Magyar Horgász, 2006 (60. évfolyam, 1-12. szám)

2006. január / 1. szám

független attól a társadalmi-gazda­sági környezettől, amelyben mű­ködött. De az államszocialista kör­nyezetnek voltak előnyei is: köny­­nyebb volt egy-egy társadalmi munkát megszervezni, egy-egy szövetkezet elnökét meggyőzni, hogy csináltasson utat, segítsen a horgásztanya felépítésében a hon­védség. A rendszerváltással a horgász­mozgalom is megérett a változás­ra, és sokan vannak itt most azok közül, akik sokat is tettek azért, hogy megváltozzon - mondta a MOHOSZ elnöke, majd így folytat­ta: Voltak olyanok is, akik, hogy egyéni és szűk, csoportérdekeiket érvényesíteni tudják, nem kímél­ték aztán az országos horgászszer­vezetet sem. Megítélésem szerint a kilencvenes évek végén a MOHOSZ csaknem szétvert állapotban volt. Tekintélye, társadalmi-politikai el­fogadottsága és szervezett tagjai­nak létszáma a mélyponton. Kö­szönhette ezt egyes korábbi vezetőinek, külső ellenfeleinek. Véleményem szerint abban, hogy jelenleg a társadalmi, közéle­ti megítélésben a MOHOSZ nem kézlegyintéssel elintézhető bot­ránykő, hanem tekintélyes társa­dalmi, érdekvédelmi szervezet, döntő szerepe volt, hogy nem ala­­csonyodtunk le ellenfeleink sárdo­báló szintjére. Valamennyiünk számára elfogadható (és elfoga­dott) célokat kellett kijelölnünk. A szövetségi kezelésű vagyonok a megyei, területi szövetségek tulaj­donába kerültek. Rendbe tettük a MOHOSZ gazdálkodását (az alap­talanul vádaskodó nemkívánatos személyek alaptalan vádjai saját fe­jükre hullottak vissza). Lényege­sen csökkentettük a MOHOSZ köz­ponti apparátusát. Átláthatóvá tet­tük a költségvetési tervezést, talál­kozókat szerveztünk az országos főhatóságok vezetőivel, helyreállí­tottuk a szervezet demokratikus működésének feltételeit. Persze egy országos szervezet súlytalan lenne, ha mások adomá­nyia kellene hagyatkoznia, hogy működhessen. A megváltozott kö­rülmények között ma már nem le­het alapozni a tsz-elnöki, honvéd­ségi szponzorációra, működési fel­tételeinket magunknak kell bizto­sítanunk. Az anyagi alapok megte­remtése érdekében nagy jelen­tőséget tulajdonítunk annak, hogy sikeresen szerepeltünk a vizek ha­szonbérleti jogának újraosztásá­nál. Egyesületeink sok víz tulaj­donjogát szerezték meg, saját anyagi erejükből, tagjaik anyagi hozzájárulásával. Lényegében MOHOSZ-tulajdonba kerü­lt a nagy értéket jelentő nagybaracskai hal­gazdaság. E körben külön kérdés a Tisza­­tó ügye. Úgy vélem, a MOHOSZ ak­kor sem rendülne meg, ha a vízke­zelést e területen más horgász­­érdekeltségű szervezet (megyei szövetségek, megyei szövetségek és önkormányzatok) végeznék, de a végsőkig fogunk harcolni az ellen, hogy magán­érdekeltségek prédá­jává válhassék a víz és annak hal­állománya. A MOHOSZ elnöke kijelentette: tájékozatlanságra vall az a néhá­­nyak által hangoztatott szlogen, hogy az uniós csatlakozás teljesen új és valami rettenetes elvárások elé állíthat bennünket. Magyaror­szág felkészülten lépett az unióba. Nincsenek és nem lesznek olyan elvárások, aminek már most ne felelnénk meg. Azt persze megfon­tolandónak tartom, hogy Magyar­­országon is szűnjék meg a termé­szetes vizek halászata. Örvendetes, hogy a Balaton-politikában e felé haladunk. Lépéseket kell tennünk, hogy a nagy folyókon is így legyen. Én az uniós gondolatot abban is látom, hogy tevékenységünkben erősíteni kell nemzetközi kapcso­latainkat. Egyrészt, mert erőnket növeli, másrészt, jó példákat kö­vethetünk, a nekünk nem meg­felelő mintákat elvethetjük. Természetes, hogy egy szerve­zet, különösen ilyen nagy szervezet mindig is magában hord lehetsé­ges konfliktusokat. Megítélésem