Magyar Idők, 2016. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-16 / 218. szám
2 BELFÖLD Haderőreform indul Átlátható módon, tényleges fejlesztésekbe kezdtek a Magyar Honvédségnél - mondta Simicskó István honvédelmi miniszter tegnap az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tartott beszámolójában. Felidézte: a rendszerváltás óta sok haderőreform volt, amelyek nyomán egy „könnyű, kis létszámú, alacsony költségvetésből fenntartott” haderővé zsugorodott a Magyar Honvédség, minimális szinten valósultak meg a fejlesztések. A mostani kormány ezért úgy döntött: jelentős mértékben támogatja a Magyar Honvédség fejlesztését. A 2016 és 2026 közötti időszakban növekvő honvédelmi költségvetésből honvédelmi és haderőfejlesztési programot indítanak el. (MTI) Nincs vizsgálat a beszervezési ügyben Nem indul tényfeltáró vizsgálat a sajtóban megjelent hír alapján, amely szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai zsarolással próbáltak beszervezni egy újságírót - nyilatkozta a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke. Molnár Zsolt azt mondta: az AH vezetője lehetővé tette volna, az MSZP, a Jobbik és az LMP képviselői is támogatták volna, a kormánypártok azonban politikai döntéssel leszavazták a tényfeltáró vizsgálatot. A 444.hu múlt szerdán írt arról, hogy tavaly egy újságírót zsarolással akartak „titkos együttműködésre” rávenni az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai. Tasnádi László, a BM rendészeti államtitkára a bizottság ülése előtt azt mondta: „Valami történt, az biztos.Hogy hogyan, arról a bizottság előtt számolnak be.” Mivel minősített adatokról van szó, ezért többet nem mondott. (MTI) Félmilliárdos pályázat Pályázatot hirdetett a nemzetgazdasági miniszter az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítására, a pályázat idei keretösszege 550 millió forint - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára. Berczik Ábel a közleményben azt írta: a pályázat legfőbb célja, hogy javítsa a helyi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő feladatellátást. A pályázatokon csak azok a települések vehetnek részt, amelyek határidőre és megfelelő minőségben teljesítették a 2015 végi és a 2016. első negyedéves államháztartási adatszolgáltatásokat. (MTI) Az Identitás kulcskérdés A 21. század egyik legnagyobb kérdése az identitás, amely napjainkban egyfajta válasz, védekezőreakció a globalitás problémáira - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az alkotmányozás dilemmáiról szóló kötete angol nyelvű kiadásának bemutatóján Budapesten. Megjegyezte: az aktuálpolitikát figyelmen kívül hagyva is megállapítható: egy állam identitásának része a lakossága, annak összetétele. Minden alkotmány születését meghatározza egy személy és a korszak, amelyben létrejön, így történt ez Magyarországon is, ahol ez a személy a politikai hatalmat megtestesítő miniszterelnök, a kor pedig a globalitás kora, amelyet meghatároz az EU és a tagállamok viszonya. (MTI) A miniszter úgy véli, az EB nem folytathat tagállamellenes politikát Lázár János: Európa jövője a bolgár határon dől el Az unió maradjon a nemzetek Európája - ezt az álláspontot fogja képviselni a magyar miniszterelnök a visegrádi országokkal együtt ma a pozsonyi uniós csúcstalálkozón -jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János a tegnapi Kormányinfón arról is beszámolt: kezdeményezni fogják, hogy az Európai Bizottság térjen vissza a végrehajtó szerepéhez, ugyanis a grémium már túlterjeszkedett eredeti hatáskörén. A V4-ek továbbra is közös európai hadsereget és a Frontex megerősítését szorgalmazzák. Losonczi Kata A V4-ek azt szeretnék, ha a döntéseket az Európai Tanács hozná meg, mivel meglátásuk szerint megbomlott egyensúly, és meg kell törni az Európai Bizottság (EB) túlhatalmát - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: az EB nem folytathat olyan önálló politikát, amely ellentétes a tagállamok érdekeivel. Példaként a bevándorlók kötelező betelepítését említette a miniszter. Lázár János kitért arra is, hogy Nagy- Britannia komoly haderővel rendelkezik, de a Brexit után rájuk már nem számíthat az Európai Unió. Kiemelte: pillanatnyilag a bolgár határ védelme is a legfontosabb, hiszen „Eukljia jövője töljést a bolgár-török határt értel el”. A kormány továbbra is fontosnak tartja egy közös európai hadsereg felállítását, valamint a Frontex megerősítését. Emellett a V4-ek egységesen állnak ki az európai költségvetési szigor és a közös támogatáspolitika érvényesítése mellett is - fogalmazott Lázár János. Ismét hangsúlyozta: a magyar kormány kiemelt érdeke, hogy védje a Nagy-Britanniában élő magyar vendégmunkások érdekeit a Brexit után. A politikus a kvótanépszavazás lehetséges következményeiről is beszélt. Mint fogalmazott, amennyiben Magyarországon is érvényesíteni kellene az illegális bevándorlók kötelező uniós szétosztását, először arról indulna vita, hogy hová telepítsék le őket, majd arról, hogy azt milyen forrásból tegyék.A miniszter kijelentette: az Európai Unió soha nem fogja teljes egészében fedezni az illegális bevándorlók letelepítésének költségét, ezért az októberi referendum sikertelensége esetén a magyar állampolgároknak is anyagi áldozatot kellene