Magyar Horgász, 2010 (64. évfolyam, 1-12. szám)
2010. január / 1. szám
256/2009. Korm. r. A sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló 157/2004. (V.18.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny 164. szám Folytatás a 2. oldalról ÚJABB MÓDOSÍTÁSOK BÉKÉSBEN Mint arról szeptemberi számunkban beszámoltunk, a Körös-Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége 2010. január 1-től egyes halfajoknál teljes helyi védettséget, másoknál méretkorlátozást vezetett be, illetve korlátozta a kifogható napi és éves mennyiséget. Az elnökség legutóbbi ülésén további módosításokról döntött. 2010. január 1-től a szövetség kezelésébe tartozó vizeken december 1. és március 1. között tilos a harcsafogás. A horgász a törvényi előírások és a területi engedélyeken szereplő helyi horgászrend betartása érdekében köteles magánál tartani halmérleget, mérőszalagot, golyóstollat és szemeteszsákot. A horgászat során kifogott hal kizárólag személyi fogyasztásra használható fel, el nem adható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. Foglalt hely létesítése tilos. Az etetés jelzésére használt bójákat, jelöléseket és a csónak kikötésére használt eszközöket a horgászat befejeztével el kell távolítani. A jó vízminőség hosszú távú megőrzése érdekében a szövetség kéri a sporttársakat, hogy etetőanyagot csak korlátozott mennyiségben juttassanak a vízbe. A fogási napló hiányos és hibás vezetése, a horgászrendi előírások, szabályok megszegése miatt az engedélyt azonnal bevonják, szabálysértés esetén azt vissza nem adják. A területi engedélyekre 2010-től az igénylő aláírása is szükséges, mellyel tudomásul veszi az engedélyben szereplő szabályokat, előírásokat, a horgászrendet, valamint hozzájárul, hogy szabálysértés esetén róla videofelvétel, vagy fénykép készülhessen. A szövetség a 2010-es területi jegyek árát a regionális statisztikai hivatal ajánlásával állapította meg, mely szerint az infláció 4,5% körül lesz, így a jegyek ára ennyivel nő Békésben. Példaként: az összevont éves területi engedély 18 600 forintról 19 500 Ft-ra, a napijegy 1800 Ft-ról 2000-re emelkedik. Plavecz Pál HORGÁSZTARISZNYA A Katolikus Rádió népszerű horgászműsora, a MOHOSZ-szal közösen szerkesztett Horgásztarisznya januárban a szokásos első szombat helyett most a másodikon, azaz január 9-én jelentkezik horgászhírekkel, tudósításokkal, tanácsokkal. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ELHUNYT MARTIN JÁNOS Hosszan tartó, súlyos betegség után 63 éves korában elhunyt Martin János a hazai versenyhorgászat egyik ismert személyisége. Martin János az országos bajnokságok rendszeres résztvevője volt, kalocsai bajnokságokon indult rendszeresen, ahol 2008-ban harmadik, 2009-ben pedig bajnok lett. A 2009. évi veterán világbajnokságon a bronzérmes magyar csapat tagja. Emlékét megőrzik a hazai versenyhorgászok. AZ OLVAS KÉRDEZ • CSONTI A HORGON Főként tavasszal tapasztalom keszegezés közben, hogy a csontival tömött horog riasztja (?) a halakat. Két szempondra a horog öblében viszont kell nekik. Kérdésem, hogy mikor csonticsokor és mikor két szem. A vékony vagy a vastag végén szúrjuk a horogra? ÓLOM A ZSINÓRON A bélelt ólmok (gömb, styl stb.) nyilván a zsinór kímélését szolgálják. Kérdésem az, hogy a rögzítésük milyen módon a legcélszerűbb? Megfelel-e a fogóval való rászorítás, vagy ütközőt tegyünk alulra, egyes esetekben fölülre is? Mikor segítik az ólmok a kapásjelzést a leghatékonyabban? GYULÁNSZKI ISTVÁN, BAJA HUNYADY ATTILA: Első kérdésére a válaszunk: amennyiben valamely víz- vagy időjárási, netán egyéb körülmény miatt finnyás a hal, elegendő akár két szem csontit a horogra tűzni, de ha kedvezőek a körülmények, és van kapás bőven, a horog nagyságától függően akár 5-10, sőt pontyra, márnára ennél több csontkukacot is feltűzhetünk. Célszerűbb a csontit