni az új évben. — Várható-e bizonyos javulás az új esztendőben a horgászcikk-el­látásban? — Az ellátás alapvető cikkeinek abszolút számát nézve igen. A hor­gászlétszám növekedéséhez viszonyí­tottan azonban nem. Mit értek ez alatt? Annak ellenére, hogy a bel­kereskedelmi szervek, a Triál meg­értő támogatása folytán sikerült a behozható horgászcikkek mennyisé­gét valóban növelni, ez azonban nincsen arányban a bekövetkezett és a várható létszámnövekedéssel. Néhány konkrét példa: az 1977. évi összes értékesített 90 ezer horgász­bottal szemben 1978-ban, a lekötött szerződések alapján 96 ezer horgász­botot tudnak forgalmazni. Kilenc­venhat ezer peremi utó-orsóval szem­ben 106 ezer peremi utó-orsó áll ren­delkezésre. A 10 millió 200 ezer ho­roggal szemben 14 millió 800 ezer, míg a 616 ezer tekercs horgászzsi­nórral szemben 771 ezer, a 460 ezer úszóval szemben 750 ezer úszót tud a kereskedelem forgalmazni. Lénye­ges változtatást akarunk elérni a horgászcikkek forgalmazásában. A Triállal jelenleg folynak az egyez­tető tárgyalások. Ezt követően a Belkereskedelmi Minisztérium és az illetékes megyei tanácsok segítségé­vel el szeretnénk érni, hogy me­gyénként a főbb horgászcentrumok­ban szakosított horgászboltokat hoz­zanak létre, amelyek az alapvető horgászcikk-ellátás jelentős részét biztosítanák. Ezzel el tudnánk érni, hogy szakboltokban szakszerű el­adók közreműködésével is javítani tudják a választékot. A rendelke­zésre álló árualapokon belül ered­ményesebb és jobb horgászcikk-el­látás várható. Az ellátás javítása érdekében soron kívüli beruházást biztosítottunk a Horgászcikk Készí­tő és Értékesítő Vállalatnak. Az így nyerhető kapacitástöbbletet a hazai előállítású horgászcikkek fejleszté­sére kívánjuk felhasználni. Előre­láthatóan 1978 második felétől a ha­zai üvegbot, és az úszógyártás te­rületén tudunk előbbre jutni. Vál­lalatunknál is megkezdjük a „pro­filtisztítást” 1978-ban: egyes gyárt­mányféléket más termelőkhöz irá­nyítunk. Ezzel lényegében el sze­retnénk érni, hogy vállalatunk az alapvető horgászcikk-ellátás fej­lesztésére tudja felhasználni kapa­citását. — Hogyan járulhatnak hozzá a horgászok a természetvédelemhez, valamint az érvényes szabályok be­tartásához? — Mindenek­előtt példamutatás­sal. A horgászat felfogásom szerint jóval több, mint a hal megfogása. A természet, a környezet védése, ápolása, a horgásznak és hozzátarto­zóinak, közvetlen környezetének kö­telessége a védelemmel, az óvással kapcsolatban. 1977-ben egyesületeink mintegy negyedrésze csatlakozott a „Tiszta víz — rendezett vízpart” mozgalomhoz. Nagyon sok egyesüle­tünknél példamutató munkát vé­geztek a vízpartok rendbehozatala, csinosítása, a vízpart fásítása terü­letén. Megteremtették azokat a tár­gyi feltételeket is — szemét- és hulladékgyűjtők elhelyezése — ame­lyek arra ösztönöznek, hogy a víz­partot látogatóknak a vízparton ténylegesen legyen hova elhelyezni horgászat közben a hulladékot, sze­metet. A horgászok kötődése a ter­mészethez, a vízhez azonban ennél többet igényel. Éber figyelést, szem­léletet, a vízparton felfigyelni a változásokra, az esetleges szennye­ződésekre. Szeretnénk elérni, hogy a 180 ezer horgász egyben termé­szetvédő őr, vízvédelmi megfigyelő is legyen. A tíz- és tízezer horgász megfigyelése értékes támpontot ad­hat a szakembereknek a vizsgáló­dásra, az esetleges változások okai­nak felderítésére, az időben történő beavatkozásra. Ma még van mit vé­denünk, ma még van mit tennünk. Ennek a gondolatnak a szolgálatá­ban kell elindítani szinte valameny­­nyi horgászt, hogy példamutató ma­gatartással, éber szemmel védje, óv­ja valamennyiünk kincsét, a termé­szetet és a vizet. Néhány társszerv­vel fokozni kell együttműködésün­ket, mindenek­előtt a vízügyi szer­vezetekre, a természetjárókra, az Autóklubra gondolunk. Nagyon jó természetvédelmi törvényünk van, most az a feladat, hogy ennek ér­vényesítését szorgalmazzuk, ha úgy tetszik, kikényszerítsük, egyénektől és szervektől egyaránt. Akkor tu­dunk megfelelni azon társadalmi el­gondolásnak, igénynek, hogy szebb, rendezettebb legyen egész életünk, szebb és megnyugtatóbb legyen az a környezet, ahol szabadidőnk legje­lentősebb részét eltöltjük. — Végezetül kíván-e még valamit elmondani Keszei elvtárs? — Újszerű feladatokkal kell fog­lalkoznunk az elkövetkezendő évek­ben, nagy gondokkal küszködünk, mind a szövetségi vezetők, mind az egyesületek. Ezeket a feladatokat csak akkor tudjuk sikeresen megol­dani, ha a horgászok értik, mit mi­ért szeretnénk elérni. Reméljük, en­nek aktív segítői és támogatói lesz­nek a maguk horgászati tevékenysé­gében, mert enélkül nem lehet előbbre jutni, nem lehet a fokozódó várakozásoknak és igénynek megfe­lelni. Elismerés és tisztelet illeti mindazokat, akik önzetlen társadal­mi munkával, közösségi ügyet szol­gálva segítik a horgászmozgalom népszerűsítését, társadalmi elismeré­sét és az eredményes horgászatot. Kérem, hogy támogassák munkáju­kat és segítsék­ mind az egyesületek­ben, mind a területeken egyaránt.

Next