Magyar Idők, 2015. november (1. évfolyam, 53-77. szám)

2015-11-19 / 68. szám

2 BELFÖLD Angliában többször elítélték a Lőkösházán őrizetbe vett két dzsihadistát Terroristák támogatóit fogta el a rendőrség Apáthy Melinda Két, terrorizmus támogatásával gyanú­sítható férfit fogtak el a magyar rend­őrök egy Bukarest felé tartó nemzetközi személyvonaton Lőkösházánál szom­baton. A gyanúsítottak előzetes letar­tóztatásáról információink szerint ma délelőtt dönthet a Fővárosi Törvény­szék. Az őrizetbe vett férfiakat Angliá­ban korábban már legalább kétszer el­ítélték terrorcselekmény finanszírozása miatt. A törvényszék előtt a brit állam­polgároknak ma kell nyilatkozniuk ar­ról, hogy hozzájárulnak-e kiadatásuk­hoz. Amennyiben ezt megtagadják, el­rendelhetik előzetes letartóztatásukat. Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a Bukarestbe tar­tó Ister nemzetközi gyorsvonat utasai közül szombaton két együtt utazó férfi nem tudta igazolni jogszerű magyaror­szági tartózkodását és állampolgárságát a békési rendőröknek, akiknek azon­nal feltűnt, hogy az egyik férfi egy Ko­ránt szorongat. Egyiküknél volt ugyan egy angol vezetői engedély, a másik férfi azonban semmilyen, személyazonosí­tásra alkalmas okmánnyal nem rendel­kezett. A határrendészeti kirendeltsé­gen derült ki, az angol jogosítvány va­lódi, tényleg a 44 éves Simon Jonathan Keeler brit állampolgáré. Útitársát be­mondott személyi adatai alapján a brit­, konzuli ügyelet nem tudta angol állam­polgárként azonosítani. Mindketten ki­utasítást előkészítő őrizetbe kerültek. Az idegenrendészeti eljárásban az ad­dig azonosítatlan férfi közölte valódi nevét: Trevor Brooks, szintén brit ál­lampolgár, és 40 éves. Ügyükben kedden történt változás: a schengeni körözési rendszerben meg­jelent mindkettőjük európai elfogató­parancsa. A két férfi nem jelezte az an­gol hatóságoknak, hogy elhagyják Ang­liát, pedig erre bírósági ítélet kötelez­te őket. Korábban ugyanis terrorcse­lekmény, finanszírozása miatt egy al­kalommal másfél évet, egy másik al­kalommal három és fél évet töltöttek börtönben, 2009-ben szabadultak, és az ítélet szerint a szabadulásukat kö­vető tíz évig csak az angol hatóságok engedélyével hagyhatták volna el Ang­liát. Papp Károly országos rendőrkapi­tány jutalomban részesítette a férfiakat elfogó három Békés megyei rendőrt. OMAR TREVOR BROOKS „Forradalmi nevén” Abu Iz­­zadeen az Al Ghuraban, az Egyesült Királyságban műkö­dött, betiltott muzulmán szervezet brit szóvivője. Infor­mációnk szerint Angliában terrorizmus támogatására folytatott pénzgyűjtést. 2008. április 17-én több társával terrorizmusra való felbujtásért gyanúsították meg és ítélték négy és fél év börtönre. 2009 májusában szabad­lábra helyezték. Az iszam­iitet és az Omar előnevet 18 éves kora előtt vette fel,folyékonyan beszél aranyi, nős, három gyereke van. 2001-ben Pakisztánban járt, ahol ta­nulmányozta az iszlámot, és állítása szerint afganisztáni terroristakiképző táborban is járt. Dicsérte a londoni metró elleni merényletet. Több alkalommal tartóztatták le 2007-ben és 2008-ban terrorizmus támogatásáért. SIMON (SULAYMAN) JONATHAN KEELER A brit isz­lám szervezet vezetője. Korábbi tagja a terrorizmus mi­att betiltott Al-Muhajiroun szervezetnek és vezetője a Society of Converts to Islam csoportnak. A The Sun sze­rint ő az első brit muszlim, akit elítéltek szélsőséges cse­lekedeteiért. A HST Today beszámolója alapján ő az első olyan fehér bőrű, iszlámra áttért terrorista, akit elítéltek ,az Egyesült Királyságban. A 2001. szeptember 11-i med­régetekről mint csodát­ az eseményről­ írt. A bíróság 28 nap börtönbüntetésre ítélte, miután bántalmazott egy rendőrt 1998 decemberében Londonban. 2008. áp­rilis 17-én Keelert terrorizmussal kapcsolatos bűncselek­ményekben (terrorizmust támogató adománygyűjtés­ben) találták bűnösnek. ISIS-támadásoktól féltik Európában az egészségügyi intézményeket Hackerbiztos a kórházi informatika Haiman Éva A legmagasabb szintű biztonsági véde­lemmel tervezték az új egységes egész­ségügyi informatikai rendszert, de ad­dig is, amíg az nem működik élesben, az intézmények fenntartásáért fele­lős Állami Egészségügyi Ellátó Köz­pont (ÁEEK) folyamatosan végez IT- biztonsági vizsgálatot a potenciális sé­rülékenységek felderítése érdekében. Ezt azután közölték az ÁEEK-nál la­punkkal, hogy a párizsi terrorcselek­mények kapcsán felmerült: az Iszlám Állam többek között a kórházak infor­matikai rendszerének feltörését terve­zi, súlyosan veszélyeztetve ezzel a be­tegellátást. A HVG.hu szerint erre George Os­borne brit pénzügyminiszter figyel­meztetett, aki úgy tudja, ez lenne az ISIS válasza arra, hogy az Anonymous hackercsoport „totális háborút” indí­tott az Iszlám Állam ellen. A Magyar Idők kíváncsi volt arra, mennyire kell tartani attól, hogy bárki beavatkoz­hat kórházak informatikai rendszeré­be Magyarországon úgy, hogy annak súlyos következménye legyen a bete­gek ellátásában. Az ÁEEK-nál érdek­lődésünkre elmondták: az egészség­­ügyi kormányzat, tekintettel az egész­ségügyi adatok különlegesen érzékeny mivoltára, a napokban felélénkült ki­­berhadviselési tevékenységektől füg­getlenül is komoly lépéseket tesz ezen adatok megóvása érdekében. Folyama­tosan tesztelik az informatikai rend­szerek biztonságát, a közeljövőben ki­építendő Nemzeti egészségügyi infor­matikai rendszer megtervezése pedig a legmagasabb, ötös biztonsági szin­ten működik majd. Korábban a pro­jekt kapcsán azt is elmondták: az adat­bázisokat mindenképpen megdupláz­zák, és földrajzilag is elkülönítik. Az új rendszer egyébként sem a publikus interneten, hanem a Nemzeti Távköz­lési Gerinchálózaton keresztül műkö­dik majd, ily módon egy biztonságos egészségügyi alhálózatot jön létre. Az egészségügyi intézmények csatlakozá­sát a gerinchálózathoz a jelenleg futó uniós projektekből támogatják, a for­rások új, a jelenleginél korszerűbb in­formatikai eszközök beszerzését is le­hetővé teszik. Kifejezetten informa­tikai biztonsági beruházások is zajla­nak. Ennek részeként olyan speciális eszközöket is „hadrendbe állítanak”, amelyek azonnali visszajelzést külde­nek a biztonsági rendszerek állapotá­ról, hogy szükség esetén minél gyor­sabban és hatékonyabban beavatkoz­hassanak az adatbázisok védelme ér­dekében. A legmagasabb szintű biztonsági védelem alatt a rendszer Fotó: Bach Máté 2015. november 19., csütörtök Gyurcsány nem fogadna be mindenkit Magyar Idők Magyarországon egy évben 100-150 emberölést követnek el, nagyjából any­­nyi áldozattal, mint ahányat a napok­ban Párizsban megöltek. „De ettől mi még nem vagyunk gyilkos nemzet” - mondta Gyurcsány Ferenc zalaeger­szegi lakossági fórumán. A DK elnöke úgy vélekedett, hogy mindenhol van­nak gazemberek, de emiatt mindenkit megbüntetni „aránytalan és emberte­len”. Beszélt arról is, hogy szerinte az emberek többségében félelem van és nem megértés a migránshelyzettel kap­csolatban, termékeny táptalajra hull a kormány mondanivalója, mert az em­berek félelme ma erősebb, mint a meg­értés képessége és szándéka. Állítása szerint maga sem gondol­ja, hogy „mindenkit és időtlen időkig be lehet fogadni, mert nem bírjuk el”.­­ Már csaknem egymillió menekült van Európában, és nem mondható, hogy ez a németek problémája. Éppen a német adófizetők azok, akiknek köszönhető­en „Magyarország az elmúlt években gazdagodni tudott”, tehát ha a terhe­ken osztozni kell, nem csukhatjuk be az ajtót. Gyurcsány Ferenc úgy látja, hogy a kormány szerint „be kell zár­ni Magyarországot”, de a DK úgy véli, a migránshelyzet nem magyarországi, hanem európai probléma. „Ferenc pápa álláspontját osztom, aki szerint az ajtó nem arra való, hogy bezáruljon, hanem hogy invitáljon, és ez az igazi kereszté­nyi gondolkodás” - fogalmazott. Emlékezetes, a Demokratikus Koa­líció elnöke korábban azt állította: Rösz­­kénél előre megfontolt szándékkal, bru­tális módon, tervezetten, „minden bi­zonnyal a miniszterelnök” utasítására a rendőrök támadtak rá a békés mene­kültekre, nem pedig fordítva. A TEK irányítja a merényletek elhárítását Vincze Viktor Attila A magyar állam terrorelhárítási és -meg­előzési munkafeladatainak megerősí­tésére egy új koordinációs testület, a terrorelhárítási bizottság létrehozásá­ról döntött a kormány. A kabinet teg­napi ülésén felállított kormányzati bi­zottság tagjai az érintett szolgálatok, az ezzel foglalkozó intézmények kép­viselői lesznek, és munkáját operatív, megelőző jelleggel végzi majd. Az új testület a TEK égisze alatt működik. A jogi és szervezeti kereteket hozzá kell igazítani az új jelenségekhez, ki­hívásokhoz, mert Magyarország vé­delmét meg kell erősíteni - válaszolta Kovács Zoltán lapunk kérdésére, hogy miért szükséges az új terrorelhárítási kormányzati szerv létrehozása. A kor­mányszóvivő részleteket a mai Kor­­mányinfóra ígért. A katonai segítségnyújtás kérését az uniós államoktól kétoldalú tárgya­lások révén kilátásba helyező Francia­­ország egyelőre nem kért Magyaror­szágtól konkrét katonai felajánlást - tudta meg lapunk. Információink sze­rint ha érkezne is olyan konkrét ké­rés, amely magyar alakulatok bevo­nását kérné francia részről, az legfel­jebb egy szakasznyi magyar katonára vonatkozna. Mint ismert, Magyaror­szág már jelenleg is részt vesz az Isz­lám Állam elleni nemzetközi hadmű­veletekben egy, az iraki és kurdisztáni Erbíl körzetében működő 150 fős ma­gyar kontingenssel.

Next