Magyar Idők, 2016. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-26 / 72. szám
2 BELFÖLD A védők szerint nem bűnös Portik és Rohác Felmentést kért Jozef Rohác, Portik Tamás és két további vádlott ügyvédje az összesen hat halálos áldozattal járó, Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-, illetve Cinóbér-gyilkosságok ügyében tegnap, a Fővárosi Törvényszéken. A védelem szerint a tárgyi bizonyítékok hiányosak, a terhelő tanúk vallomásai pedig életszerűtlenek, ellentmondásosak, hiteltelenek. Az ügyész néhány napja életfogytiglani büntetést indítványozott Portiknak és a szlovák állampolgárságú Rohácnak a csaknem két évtizeddel ezelőtti cselekmények miatt. (MTI) Cáfolják a fertőzéseket a pécsi klinikán Az ÁNTSZ és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) is cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint az utóbbi hónapokban jelentős számban emelkedett volna az MRSA-val (köznapi néven gennykeltő vagy húsevő baktériummal) fertőzött esetek száma. A Bors bulvárlap a szekszárdi kórház higiénikus főorvosára, Almási Istvánra hivatkozva azt írta, hogy a Pécsett műtött, majd hozzájuk visszaérkezett betegek körében tapasztalták a problémát, amelyet szerinte a higiénés szabályok betartásának elmulasztása okoz, és amit jeleztek a pécsi klinikáknak. (H. É.) Csomópontok épülnek több városban Összesen 42 milliárd forintból hoznak létre intermodális csomópontokat országszerte, a kormányhatározatról a tegnapi Magyar Közlöny számolt be. Csomópont épül Kaposváron 10,5 milliárd forintból, Miskolcon 7,5 milliárdból, Nyíregyházán 6 milliárd forintból valósulna meg a projekt, a székesfehérvári fejlesztésekre 6,5 milliárd forint jutna, Tatabányán és Bicskén pedig 11,5 milliárd forintot használhatnak fel erre a célra. A kedvezményezett minden esetben a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (MTI) 2016. március 26., szombat Balog Zoltán: A kormány június végén dönt a szükséges pluszforrásról Személyes tájékoztató az iskolaigazgatóknak Konferenciára hív több mint háromszáz iskolaigazgatót Balog Zoltán a Magyar Tudományos Akadémiára. Az emberi erőforrások minisztere a Kossuth rádióban elmondta, a jövő hét péntekre szervezett fórum célja, hogy az intézményvezetőket tájékoztassák a kormány terveiről. Szalai Laura országos igazgatói konferenciát hívott össze jövő péntekre az emberi erőforrások minisztere az oktatásról. Balog Zoltán a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta: a fórumon a leginkább érintetteket, „a kulcsszereplőket” kívánják tájékoztatni a kormány terveiről, amelyekről azután az intézményvezetők saját iskoláikban számolhatnak be. A tárcavezető hangsúlyozta, azt szeretné, ha ezt az országos értekezletet regionális fórumok követnék. - A célunk, hogy mindenkihez eljussanak az információk, és világos legyen, hogy ezt az ügyet komolyan vesszük - fogalmazott a miniszter. A konferenciára, amelyet a Magyar Tudományos Akadémiára szerveznek, több mint háromszáz intézményvezetőt várnak. Lapunk a szaktárcától azt a tájékoztatást kapta, hogy az iskolaigazgatókat a Pedagógiai Oktatási Központok szakmai ajánlása alapján választották ki. A miniszter a rádióinterjúban az oktatási kérdésekkel összefüggésben hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a gyerekek minél jobb iskolába járhassanak, mert versenyképesnek kell lenni a XXI. században. Fontosnak nevezte a intézményfenntartó kérdésének megvitatását és az oktatás finanszírozását is. Utóbbival kapcsolatban emlékeztetett: a kormány már 38 milliárd forint pluszt tett be a rendszerbe, aminek köszönhetően „biztonságosan végig tudják vinni a tanévet”. A kabinet június végén