Magyar Idők, 2016. április (2. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-22 / 94. szám
2 BELFÖLD Gyurcsányék bátorították volna a magyarok külföldi munkavállalását A baloldal már tíz éve is várta a bevándorlókat Folytatás az 1. oldalról „Fokozódó kihívást jelent, hogy állandó és magas szintű az orvosok, egészségügyi asszisztensek és kutatók elvándorlása. E helyzetet a magyar munkaerő megtartása érdekében tett megfelelő intézkedésekkel [...] lehetséges csökkenteni. Ezenfelül az e folyamat révén keletkezett munkaerőhiányt szelektív, a migrációs érdekeket szolgáló foglalkoztatáspolitikai intézkedésekkel - hiányszakmák migránsokkal történő feltöltésével lehet csökkenteni. [...] A hazai munkaerő-kínálat sem mennyiségében, sem minőségében nem tudja majd kielégíteni a munkaerő-keresletet, ezért a harmadik országok állampolgáraival szembeni korábbi korlátozó intézkedések lebontása, nyitottabb, liberalizáltabb munkaerő-piaci politika kialakítása válik szükségessé.” ÖSZTÖNZÖTT KIVÁNDORLÁS Az idézet több szempontból is figyelemre méltó. Az egyik, hogy a Gyurcsány-kabinet már 2007-ben tökéletesen tisztában volt azzal, hogy az orvos- és ápolóelvándorlás állandó, vagyis nehezen befolyásolható folyamat, így teljesen nyilvánvaló, hogy csupán politikai haszonszerzés céljából okolják az Orbán-kormányt a probléma előidézésével. A másik pedig az, hogy a megoldást a migrációs érdekeket szolgáló liberalizáltabb intézkedésekben, illetve a főként ázsiai bevándorlókban látta (látja). Meglehetősen érdekes a kormányzati előterjesztésnek az a kitétele, hogy „összhangba kell hozni a bevándorlási trendeket a munkaerőpiac igényeivel, ugyanakkor az európai mobilitás adta lehetőségeket kihasználva azokban a szakmákban, ahol Magyarországon munkaerő-felesleg van, bátorítani kell a külföldi munkavállalást”. A stratéga a demográfiai gondok megoldására is sommás víziót kínál. Eszerint „a természetes reprodukcióra tett józan feltételezések mellett csakis egy emelt szintű bevándorlás jelentheti a népességfejlődés konszolidálását. Ez viszont feltételezi, illetve maga után vonja új demográfiaitársadalmi helyzet kialakulását: sok százezer, akár milliós nagyságrendű külföldi eredetű népesség integrálásának szükségességét. A jelen folyamatok alapján ezt a népességrészt a legnagyobb valószínűség szerint migránsok adják majd.” A szakértők rendelkezésére álló információk alapján leírták azt is, hogy „a külföldiek létszáma megtízszereződhet, arányuk pedig akár 10 százalék fölé emelkedhet a század első felében. [...] Demográfiai hatását tekintve a munkaerőpiaci nyomás csökkentése érdekében ajánlható családok bevándorlásának ösztönzése”. KVÓTÁK Hihetetlennek tűnik, de a migrációval összefüggésben a Gyurcsány-kormány szakértői már kilenc évvel ezelőtt kvótákat emlegettek. „Az átgondolt, koordinált vándorláspolitika előnyös demográfiai következményekkel járhat. A tényleges paradigmaváltás akkor fog bekövetkezni, ha a migrációs politika bevándorlási és kivándorlási oldala esetében egyaránt koordinált rendszerszerű megközelítés valósul meg. Ha a vándorláspolitika a keresett szakképzettségűekre, az elnéptelenedő térségben letelepedést vállalókra időben ütemezett, tervezett kvótákat állapít meg, a beilleszkedést hatásosan segíti elő, és a vándorlás kontrollálhatóvá válik” - tartalmazza a dokumentum. AMNESZTIA A kormányzati előterjesztésben kiemelik az illegális bevándorlás elleni küzdelem és a határvédelem fontosságát, az embercsempészetre szakosodott szervezett bűnözői csoportok felszámolását. A következtetések az alkalmazandó stratégiára című fejezetben azonban az olvasható, hogy „a migráció reális