szerint azonban ezeket is közös, többségi akarattal kell megoldani. Ezeket úgy kell végrehajtani, ahogy a sebész teszi a dolgát, a szikét fi­noman, de biztos kézzel vezetve - hangsúlyozta Szabó Imre. - Nem mondanám viszont, hogy ezt a fi­nomságot azokkal szemben is al­kalmazni kell, akik az egységes és eredményes horgászmozgalom megrontói kívánnak lenni. Ha a körülmények megkívánják, e terü­leten is keménynek és kíméletlen­nek kell lenni. Volt és van példa er­re is. A most felemlített tények okot adnak arra, hogy a következő évek elé is bizakodással tekintsünk. Hat évtized egy emberöltő. De korunk­ban az átlagéletkor emelkedik. Okom van arra, hogy az alapítók által is megjelölt célok megvalósí­tásáért dolgozó Magyar Országos Horgász Szövetséget hatvan év múltán se tekintsem öregnek. In­kább erős felnőttnek. Olyan fel­nőtt, fizikailag és személyiségjegye­iben is érett szervezetnek, mely­nek egyes testrészei, ezért maga az egész is, egészséges és erős. Erőnk abban van, mondta a MOHOSZ elnöke, hogy az eredmé­nyeket együtt értük el, majd vége­zetül a következőket mondotta: Mondandómat egy Seneca-idé­­zettel szeretném zárni, amely sze­rint csak azok számára létezik kedvező szél, akik tudják, hogy mi­lyen irányba tartanak. Úgy vélem, az irányt és a célt tudjuk. Rajtunk múlik, hogy minden szelet a vitor­lánkba fogjunk, hogy jól halad­junk. E gondolatok jegyében kö­szöntöm a hatvan éves Magyar Or­szágos Szövetség teljes tagságát - fejezte be ünnepi beszédét dr. Sza­bó Imre. Az országos szövetség elnökének beszéde után Fu­ló Pál az ország­­gyűlési képviselők és a horgász ba­ráti kör nevében köszöntötte az ünnepi tanácskozást. Röviddel azután, hogy megalakult demok­ratikus, új parlamentünk, megala­kult a képviselők baráti köre. A horgászat egy olyan terület, amely­ben valamennyi párt országgyűlési képviselői egyet­értenek és a kö­zös ügyért haj­landók is közö­sen fellépni. Ez nagy dolog. Azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy a MOHOSZ egy erős, nagy tradí­ciókkal ren­delkező szerve­zet - mondta Filló Pál. Pusztítani mindig kön­nyű, valamit szétverni mindig egyszerűbb. De a folyamatos működés közben mindenkor megújulni, s a folyamatos kihívá­soknak megfelelni, sokkal nehe­zebb. Sok megoldandó probléma van a vízpartokon, a környezetvé­delemben, jó lenne, ha néhány év múlva már elmondhatnánk, hogy a horgásztársadalom odafigyel a környezetre. Öröm az is számunk­ra, hogy a halászok és horgászok ellentéte is oldódni látszik. Az együttműködésben sokkal több a lehetőség, mint a háborúskodás­ban. Ránk, a horgász baráti körre mindig számíthatnak, hogy to­vábbra is élvezzék ezt a csodálatos sportot. Dr. Orosz Sán­dor az Ország­­gyűlés Környe­zetvédelmi Bi­zottságnak alel­­nökeként is tol­mácsolta dr. Szili Katalin házelnök asz­­szony üdvözle­tét, aki más irá­nyú elfoglaltsá­ga miatt nem tudott eljönni az ünnepségre. Átadta a Haltermelők Országos Szövetségének üdvözletét. A Hal­termosz, mondotta mosolyogva az igazgató, tulajdonképpen azért jött létre közel ötven évvel ezelőtt, hogy­ kivédjék a sorozatos horgásztáma­­dásokat. Kicsit ugyanúgy vagyunk, mint az Európai Unió, amely végső soron azért tudott létrejönni és működni, mert a két nagy ország, a francia és a német fölé tudott ke­rekedni az ellentéteknek, így én is inkább a közös sikerű nagy csatá­inkat idézem fel inkább, például azt, hogy sikerült egy olyan halá­szati-horgászati törvényt létrehoz­ni, amely a horgászati szemponto­dr. Orosz Sándor, a Haltermosz igazgatója a halászok üdvözletét tolmácsolta Fi­ló Pál, az Országgyűlési Képviselők Horgász Baráti Körének elnöke

Next