dönt arról, mekkora pluszforrásra lesz még szükség. Balog Zoltán kitért arra is, hogy a pedagógus minősítési rendszert korábban amiatt bírálta, mert túlzott bürokratikus terheket rótt a tanárokra és az intézményvezetőkre. Felhívta a figyelmet, hogy ezeket a terheket csökkentették, de a minősítésre, a külső kontrollra, a szakfelügyeletre, a tanfelügyeletre szükség van. A Nemzeti alaptantervről a tárcavezető azt mondta, ehhez különösen óvatosan kell hozzányúlni, és olyan rendszert kell kialakítani, amely észszerű, hatékony, és „nem rabolja el a gyermekkor örömét”. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: világossá kell tenni, hogy a világ változása, elvárásai nyomán az embereknek többet kell dolgozniuk, ami azt is jelenti, hogy a gyerekeknek többet kell tanulniuk. Balog Zoltán (középen) korábban Miskolcon tárgyalt a Herman Ottó Gimnázium vezetőjével Fotó MTI TILTAKOZÁSRA BUZDÍTANAK Sztrájkra és kockás ing viselésére szólítja fel a felsőoktatási intézmények oktatóit és hallgatóit az Oktatói Hálózat (OHA). A Csatlakozzanak az egyetemek is az iskolák egyórás tiltakozásához! című felhívásban emlékeztettek: március 30-ára a Tanítanék mozgalom egyórás tiltakozási akciót hirdetett a tanítás szabadságáért. - Az Oktatói Hálózat már korábban támogatásáról biztosította a Tanítanék mozgalom és a Civil Közoktatási Platform (CKP) követeléseit, amelyekhez mi is csatlakoztunk az Oktatók 5 pontjával - írták. A hálózat azt szeretné, hogy reggel 8 és 9 óra között szervezzenek villámcsődületet az intézmény bejáratánál vagy Udvarán, és ott olvassák fel a CKP 12, valamint az OHA 5 pontját. Javaslataik között szerepel a „szolidaritási csend” is, hogy az órák alatt néhány percig szüntessék be az oktatást. A hálózat a levelét azzal zárja, hogy március 30-án ismét mindenki vegye fel a kockás ingét. Eközben egy diáksztrájk is szerveződik a tanári polgári engedetlenség időpontjára. A szervezők a Facebookon arra buzdítják a diákokat, hogy iskolába menet álljanak meg az intézmények bejáratánál egy órára, és beszélgessenek el barátaikkal, tanáraikkal, formáljanak élőláncot az iskola köré, vagy krétával írják a járdára a legnagyobb problémákat. (Sz. L.) Nyáron is biztosítani kell a gyerekek felügyeletét Mindenhol lesz bölcsőde Gabay Dorka A gyermekek napközbeni felügyeletének januárban induló új rendszerét készíti elő a bölcsődéket érintő szabályozás, a Magyar Közlönyben megjelent módosítás értelmében már minden településen biztosítani kell az ellátást. Vagyis ha az önkormányzat nem működtet bölcsődét egy településen, mostantól kezdve minden év március 1-jéig felhívást kell közzétenni, hogy a szülők igényelnek-e napközbeni ellátást, illetve a helyhatóság köteles megvizsgálni minden év márciusában azt is, hogy a településen élő három évnél fiatalabb gyermekek száma meghaladja-e a negyven főt. További újdonság az is, hogy a napközbeni ellátás időtartama minimum négy, legfeljebb pedig napi 16 óra lehet. Ráadásul ezt nyáron is fenn kell tartani, zárva tartásként legfeljebb öthetes időtartamot határozhat meg a fenntartó. A nyitvatartási időn túl is lehet igényelni a gyermekek felügyeletét úgynevezett ügyeleti időben. Ezért viszont már külön díj kérhető a szülőktől, ugyanakkor az ügyeleti bölcsődei felügyelet nem haladhatja meg a napi három órát, illetve nem tarthat este 19 óra után. Az ilyen ügyeletek idején elvileg egyetlen nevelő és egy dajka is elég, de ha 12-nél több gyermekről van szó, akkor már két kisgyermeknevelőre van szükség. A bölcsődékben dolgozó dajkákra vonatkozó új szabály, hogy csak szakirányú végzettséggel dolgozhatnak, ugyanakkor a napi munkaidejük nem lépheti túl a nyolc