megítélése érdekében mérlegelendő a gazdasági célú vándorlás gazdasági hatásainak,konkrét becslése. Ezt követően merülhet fel az amnesztia, tehát az országban illegálisan tartózkodók ideiglenes törvényesítése. Az amnesztia konkrét feltételeinek kidolgozásakor a munkavállalókra és családtagjaikra kell koncentrálni, hiszen ettől a csoporttól várható legális jövedelemszerzőként adóbevétel is.” A stratégia menekültügyi részéből kiderül, hogy „Magyarországnak hoszszabb távon fel kell készülnie a más nyelvű, más kultúrájú, eltérő vallású csoportok befogadására, tartós ellátására, segítésére”. SZELLEMI POTENCIÁL A szakértői anyag készítői külön fejezetet szántak a társadalmi kohéziónak. „A tartós növekedés alapfeltételei közé tartozik a nyitott, egyenlő esélyeket biztosító, befogadó, stabil, biztonságos és vonzó társadalmi környezet, a foglalkoztatható és mobilizálható munkaerő. [...] A kohézió megerősödése pedig együtt jár a társadalmi igazságosság és tolerancia növekedésével. A társadalmat fel kell készíteni a növekvő migrációra és annak következményeire.” A várható társadalmi hatásokat a minisztériumok együttműködésével, a regionális szervek, önkormányzatok fokozatos bevonásával képzelték el. De fontos szerepet szántak a „kormányzati szektornál rugalmpasabb, nagy szellemi potenciált mozgósítani tudó” civil szervezeteknek is.---BRÜSSZELHEZ SIMULVA A stratégia előterjesztői leszögezték, „a világtrendeket és az Európai Unióban tapasztalható paradigmaváltást érdemes elemezni és követni: a promigrációs (vándorlásbarát) »szabályozott nyitottság« szemléletének érvényre jutásával. Szintén időszerű az emigrációs folyamatokra reagáló szakpolitika kidolgozása. Rövid távú, meghatározott rétegeket célzó ösztönzőket vagy megszorításokat szükséges kidolgozni a harmadik országok állampolgáraival kapcsolatban. Ezt a célt valósítják meg az európai integráció jogforrásai.” A baloldali ellenzék retorikájára jelenleg és az elmúlt években is jellemző volt a brüsszeli fősodor kritika nélküli, feltétlen elfogadása. A Demokratikus Koalíció és a Magyar Szocialista Párt rendszeresen szembehelyezkedett a magyar kormány álláspontjával, és inkább az uniónál próbált jó pontokat szerezni. Így volt ez a migráció kérdésében is, ami a fent bemutatott stratégia ismeretében nem is meglepő. A volt miniszterelnök kormányzása idején is milliós nagyságrendű migránssal számolt Fotó: mti A megegyezés érdekében a kormány jelentősen finomította a javaslatot Megállapodhatnak az alaptörvényről Vincze Van esély arra, hogy megállapodás szülessen az alaptörvény terrorveszélyhelyzet miatti módosításáról a mai ötpárti egyeztetésen, amelyre Simicskó István honvédelmi miniszter hívta a parlamenti frakciók vezetőit. Arról a legújabb konkrét normaszövegről tárgyalnak a pártok képviselői, amelynek előkészítésekor a kormányt képviselő Honvédelmi Minisztérium az ellenzék javaslatait is figyelembe vette. A tárgyalást megelőzően a tárca közölte: a kormány kész az észszerű kompromisszumokra a konstruktivitás jegyében és az előremutató megoldások terén, egyben arra kéri az ellenzéki pártok képviselőit, hogy tegyék félre pártpolitikai érdekeiket, és vegyenek részt az egyeztetésen. Lapunk úgy tudja, hogy az alaptörvény-módosítás tervezetének legújabb változatából kivettek számos, az ellenzék által korábban kifogásolt részt. A módosítás alapján így például - a sajtóban megjelent hírek szerint - már csak 15 napra hirdetné ki a terrorveszélyhelyzetet a kormány, ami után az Országgyűlés támogatásához lenne kötve a különleges jogrendi állapot folytatása. Emellett úgy tudni, hogy kikerült a médiumok korlátozását lehetővé tevő