Magyar Horgász, 2011 (65. évfolyam, 1-12. szám)
2011. január / 1. szám
Amit még ajánlanak egy jó csomó elkészítéséhez, az a megvizezett zsinór. Én ugyan általában lusta vagyok megvizezni, de tény, hogy a vizes állapotban készített csomó szorosabban tart és nehezebben csúszik meg, mint a száraz zsinórral készített. A multifi („fonott") zsinórt, ha nincs rajta szemmel látható sérülés (kiszőrösödés, szálfelbomlás) fölösleges újrakötni. Hihetetlenül szívós, akár fél évig is lehet horgászni ugyanazzal a csomóval. OLCSÓ ÉS HATÉKONY A KUKORICADARA Tizennégy éves kezdő horgász vagyok. Rendszerint a Balatonon szoktam horgászni (Akasi környékén). Mivel a csalit, az etetőanyagot a zsebpénzemből veszem, számít az ára. .Arra gondoltam, hogy a boltokban kapható gyorsfagyasztott zöldségkeveréket használom szoktatóetetésre, kis élő csalival kiegészítve, mint például mexikói keverék (sárgarépa, csemegekukorica, zöldborsó, pritaminpaprika, zöldbab), franciasaláta alap (burgonya, sárgarépa, zöldborsó, gyökérkocka) vagy zöldségkeverék (brokkoli, karfiol, sárgarépakorong). Jó ötlet ez, és ha igen, akkor nyersen, vagy megfőzve használjam? Arra is szeretnék választ kapni, hogy mit tűzzek a horogra, hogy a kárászok, a dévérek és az 1-2 kilós pontyok kapjanak, és legfőképpen, hova etessek (hínár, nád, nyílt víz). HOLLÓS ÁDÁM, BUDAPEST SZÖRÉNYI ZOLTÁN: Az etetőanyag vásárlása még felnőtt horgásznak is problémát okoz. Egyrészt, hogy mit vegyen és hol, és az ára is lényeges. Szerintem a legolcsóbb és leghatékonyabb etetőanyag a kukoricadara. Ez beszerezhető ún. tápboltokban. Elkészítése egyszerű: forrásban lévő vízbe annyit teszünk, hogy egy nehezen keverhető sűrű massza legyen. Ez kihűlés közben összeáll, így könnyű belőlük gombócot formálni. Az etetésnek is több funkciója van. A hívóetetés legyen lazább, hogy könnyen szétterjedjen és odacsalja a halakat. A helyben tartó etetés keményebb gombócokból álljon, hogy az odatévedt hal ott is maradjon. Az általad említett anyagok nem valóak a vízbe. Bár a kukorica és a burgonya alkalmazott etetőanyag, de lényegesen drágább és speciálisabb, mint a dara. Az általad fogni kívánt halak mindegyike jól odacsalható a darával. Keress egy nyugodt, jól meghorgászható nádöblöt, mely jó, ha a nyílt víz felől hínárral kapcsolódik. Ilyen helyen darával etetve biztosan tudsz fogni keszeget, kárászt és kisebb pontyokat is. A HALAK TÉRLÁTÁSA KITŰNŐ Vitatkoztam a barátommal. Szerinte a harcsa remekül lát, szerintem pedig nem. Kinek van igaza? KOCSIS RITA, ÚJHARTYÁN PAPP KÁROLYNÉ: A szárazföldön és a vízben élőket egyaránt sok inger éri. Az érzékszervek feladata, hogy a külső ingereket észleljék, „felvegyék”, és az idegközpontba továbbítsák, ahol az feldolgozódik. Ilyen röviden leírható, azonban a gyakorlatban ez nagyon bonyolult feladat. A látás is az érzékelés egyik fontos formája. A halak szeme ráadásul elég speciális. Nincs szemhéjuk, pupillájuk nem szűkíthető, szemlencséjük gömbölyű, a fókusztávolság, pedig viszonylag kicsi. Igen jó dolog viszont: a látószög nagyon széles. Erre szüksége is van a zavaros vízben. Mivel szemükről hiányzik az „objektív sapka”, azaz nincs szemhéj, a pupilla sem szűkíthető, ezért olyan közönyösnek tűnő a tekintetük. A könnymirigy is hiányzik, amitől pedig hideg, rideg a tekintetük. De minek kéne neki könny, mikor ott a víz, ami folyamatosan nedvesen tartja a szemgolyót. A halak a szárazföldi állatokhoz viszonyítva rövidlátók. A térlátásuk viszont kitűnő, mivel szemük a fej két oldalán található, így jobbra is, balra is remekül belátják a terepet. A halak képesek színek észlelésére is. A színlátást festett táplálékkal végzett kísérletekkel igazolták. A harcsa, mint az általában éjjel táplálkozó halak nem lát jól. Összefoglalva: minden halfajunk rövidlátó, ami azt jelenti, hogy átlag egykét méterre látnak élesen. A szemlencsében található izomrostok összehúzásával akár 10 méterre is láthatnak. De az algás, lebegő anyaggal teli, általában zavaros víz, amúgy is gátolja a messzebbre való látásban őket. LEHŰLŐ VÍZHEZ TÖBB AROMÁT A kora tavasszal és nyáron már bevált etetőanyag ősszel, lehűlő