vállalniuk. Ismertette: azoknak az önkormányzatoknak, ahová migránsokat telepítenek be, a rendelkezésükre álló forrásokból több embert kell ellátni mindenhol. Figyelmeztetett arra is, hogy valamennyi országnak ugyanannyi pénzt kell adni a bevándorlóknak, ami négyszer-ötször több juttatást jelent, mint amennyit cigány honfitársaink kaphatnának. „Tehát ha valaki bevándorló, az kap majd 300 eurót, ha valaki roma, az kap 30 eurót” - tette hozzá. A miniszter újra kitért rá: a migrációs krízisben ott kell segíteni, ahol a baj van, ezért kell például a magyar kormánynak Szíriában kórházat építeni. Kérdésre válaszolva - miszerint Bolgár György ellenforradalomként emlegette az ’56-os forradalmat - Lázár János úgy fogalmazott: nem lepte meg a Klubrádió műsorvezetőjének nyilatkozata, és egyetért azokkal a történészekkel, filozófusokkal, akik szerint aki ellenforradalomnak nevezi ’56-ot, az nem csak az ’56-os hősöket alázza meg, hanem a rendszerváltást is szemen köpi. „Óriási jelentősége van a mostani, ’56- os emlékévnek, mert úgy látom, hogy sok ember fejében a mai napig őskáosz van. Nagyon várom és nagyon hiányolom azokat az óriásplakátokat, molinókat, amelyek Kádár János gyilkos voltára hívják fel a figyelmet és figyelmeztetnek. Plakátokon kellene ismertetni, hogy Kádár János és társai hány ember haláláért felelősek” - szögezte le Lázár János. Az Együtt alelnökével kapcsolatban a miniszter azt mondta: ha bebizonyosodik, hogy Juhász Péter Portik Tamással tartja a kapcsolatot, a keresztapától pénzt és információkat kap, akkor azonnal ki kell esnie a magyar politikai közéletből. A kabinet fontosnak tartja a Frontex megerősítését Fotó: Reuters Dömötör Csaba: Brüsszel tart a referendumtól Magyar Idők Brüsszel tart az október 2-i népszavazástól és mindent megtesz annak érdekében, hogy ellehetetlenítse a referendumot - jelentette ki tegnap a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba hangsúlyozta: különösen megdöbbentők azok a brüszszeli nyilatkozatok, amelyek a népszavazás intézményét támadják, pedig szerinte a referendum Európát is erősítheti. A politikus azt mondta: Brüsszel már meghozta döntését a kvótacsomagról, ha rajtuk múlna, lenne kötelező elosztási eljárás a tagországok között, és lenne pénzbüntetés is, ha ebben valaki nem akar részt venni, továbbá a családegyesítéseket is megkönnyítenék. Hozzátette: most a tagállamokon a sor, amelyek megakadályozhatják ezeknek a döntéseknek az életbelépését. Az államtitkár az Európai Bizottság elnökének szerdai évértékelőjéből kiemelte, Jean-Claude Juncker arra kérte a szlovák elnökséget: sürgesse a tagállamokat annak érdekében, hogy a bevándorlók szétosztását tekintve több szolidaritást vállaljanak. Emlékeztetett arra is, hogy a bizottság elnöke korábban azt is kijelentette: olyan állandó mechanizmust akarnak felállítani a bevándorlók szétosztására, amely automatikusan elindul sürgős esetekben. Dömötör Csaba szerint ebből is jól látszik, hogy Brüsszel tovább erőlteti a kvótacsomagot. Kitért arra is, hogy Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter nemrég Magyarország uniós tagságának felfüggesztésével is fenyegetőzött a bevándorlási helyzet kapcsán. Ezt az államtitkár nyílt nyomásgyakorlásnak, abszurdnak és sértőnek nevezte minden magyar ember számára. 2016. szeptember 16., péntek — NÉPSZAVAZÁS 2016 — Befutott az első három levélvoks Megérkezett az októberi népszavazásra az első három levélszavazat a Nemzeti Választási Irodába (NVI) - közölte tegnap az NVI. A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak az október 2-i népszavazáson, az NVI augusztus utolsó hetében postázta ki a szavazólapot és a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozatot tartalmazó levélcsomagokat a levélben szavazóknak. Összesen 266 ezer levélcsomag készült el, a választási iroda 224 ezer levélcsomagot küldött ki postán. (MTI) Völner Pál az erdélyi magyarság érdekeiről Erdélyi találkozókon hívta fel tegnap és tegnapelőtt a figyelmet a betelepítési kvótákkal kapcsolatos magyarországi népszavazás fontosságára Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A politikus szerdán Szatmárnémetiben, tegnap Kolozsváron és a szilágysági Sarmaságon azt próbálta tudatosítani a beszélgetések során, hogy a népszavazás egy kicsit az erdélyi magyarságról is szól, mert Románia is tagja az Európai Uniónak. (MTI) Részvételre buzdítanak a reformátusok A Magyarországi Református Egyház zsinatának elnökségi tanácsa arra kéri az egyház gyülekezeteinek tagjait és minden magyar állampolgárt, hogy vegyenek részt az október 2-i népszavazáson, és „legjobb meggyőződésük szerint adják le szavazatukat”. (MTI) Molnár Gyula most távolmaradást kér A valós problémák elfedésére szolgáló politikai paravánnak nevezte az októberi népszavazást a szocialista pártelnök tegnap Kaposváron, és távolmaradásra kérte a választókat. Molnár Gyula sajtótájékoztatóján azt mondta: ez egy álnépszavazás, amely „az elmúlt hónapok gyűlöletkampányával” együtt arról szól, miként lehet elfedni az oktatás botrányos helyzetét, az egészségügy elképesztő állapotát és azt, hogy ma Magyarországon a munkanélküliek, a segélyből élők mellett már a fizetésből élők helyzete is nehéz, mert nem tudnak kijönni a jövedelmükből. (MTI)