órát, vagyis ha ennél hoszszabb ideig tart nyitva az intézmény, két műszakos munkarendet kell bevezetni. A dajkáknak pedig az új szabály értelmében munkaruha jár, ahogy a nevelőknek és az intézményvezetőnek is. A rendelet ugyan nem változtat az alapvető csoportlétszámokon, vagyis egy csoportba 12 gyermek járhat, amenynyiben a csoportba egynél több sajátos nevelési igényű gyermek jár, akkor a létszám nem haladhatja meg a nyolc főt. A szaktárca megváltoztatta az úgynevezett mini bölcsődékre vonatkozó szabályokat is. Eszerint az ilyen intézményekben egy csoportban legfeljebb nyolc gyermek gondozható, illetve hét, ha a csoportban van olyan gyermek, aki nem töltötte még be a második életévét, vagy sajátos nevelést igényel. Miközben a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek étkeztetésére a közétkeztetési szabályok vonatkoznak, ha, a gyermek saját otthonban működtetett, úgynevezett családi bölcsődébe jár, akkor az ott biztosított étkezések családi étkezésnek minősülnek. Ismert, a kormány tavaly döntött a javaslatcsomagról, amely három különböző formában tennté lehetővé a kisgyermekek napközbeni felügyeletét. Egyfelől az önkormányzatok mini bölcsődéket hozhatnak létre, ha akár csak öt gyermeknek kell ellátást biztosítani, de bővítik a családi napköziket is, és a munkahelyi bölcsődéket is támogatja az állam. K Megszűnő intézmények az egészségügyben Haiman Éva Csaknem teljesen biztosra vehető, hogy a tervezett bürokráciacsökkentés jegyében megszűnik az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK), valamint az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK), és még mindig nagyon bizonytalan az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) és az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) jövője - értesült a Magyar Idők. Emlékezetes, a Miniszterelnökséget vezető miniszter januárban jelentette be, hogy az államigazgatás további karcsúsítása során első körben 73 intézmény jövőjéről egyeztetnek a minisztériumokkal. Lázár János akkor azt mondta, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEIZ) biztosan megmarad, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) pedig átalakítják. Alig egy évvel ezelőtt már jelentősen átszervezték az egészségügyi háttérintézményeket, éppen azért, hogy átláthatóbb legyen és egyszerűsödjön azok rendszere. Az elmúlt hetekben az érintett vezetők és maga az egészségügyi államtitkár is lobbizott azért, hogy az ágazat háttérintézményeinek többsége, különösen azok, amelyek fontos szerepet játszanának a tervezett és a kormányfő által is támogatott ágazati átalakításokban, megőrizhessék önállóságukat. Ónodi-Szűcs Zoltán lapunknak korábban azt monda: „Európában sokféle megoldás létezik, van ahol az egészségügyi ellátórendszer fenntartói, hatósági és finanszírozói lába is önállóan működik, máshol a szakminisztériumhoz integrálva. Az én ízlésem szerint ezeket érdemes külön-külön hagyni, ugyanakkor azzal a céllal maximálisan egyetértek, hogy az egyes szervezetek mérete semmiképpen sem lehet túldimenzionált.” Az elmúlt hetekben ugyanakkor bizonyossá vált, hogy az államtitkárságnak az OBDK-t és az ENKK-t be kell áldoznia. Az előbbi várhatóan az Emmibe olvad, az utóbbi feladatait pedig a kórházfenntartó ÁEEIZ viszi tovább. A vérellátó jövője annak ellenére kétséges, hogy nem adminisztratív jellegű, hanem szolgáltató háttérintézmény, amely nélkül nem tudnának működni Magyarországon a kórházak. Eddig úgy tűnt, hogy az OTH is megőrizheti függetlenségét, ez azonban éppen a közelmúltban kétségessé vált. Nem kizárt, hogy az OTH feladatainak többségét a járási, illetve a kormányhivatalok veszik át a jövőben.