Magyar Idők, 2015. október (1. évfolyam, 27-52. szám)
2015-10-09 / 34. szám
2 BELFÖLD NATO-katonák is jöhetnek Magyarország déli határára A kormány engedélyezte szövetséges külföldi erők magyarországi szerepvállalását a déli határ védelmében. Lapunk úgy értesült, hogy két kisebb szakasztól eltekintve elkészült az ideiglenes biztonsági határzár a horvát-magyar határon. A horvát elnök tegnap kétnapos tárgyalást kezdett a migráció kezeléséről Áder János köztársasági elnökkel és a V4 országainak államfőivel. Bákonyi Ádám-Borsodi Attila lapunk megírta, a zákányi átjárót október 15-ig szinte biztos, hogy nem zárják le, de a néhány méteres sáv a jövő csütörtököt követő napokban is nyitva maradhat egy darabig. Itt szervezetten kezelik a nagy tömegben, csoportokban érkező migránsokat. A NATO-tagállamok fegyveres alakulatainak is lehetővé teszi a részvételt a déli határ védelmében a magyar kormány határozata. A dokumentum szerint a kabinet engedélyezi szövetséges külföldi erők magyarországi szerepvállalását - közös gyakorlatozás, támogató tevékenység - a tömeges bevándorlás miatt kialakult helyzet megoldásában. A határozatban ugyanakkor az is szerepel, hogy a Magyar Honvédség Közös Akarat elnevezésű határrendészeti feladatának támogatásában egyidejűleg legfeljebb ezer katona vehet részt. A határozat szerint az Európai Unió tagállama vagy az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak fegyveres erői a Közös Akarat befejeződéséig, legfeljebb március 15- éig tevékenykedhetnek Magyarországon. Az élő erős védelem mellett egyre biztosabb lesz a fizikai határzár is, értesüléseink szerint a horvát-magyar Megjelentek a kerítésépítők a Somogy megyei Péterhida alatti térségben is. A zöldhatár már csak kédrövidebb szakai határszakasz itt meglehetősen tagolt, a szén és a Somogy megyei Zákánynál, Dráva bal partján pedig ebben a térség néhány méteren van nyitva. Mint azt ben egy horvát falu, Kriznica található egy több négyzetkilométeres területtel együtt. A területet a horvát anyaországgal híd és komp köti össze. Káló Tímea, Péterhida polgármestere arról beszélt lapunknak, hogy rendőri segítséggel ketten mentek ki a horvát-magyar határhoz. Méréseket végeztek, hogy milyen a térerő, a katonák tudnak-e majd egymással kommunikálni. Emellett bemérték az egész határszakaszt - tájékoztatott. Szintén építik meg az ideiglenes biztonsági határzárat a Baranya megyei Sárok térségében, egy körülbelül egy kilométeres szakaszon. Uszléber Jánosné, a település polgármestere elmondta: itt eddig azért nem készült el a kerítés, mert nyáron ezen a szakaszon egy új út épült a határra. Az út Horvátország felőli oldalára nem tudták kiépíteni a kerítést, mert nem fért el, csak a gyors telepítésű drótakadályt (gyoda) tudták lerakni. Most a „magyar oldalra” állítják fel a kerítést - tette hozzá Sárok első embere. Kiépítették közben a határzárat a mocsaras területeken, így a Duna árterében is, amelyeket nehézgépekkel nem tudtak megközelíteni. A gyodát azonban kihúzták a Dunáig. A horvát határzár és a migráció volt a fő témája annak a tárgyalásnak is, amely tegnap kezdődött meg Áder János köztársasági elnök, a visegrádi országok (V4) államfői és a horvát elnök részvételével Balatonfüreden. Áder János magyar, Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Andrej Kiska szlovák és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő ma délelőtt folytatja a megbeszélést, majd közös sajtótájékoztatót tartanak. A Magyar Idők úgy tudja, Áder János már tegnap bejelentette: a migrációval kapcsolatos közös állásfoglalást vár a tárgyaló felektől. Áder János és Kolinda Grabar-Kitarovic már szerdán tárgyalt a budapesti Sándor-palotában is. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a két államfő kijelentette: egyetértettek abban, hogy nem Magyarország vagy Horvátország problémájáról van szó, az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek is lépéseket kell tennie az ügyben. Kolinda Grabar-Kitarovic az M1-nek adott szerdai interjújában elismerte, hogy felkészületlenek voltak a migránshullám kezelésében. - Sok hónapot veszítettünk el, elmulasztottunk tárgyalni a szomszédos országokkal, Macedóniával, Szerbiával, Magyarországgal, Szlovéniával, Ausztriával és másokkal, Brüsszelben is elmulasztottuk ezt - mondta a horvát államfő. Milos Zeman, Áder János, Kolinda Grabar-Kitarovic és Andrej Kiska BalatonfüredenFotó: Kurucz Árpád MAGYARORSZÁG HATÁRZÁR HORVÁTORSZÁG SZERBIA HATÁRZÁR MAGYARORSZÁG Köszönetet mondott a CSU Magyarországnak Szalai Laura Meg kell védeni Európa külső határait azoktól, akik illegális átlépéssel próbálkoznak, és be kell tartani az unió előírásait - szögezte le Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és Tobias Zech, a bajor konzervatív CSU párt parlamenti képviselője, miután megbeszélést folytattak a migrációs válságról. A fideszes politikus hangsúlyozta, az uniós és a tagállami vezetők feladata, hogy egyértelművé tegyék: a népvándorlást meg kell állítani, külső határvédelem nélkül újabb százezrek vagy milliók indulhatnak útnak. Hozzátette, Európának eleget kell tennie a nemzetközi jog által meghatározott humanitárius kötelezettségeknek, ugyanakkor világossá kell tenni: a menekültstátus értelme, hogy aki a saját hazájában üldözött, a környező országok valamelyikében kapjon menedékjogot, ez pedig Szíria esetében Törökország. - Az uniónak is komoly anyagi segítséget kell adnia Törökországnak, erre Magyarország is készen áll - mondta. Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy a schengeni egyezmény ellenére van lehetőség átmeneti határellenőrzés bevezetésére, és Magyarország minden ilyen német döntéssel kapcsolatban eddig is a szolidaritását fejezte ki. A politikus közölte: az európai népek sokszínűségét értéknek tartja, de meg kell őriznünk a kontinens keresztény gyökereit is. A tájékoztatón Tobias Zech közös fellépést szorgalmazott a migráció kezelésében, és köszönetet mondott hazánknak, amiért kellő időben megtette a megfelelő lépéseket a schengeni határ védelmére. A bajor politikus úgy véli, hogy a Nyugat-Balkánról érkezők elsősorban gazdasági okokból indulnak el. Őket saját országukban kellene segíteni, akár egy új Marshall-terv által. Hozzátette: Európa nem tudja hatékonyan megvédeni külső határait, minden államnak joga van saját biztonságát óvni, Magyarország helyesen cselekszik. Közös fellépést szorgalmaztak a schengeni határ védelmében Fotó: Reuters 2015. október 9., péntek Lázár János: Embercsempész akció zajlik az ország ellen Szalai Laura Kilencvenkilenc százalékban elkészült a biztonsági határzárrendszer a magyarhorvát határon, az élesítéséről egy héten belül döntés születhet - jelentette be Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy tájékoztatott: a kormány jelenleg nemzetközi egyeztetéseket folytat, és Magyarországnak az a terve, hogy a visegrádi tagállamokkal közösen védi meg a magyar-horvát határt. Ehhez több száz ember bevonását tervezik. A tárcavezető jelezte azt is, hogy Orbán Viktor jövő héten részt vesz az Európai Tanács ülésén. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarország ellen szervezett embercsempészakció zajlik a horvát állam intenzív részvételével. A kormány becslése szerint 2015-ben 600 ezernél is több illegális bevándorló érkezhet hazánkba. Azt reméljük, hogy a határzár működése után a nyomás jelentősen csökken vagy elkerüli az országot - mondta Lázár János, aki jelezte: a kabinet december elejéig dönt arról, hogy az Európai Bírósághoz fordul-e a kvótarendszer miatt, és elképzelhető, hogy ezt a lépést a szlovákokkal együtt tesszük meg. A kancelláriaminiszter beszámolt a bürokráciacsökkentő program további lépéseiről is. Tájékoztatása szerint jövő év március közepére 278 új kormányablakot nyitnak, erre tízmilliárd forintot szán a kormány. Változás, hogy ingyenes lesz a diákigazolványok kiállítása, és eltörölhetik a felsőoktatási felvételi eljárás díját. Jövő év január elsejétől az erkölcsi bizonyítvány szintén ingyenes lesz, továbbá a vállalkozók estében megszűnik az adóhatósági igazolás és a cégiratok kiadásának díja is. A miniszter közölte, a jövőben ha valakinek ellopták az iratait, a magyar állam ingyen pótolja azokat, és az állampolgári ügyek intézése lényegesen rövidülni fog, azokat 60 napon belül kell majd rendezni. Lázár novemberben benyújtja azt a javaslatát, amely a közigazgatásban dolgozók jövő júliusban kezdődő, átlagosan 30 százalékos béremelését tartalmazza. A miniszter arról is beszélt, hogy október közepétől hat megyében indulnak a földárverések, ezenkívül új gyorsforgalmi úttípust vezetnek be, a gyorsutat. Bejelentette, hogy Tállai András a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításáért felelős kormánymegbízott lesz, neki az év végére kell előállni a tervekkel. MÉG OKTÓBERBEN BEZÁR A DEBRECENI TÁBOR Az év végére felszámolják a debreceni menekülttábort - döntött a kormány. A vonatkozó kormányhatározat szerint a hajdú-bihari megyeszékhelyen a befogadóállomás október 31-ig, az őrzött befogadó központ pedig december 15-ig beszünteti a tevékenységét, a két telephelyet december 31-ig teljesen felszámolják. Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Debrecen korábbi polgármestere a napokban elmondta: több ezer olyan külföldi diák tanul a városban, aki tandíjat fizet, elfogadja és betartja a velük szemben támasztott követelményeket. A táborlakók egy része viszont nem ilyen, életvitelük veszélyezteti a lakókat, valamint a Debreceni Egyetem jó hírnevét. Hozzátette, mindenképpen állami tulajdonban marad a terület, amelynek azonban egészen más funkciót szánnak.