vizekben kevésbé eredményes. Az etetőanyag ponty, kárász, amur, kissé vizesre keverve és csontival, csemegekukoricával feltuningolva. Azt várnám, pedig a halak most fognak a télre bespájzolni, de valamiért ez elmarad. A helyszín természetesen ugyanaz. Mit kellene változtatni az etetéssel kapcsolatosan? HORNYÁK TAMÁS, UFÓT FERENCZY DÉNES: Az etetéssel kapcsolatos kérdések esetében jó lenne tudni, álló- vagy folyóvízről van-e szó, mekkora a vízmélység, milyen a víz hőmérséklete, milyen a fenék talaja, illetve milyen távolságra horgásznak. Nem hanyagolható el a víz tisztasága (átlátszósága vagy zavarossága) sem. E tényezők ismerete nélkül csak nagyon általános választ adhatunk. Az őszi eredménytelenség nem biztos, hogy a nem megfelelő etetőanyagnak tudható be, különösen akkor, ha ez kora tavasszal vagy nyáron már eredményesnek bizonyult. (Kora tavasszal hasonlóak a körülmények az őszihez.) A különbség csupán abban lehet, hogy tavasszal a halak a sekélyebb, könnyebben felmelegedő részeket keresik, míg ősszel ellenkezőleg, a víz legmélyebb szakaszai felé indulnak. Én inkábbebben látom az őszi kapástalanság okát. Meg kell próbálni az adott horgászvízen - különösen, ha a vízhőmérséklet 10 C fok alá süllyed - a mélyebb részek horgászatát, ami csaknem biztos, hogy eredményre vezet. Az etetőanyag összeállításánál csupán annyit változtassunk a nyáron beválthoz képest, hogy valamelyest több aromaanyagot tegyünk bele, ami a lehűlő vízben hatásosabban csalogathatja horgászhelyünkre a halakat. Több élő anyag bekeverése (csonti, vágott giliszta, szúnyoglárva) is fokozhatja az etetőanyag hatását. HORGÁSZHATATLAN HORGÁSZHELYEK Ki bonthatja le horgászhely kialakítása céljából, egy konkrét horgászvízen a partfalat, illetve a szegélyező nádfalat? A horgász kedve szerint és testi épsége kockáztatásával „szabadon”? Vagy a vízkezeléssel megbízott HTSZ „hivatalosan”? Konkrétan: A Tisza HTSZ kibocsát olyan éves horgászengedélyt, ami egy megközelíthetetlen Holt-Tisza-ágon, 8 000 Ft/év értékben lenne érvényes. Ezzel olyan szolgáltatást ad el a vízkezelő, amit nem lehet igénybe venni. Régebben ez a vízterület a HTSZ tenyészvize volt. A szabályzatban csak a horgász felelősségéről lehet olvasni, a vízkezelő és a horgászhely viszonyáról nincs paragrafus. Még csak annyit, hogy a környezetrombolásért a horgászt büntetik! GUTENKUNST BÉLA, SZEGED FŰRÉSZ GYÖRGY: Ha egy vízhasznosító szervezet területi engedélyt ad ki, akkor arról is gondoskodnia kell, hogy a parti horgászat keretében lehessen horgászni. A horgász önmaga valóban nem bonthatja meg a természetes környezetet fa- vagy cserjeirtással, de a vízhasznosító a vízparti természetes környezetre ügyelve kialakíthat horgászható partszakaszokat. Horgászhatatlan vízpartra nem látogatnak a horgászok ezáltal itt a területi engedély bevétele is elmarad, amiből pedig a halgazdálkodási, vízterület fenntartási feladatokat kellene megoldani a hasznosítónak. KÖZÖS ÉRDEKÜNK A VIZEK VÉDELME A Velencei-tavon szoktam horgászni (de azt hiszem minden vízre érvényes), és azt látom, hogy minden horgász az általa kitalált etetőanyaggal vagy üzletben vásárolt etetőanyaggal horgászik. Az a véleményem, pláne forró napokon, hogy e sokféle és „vegyszeres” anyagokkal elfertőzzük, megrontjuk a vizet. Tapasztaltam már, hogy a nagyon erősen frekventált helyeken a sok etetőanyag már szinte vastag „iszapos, mocsaras” aljzatot alakít ki. Lehetne-e szabályozni legalább forróság idején, hogy mivel vagy esetleg semmivel sem szabad lenne etetni. Lehetne-e megtiltani különféle szerek, illatosítók és másmilyen adalékok alkalmazását? MAGYAR ISTVÁN, TÁC BALÁZS PIRI: A Velencei-tavat gyakran látogatom, többnyire csónakból horgászom. Én nem tapasztaltam a mértéktelen és nemkívánatos etetőanyagok használatát. Elképzelhető, hogy vannak olyan horgászok, akikre az olvasó utal, de szerintem a tó nagyságához mérten ez a létszám elenyésző lehet. A Velencei-tó őse két, egymásra merőleges vetődés süllyedékében jött létre, mintegy 10- 12 ezer évvel ezelőtt! A tó felülete 24,8 négyzetkilométer, hossza 10,8 km, átlagos széles- Magyar Horgász 5