rész is a tervezetből, és már az ország biztonságát veszélyeztető személyek, államok tulajdonjogának korlátozása sem szerepel az alaptörvény legújabb módosító javaslatában. A Honvédelmi Minisztériumban mostanáig két tárgyalási forduló volt az alaptörvény lehetséges módosításáról. Az egyeztetéseken való részvételt eddig elutasította az MSZP, és úgy tudjuk, ma sem lesz ott. A Jobbik és az LMP az alaptörvény terrorveszélyhelyzet miatti módosításának támogatását korábbi javaslataik elfogadásához kötötte. A legutóbbi, április 8-án tartott egyeztetést követően Simicskó István úgy értékelte, hogy a pártok között egyetértés volt arról: szükséges az alaptörvény módosítása a terrorellenes intézkedések keretében ahhoz, hogy szükség esetén, ha a rendőrség ereje nem elegendő, a hadsereget is be lehessen vetni a biztonság garantálásának érdekében. A honvédelmi miniszter a mai ötpárti egyeztetést megelőzően még úgy vélte, hogy a tárgyalás legfőbb eldöntendő kérdése az arra vonatkozó vita, hogy a terrorveszélyhelyzet új különleges jogrendi elemként kerüljön az alaptörvénybe, vagy valamelyik meglévő különleges jogrendi elemet egészítsék ki. 2016. április 22., péntek Korszerű eszközökkel erősítik a határőrizetet Vincze Viktor Attila Nőtt a magyar határt elérő migránsok száma az elmúlt egy hétben - nyilatkozta lapunknak Bakondi György (képünkön). A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójának tájékoztatása szerint kedden már több mint 200 határsértőt fogott el a rendőrség a honvédségi erőkkel karöltve. A határsértések 80 százalékban a szerb-magyar határszakaszon történtek. Hamarosan elkezdődhetnek az építési munkálatok Magyarország déli határain, miután a parlament rendvédelmi és honvédelmi bizottsága a napokban megadta a közbeszerzés alóli mentességet az érintett határszakaszok 10 milliárd forintos értékű megerősítéséhez is. Ezzel kapcsolatban Bakondi György kiemelte, hogy nem egyszerű kerítésépítési munkálatokról vagy a megrongált védművek helyreállításáról van szó ebben az esetben. A déli határ megerősítése során egy „manőverút”, azaz egy közvetlenül a védvonal mellett felépítendő út is létesül, hogy a járőrök bármilyen időjárási körülmények között meg tudják közelíteni a védendő határszakaszokat. Emellett a kerítés mentén mozgásérzékelős lámparendszereket is telepítenek a határsértők mielőbbi észlelhetősége érdekében. Bakondi György arról is szólt, hogy Európában számos helyen pozitív fogadtatása van Orbán Viktor miniszterelnök tíz pontba foglalt, Schiengen 2.0-s javaslatának, amely a határrendészet hatékonyságának növelését szolgálja. Az uniós külügyminiszteri tanács után szerdán már az EU belügyi igazságügyi tanácsának ülésén is szó volt a tervezetről. Mint ismert, Orbán Viktor a Demokrata Centrumpártok Internacionáléjának lisszaboni tanácskozásán hozta nyilvánosságra a Schengen 2.0 tervet, amely a menekültügyi rendszer reformjával szemben a határok megvédésére helyezi a hangsúlyt. Az akcióterv a schengeni jogszabályok, továbbá a dublini rendszer tényleges érvényesítését szorgalmazza, és a határregisztrációs rendszer, valamint a külső határokon átlépők biometrikus azonosítójának kötelező rögzítése területén fogalmazza meg a fejlesztés igényét. A csomag többek között tartalmazza azt is, hogy a menekültügyi eljárásokat az EU területén kívül, zárt és őrzött hotspotokon kell lefolytatni, illetve hogy az illegális migránsokat viszsza kell küldeni a biztonságos származási vagy tranzitországokba; a visszafogadásra és visszatérésre vonatkozó megállapodásokat pedig a származási és tranzitországokkal kell megkötni, és velük együttműködve kell érvényre juttatni.