Magyar Idők, 2015. október (1. évfolyam, 27-52. szám)

2015-10-09 / 34. szám

2 BELFÖLD NATO-katonák is jöhetnek Magyarország déli határára A kormány engedélyezte szövet­séges külföldi erők magyarorszá­gi szerepvállalását a déli határ vé­delmében. Lapunk úgy értesült, hogy két kisebb szakasztól elte­kintve elkészült az ideiglenes biz­tonsági határzár a horvát-magyar határon. A horvát elnök tegnap kétnapos tárgyalást kezdett a mig­ráció kezeléséről Áder János köz­­társasági elnökkel és a V4 orszá­gainak államfőivel. Bákonyi Ádám-Borsodi Attila lapunk megírta, a zákányi átjárót októ­ber 15-ig szinte biztos, hogy nem zár­ják le, de a néhány méteres sáv a jövő csütörtököt követő napokban is nyit­va maradhat egy darabig. Itt szervezet­ten kezelik a nagy tömegben, csopor­tokban érkező migránsokat. A NATO-tagállamok fegyveres alakula­tainak is lehetővé teszi a részvételt a déli határ védelmében a magyar kormány határozata. A dokumentum szerint a kabinet engedélyezi szövetséges külföl­di erők magyarországi szerepvállalását - közös gyakorlatozás, támogató tevé­kenység - a tömeges bevándorlás miatt kialakult helyzet megoldásában. A ha­tározatban ugyanakkor az is szerepel, hogy a Magyar Honvédség Közös Aka­rat elnevezésű határrendészeti feladatá­nak támogatásában egyidejűleg legfel­jebb ezer katona vehet részt. A határo­zat szerint az Európai Unió tagállama vagy az Észak-atlanti Szerződés tagál­lamainak fegyveres erői a Közös Akarat befejeződéséig, legfeljebb március 15- éig tevékenykedhetnek Magyarorszá­gon. Az élő erős védelem mellett egy­re biztosabb lesz a fizikai határzár is, értesüléseink szerint a horvát-magyar Megjelentek a kerítésépítők a Somogy megyei Péterhida alatti térségben is. A zöldhatár már csak kédrövidebb szakai határszakasz itt meglehetősen tagolt, a szén és a Somogy megyei Zákánynál, Dráva bal partján pedig ebben a térség­ néhány méteren van nyitva. Mint azt ben egy horvát falu, Kriznica találha­tó egy több négyzetkilométeres terü­lettel együtt. A területet a horvát anya­országgal híd és komp köti össze. Káló Tímea, Péterhida polgármestere arról beszélt lapunknak, hogy rendőri segít­séggel ketten mentek ki a horvát-ma­gyar határhoz.­­ Méréseket végeztek, hogy milyen a térerő, a katonák tud­nak-e majd egymással kommunikál­ni. Emellett bemérték az­ egész határ­­szakaszt - tájékoztatott. Szintén építik meg az ideiglenes biz­tonsági határzárat a Baranya megyei Sá­rok térségében, egy körülbelül egy ki­lométeres szakaszon. Uszléber János­­né, a település polgármestere elmond­ta: itt eddig azért nem készült el a kerí­tés, mert nyáron ezen a szakaszon egy új út épült a határra.­­ Az út Horvát­ország felőli oldalára nem tudták kiépí­teni a kerítést, mert nem fért el, csak a gyors telepítésű drótakadályt (gyoda) tudták lerakni. Most a „magyar oldal­ra” állítják fel a kerítést - tette hozzá Sárok első embere. Kiépítették közben a határzárat a mo­csaras területeken, így a Duna árteré­ben is, amelyeket nehézgépekkel nem tudtak megközelíteni. A gyodát azon­ban kihúzták a Dunáig. A horvát határzár és a migráció volt a fő témája annak a tárgyalásnak is, amely tegnap kezdődött meg Áder János köz­­társasági elnök, a visegrádi országok (V4) államfői és a horvát elnök rész­vételével Balatonfüreden. Áder János magyar, Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Andrej Kiska szlovák és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát állam­fő ma délelőtt folytatja a megbeszélést, majd közös sajtótájékoztatót tartanak. A Magyar Idők úgy tudja, Áder János már tegnap bejelentette: a migrációval kapcsolatos közös állásfoglalást vár a tárgyaló felektől. Áder János és Kolinda Grabar-Kita­rovic már szerdán tárgyalt a budapes­ti Sándor-palotában is. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a két államfő kijelentette: egyetértettek abban, hogy nem Magyarország vagy Horvátország problémájáról van szó, az Európai Uni­ónak és a nemzetközi közösségnek is lépéseket kell tennie az ügyben. Kolinda Grabar-Kitarovic az M1-nek adott szerdai interjújában elismerte, hogy felkészületlenek voltak a migránshul­­lám kezelésében. - Sok hónapot veszí­tettünk el, elmulasztottunk tárgyalni a szomszédos országokkal, Macedóniával, Szerbiával, Magyarországgal, Szlovéniá­val, Ausztriával és másokkal, Brüsszel­ben is elmulasztottuk ezt - mondta a horvát államfő. Milos Zeman, Áder János, Kolinda Grabar-Kitarovic és Andrej Kiska Balatonfüreden­Fotó: Kurucz Árpád MAGYARORSZÁG HATÁRZÁR HORVÁTORSZÁG SZERBIA HATÁRZÁR MAGYARORSZÁG Köszönetet mondott a CSU Magyarországnak Szalai Laura Meg kell védeni Európa külső határait azoktól, akik illegális átlépéssel próbál­koznak, és be kell tartani az unió elő­írásait - szögezte le Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és To­bias Zech, a bajor konzervatív CSU párt parlamenti képviselője, miután megbe­szélést folytattak a migrációs válságról. A fideszes politikus hangsúlyozta, az uniós és a tagállami vezetők feladata, hogy egyértelművé tegyék: a népván­dorlást meg kell állítani, külső határ­védelem nélkül újabb százezrek vagy milliók indulhatnak útnak. Hozzátet­te, Európának eleget kell tennie a nem­zetközi jog által meghatározott huma­nitárius kötelezettségeknek, ugyanak­kor világossá kell tenni: a menekültstá­tus értelme, hogy aki a saját hazájában üldözött, a környező országok valame­lyikében kapjon menedékjogot, ez pe­dig Szíria esetében Törökország. - Az uniónak is komoly anyagi segítséget kell adnia Törökországnak, erre Magyar­­ország is készen áll - mondta. Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy a schen­geni egyezmény ellenére van lehetőség átmeneti határellenőrzés bevezetésére, és Magyarország minden ilyen német döntéssel kapcsolatban eddig is a szoli­daritását fejezte ki. A politikus közölte: az európai népek sokszínűségét érték­nek tartja, de meg kell őriznünk a kon­tinens keresztény gyökereit is. A tájékoztatón Tobias Zech közös fellépést szorgalmazott a migráció ke­zelésében, és köszönetet mondott ha­zánknak, amiért kellő időben megtette a megfelelő lépéseket a schengeni határ védelmére. A bajor politikus úgy véli, hogy a Nyugat-Balkánról érkezők el­sősorban gazdasági okokból indulnak el. Őket saját országukban kellene se­gíteni, akár egy új Marshall-terv által. Hozzátette: Európa nem tudja hatéko­nyan megvédeni külső határait, min­den államnak joga van saját biztonságát óvni, Magyarország helyesen cselekszik. Közös fellépést szorgalmaztak a schengeni határ védelmében Fotó: Reuters 2015. október 9., péntek Lázár János: Embercsempész akció zajlik az ország ellen Szalai Laura Kilencvenkilenc százalékban elkészült a biztonsági határzárrendszer a magyar­­horvát határon, az élesítéséről egy hé­ten belül döntés születhet - jelentette be Lázár János szokásos csütörtöki saj­tótájékoztatóján. A Miniszterelnöksé­get vezető miniszter úgy tájékoztatott: a kormány jelenleg nemzetközi egyez­tetéseket folytat, és Magyarországnak az a terve, hogy a visegrádi tagállamok­kal közösen védi meg a magyar-hor­­vát határt. Ehhez több száz ember be­vonását tervezik. A tárcavezető jelez­te azt is, hogy Orbán Viktor jövő héten részt vesz az Európai Tanács ülésén. Felhívta a figyelmet, hogy Magyar­­ország ellen szervezett embercsempész­akció zajlik a horvát állam intenzív rész­vételével.­­ A kormány becslése szerint 2015-ben 600 ezernél is több illegális bevándorló érkezhet hazánkba. Azt re­méljük, hogy a határzár működése után a nyomás jelentősen csökken vagy elke­rüli az országot - mondta Lázár János, aki jelezte: a kabinet december elejéig dönt arról, hogy az Európai Bíróság­hoz fordul-e a kvótarendszer miatt, és elképzelhető, hogy ezt a lépést a szlo­vákokkal együtt tesszük meg. A kancelláriaminiszter beszámolt a bürokráciacsökkentő program további lépéseiről is. Tájékoztatása szerint jövő év március közepére 278 új kormány­ablakot nyitnak, erre tízmilliárd forin­tot szán a kormány. Változás, hogy in­gyenes lesz a diákigazolványok kiállí­tása, és eltörölhetik a felsőoktatási fel­vételi eljárás díját. Jövő év január elsejé­től az erkölcsi bizonyítvány szintén in­gyenes lesz, továbbá a vállalkozók esté­ben megszűnik az adóhatósági igazo­lás és a cégiratok kiadásának díja is. A miniszter közölte, a jövőben ha valaki­nek ellopták az iratait, a magyar állam ingyen pótolja azokat, és az állampol­gári ügyek intézése lényegesen rövidül­ni fog, azokat 60 napon belül kell majd rendezni. Lázár novemberben benyújt­ja azt a javaslatát, amely a közigazga­tásban dolgozók jövő júliusban kezdő­dő, átlagosan 30 százalékos béremelé­sét tartalmazza. A miniszter arról is beszélt, hogy ok­tóber közepétől hat megyében indul­nak a földárverések, ezenkívül új gyors­­forgalmi úttípust vezetnek be, a gyors­­utat. Bejelentette, hogy Tállai András a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakí­tásáért felelős kormánymegbízott lesz, neki az év végére kell előállni a tervekkel. MÉG OKTÓBERBEN BEZÁR A DEBRECENI TÁBOR Az év végé­re felszámolják a debreceni mene­külttábort - döntött a kormány. A vonatkozó kormányhatározat sze­rint a hajdú-bihari megyeszékhe­lyen a befogadóállomás október 31-ig, az őrzött befogadó központ pedig december 15-ig beszünteti a tevékenységét, a két telephelyet december 31-ig teljesen felszámol­ják. Kósa Lajos, a Fidesz parlamen­ti frakcióvezetője, Debrecen ko­rábbi polgármestere a napokban elmondta: több ezer olyan külföldi diák tanul a városban, aki tandíjat fizet, elfogadja és betartja a velük szemben támasztott követelmé­nyeket. A táborlakók egy része vi­szont nem ilyen, életvitelük veszé­lyezteti a lakókat, valamint a Deb­receni Egyetem jó hírnevét. Hoz­zátette, mindenképpen állami tu­lajdonban marad a terület, amely­nek azonban egészen más funkci­ót szánnak.

Next