vékonyabbik felén horogra tűzni, mivel így zsinórunk kevésbé pödrődik, s a halnak feltűnőbb lehet a pondró vastagabbik vége. Egyébként csalink mozgáskészsége mindkét módon egyformán élénk. Végezetül, ami a gyakorlatot illeti, a horgászok egy része a vastagabbik végén tűzi horogra a csontkukacot, s talán többen vannak, akik a célszerűbb megoldást részesítik előnyben. FERENCZY DÉNES: Mint írja, a műanyagcsővel bélelt ólmok elsősorban a zsinór kímélését hivatottak megoldani. Emellett azonban az ütköztetésükre szolgáló sörétálommal (stylólommal) ütközve sem a cseppólom, sem az ütköztető sörét, stylólom nem deformálódhat el, mert a műanyag cső mintegy „pufferként" működik. Ha az ólmot fixen szeretnénk a zsinórra erősíteni, használjunk inkább nagyobb sörétekből álló láncot. (Kaphatók akár 10 g tömegű hasított sörétek is.) A bélelt cseppólmokat inkább azért használjuk, hogy azokon a zsinór akadálytalanul átfuthasson. Lehet, hogy csak horgászbabona, de a könnyű úszás szerelék sokak szerint (jómagam is hajlok e nézet felé) sokkal érzékenyebb, ha a hal kapásnál nem érezheti az ólom teljes tömegét. Kapásnál ugyanis az ólom tehetetlenségénél fogva a hal szinte „átrántja" a zsinórt az ólom furatán, minek következtében csak az ólom tömegének csekély hányadát érzi. A cseppólom rászorítása helyett ezért alsó ütköztetésként alkalmazzunk inkább sörét- vagy szylólmot, de megoldás lehet egy kis forgókapocs fölé fűzött műanyag vagy szelepgumi-darabka is. (A forgókapocs alsó az élőké csatlakoztatására szolgál.) A „rászorításnál" az is hátrány, hogy a cseppólmot többé már nem használhatjuk. Természetesen tehetünk tetszésünk szerinti távolságra (esetleg közvetlenül fölé) a cseppólom fölé is sörétet, ha nem akarjuk, hogy a cseppólom teljesen szabadon mozoghasson. A KÉTBÓBITÁS ÚSZÓ Mi a „kétbóbitájú" úszó lényege, hogyan kell helyesen ólmozni? RACSKÓ IMRE, BOLY FERENCZY DÉNES: A „két bóbita" valószínűleg olyan úszó lehet, melyre az antenna közepén, valamint csúcsán is kis bóbitát erősítettek. Az ilyen úszók igen alkalmasak a feltolás kapások jelzésére, amit elsősorban a dévér és a ponty produkál. A vékony, igen csekély felhajtóerőt képviselő (bambusz, üvegszál, esetleg semmi felhajtóerővel nem rendelkező huzalantenna) kiegyensúlyozása igen nehéz lenne. Az úszó ólmozásánál első lépésként annyi ólmot kell főólomként a zsinórra erősíteni, hogy az antenna közepén levő bóbita tetejéig lehúzza az úszót. Ez után a horoghoz néhány cm-nyire elhelyezett ólom a felső bóbita aljáig kell, hogy merítse az úszót. Így érjük el, hogy a horoghoz közel elhelyezett „jelzőálom" (parányi sörét) megemelése révén az antenna látványosan kiemelkedjen a vízből, ha kapcsunk van, így azonban csak ideális vízviszonyok között súlyozhatjuk az úszót. Ha hullámos a víz, célszerűbb úgy ólmozni, hogy a főólmozás az úszótest tetejéig, a jelzőólom a középen elhelyezett bóbita tetejéig húzza az úszót, így az antenna fele kiáll a vízből, hogy a kapások jobban érzékelhetők legyenek. A Horgásziskola a dévérhorgászatról szóló fejezetében már ismertettük ezt a kérdést, a könnyebb érthetőség kedvéért ábrával is illusztrálva. A MEGIJEDT HALAK MAJD VISSZATÉRNEK Miért van az, hogy a spiccbotos apróhalazásnál 1-1 etetőgombóc bejuttatása után a halak 1-2 percre eltűnnek, illetve az etetéstől fél, egy méterre jelentkeznek? 13 éves vagyok, 3 éve horgászom, és ebben az évben kezdtem versenyezni. SCALZOTTO ADRIANO, KOMÁROM HUNYADY ATTILA: A halak bizony ijedősek. Ezért van az, hogy az előetetésnél bezuttyantott kétöklömnyi gombócok puffanásától előbb megijedve szétrebbennek, ám aztán a vonzó illatok hatására csapatostól előmerészkednek, hogy lakmározhassanak a „terített asztalról". Annak, hogy a halak nem pontosan az etetés helyén, hanem kisebb-nagyobb mértékben arrébb jelentkeznek, több oka is lehet. Folyóvíz ese-