Magyar Idők, 2016. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-16 / 218. szám

2 BELFÖLD Haderőreform indul Átlátható módon, tényleges fej­lesztésekbe kezdtek a Magyar Honvédségnél - mondta Simics­­kó István honvédelmi minisz­ter tegnap az Országgyűlés nem­zetbiztonsági bizottságának tar­tott beszámolójában. Felidéz­te: a rendszerváltás óta sok had­erőreform volt, amelyek nyo­mán egy „könnyű, kis létszámú, alacsony költségvetésből fenn­tartott” haderővé zsugorodott a Magyar Honvédség, minimális szinten valósultak meg a fejlesz­tések. A mostani kormány ezért úgy döntött: jelentős mértékben támogatja a Magyar Honvédség fejlesztését. A 2016 és 2026 kö­zötti időszakban növekvő honvé­delmi költségvetésből honvédel­mi és haderőfejlesztési progra­mot indítanak el. (MTI) Nincs vizsgálat a beszervezési ügyben Nem indul tényfeltáró vizsgálat a sajtóban megjelent hír alapján, amely szerint az Alkotmányvé­delmi Hivatal (AH) munkatársai zsarolással próbáltak beszervezni egy újságírót - nyilatkozta a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke. Molnár Zsolt azt mondta: az AH vezetője lehetővé tette volna, az MSZP, a Jobbik és az LMP képviselői is támogatták volna, a kormánypár­tok azonban politikai döntéssel leszavazták a tényfeltáró vizsgála­tot. A 444.hu múlt szerdán írt arról, hogy tavaly egy újságírót zsarolással akartak „titkos együttműködésre” rávenni az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai. Tasnádi László, a BM rendészeti államtitkára a bizottság ülése előtt azt mondta: „Valami történt, az biztos.­­Hogy hogyan, arról a bizottság előtt számolnak be.” Mivel minősített adatokról van szó, ezért többet nem mondott. (MTI) Félmilliárdos pályázat Pályázatot hirdetett a nemzet­­gazdasági miniszter az önkor­mányzati adatszolgáltatások mi­nőségének javítására, a pályá­zat idei keretösszege 550 mil­lió forint - közölte a Nemzet­­gazdasági Minisztérium kincstá­rért felelős helyettes államtitká­ra. Berczik Ábel a közleményben azt írta: a pályázat legfőbb célja, hogy javítsa a helyi önkormány­zatok gazdálkodásával összefüg­gő feladatellátást. A pályázato­kon csak azok a települések ve­hetnek részt, amelyek határidő­re és megfelelő minőségben tel­jesítették a 2015 végi és a 2016. első negyedéves államháztartási adatszolgáltatásokat. (MTI) Az Identitás kulcskérdés A 21. század egyik legnagyobb kérdése az identitás, amely nap­jainkban egyfajta válasz, védeke­zőreakció a globalitás problémá­ira - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az alkot­mányozás dilemmáiról szóló kö­tete angol nyelvű kiadásának be­mutatóján Budapesten. Megje­gyezte: az aktuálpolitikát figyel­men kívül hagyva is megállapít­ható: egy állam identitásának ré­sze a lakossága, annak összeté­tele. Minden alkotmány szüle­tését meghatározza egy személy és a korszak, amelyben létrejön, így történt ez Magyarországon is, ahol ez a személy a politikai hatalmat megtestesítő minisz­terelnök, a kor pedig a globalitás kora, amelyet meghatároz az EU és a tagállamok viszonya. (MTI) A miniszter úgy véli, az EB nem folytathat tagállamellenes politikát Lázár János: Európa jövője a bolgár határon dől el Az unió maradjon a nemzetek Eu­rópája - ezt az álláspontot fogja képviselni a magyar miniszterel­nök a visegrádi országokkal együtt ma a pozsonyi uniós csúcstalál­kozón -jelentette ki a Miniszter­­elnökséget vezető miniszter. Lá­zár János a tegnapi Kormányin­­fón arról is beszámolt: kezdemé­nyezni fogják, hogy az Európai Bi­zottság térjen vissza a végrehaj­tó szerepéhez, ugyanis a grémi­um már túlterjeszkedett eredeti hatáskörén. A V4-ek továbbra is közös európai hadsereget és a Frontex megerősítését szorgal­mazzák. Losonczi Kata A V4-ek azt szeretnék, ha a döntéseket az Európai Tanács hozná meg, mivel meglátásuk szerint megbomlott egyen­súly, és meg kell törni az Európai Bi­zottság (EB) túlhatalmát - jelentet­te ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: az EB nem folytathat olyan önálló politikát, amely ellentétes a tagállamok érdeke­ivel. Példaként a bevándorlók kötele­ző betelepítését említette a miniszter. Lázár János kitért arra is, hogy Nagy- Britannia komoly haderővel rendelke­zik, de a Brexit után rájuk már nem számíthat az Európai Unió. Kiemelte: pillanatnyilag a bolgár határ védelme i­s a legfon­tosabb, hiszen „Eukljia jövője töljést a­ bolgár-török határt ért­el el”. A kormány továbbra is fontosnak tart­ja egy közös európai hadsereg felállí­tását, valamint a Frontex megerősíté­sét. Emellett a V4-ek egységesen áll­nak ki az európai költségvetési szigor és a közös támogatáspolitika érvénye­sítése mellett is - fogalmazott Lázár János. Ismét hangsúlyozta: a magyar kormány kiemelt érdeke, hogy védje a Nagy-Britanniában élő magyar ven­dégmunkások érdekeit a Brexit után. A politikus a kvótanépszavazás le­hetséges következményeiről is beszélt. Mint fogalmazott, amennyiben Ma­gyarországon is érvényesíteni kellene az illegális bevándorlók kötelező uni­ós szétosztását, először arról indul­na vita, hogy hová telepítsék le őket, majd arról, hogy a­zt milyen forrás­ból tegyék.A miniszter­ kijelentette: az Európai Unió soha nem fogja tel­jes egészében fedezni az illegális be­vándorlók letelepítésének költségét, ezért az októberi referendum siker­telensége esetén a magyar állampol­gároknak is anyagi áldozatot kellene vállalniuk. Ismertette: azoknak az ön­­kormányzatoknak, ahová migránso­­kat telepítenek be, a rendelkezésükre álló forrásokból több embert kell el­látni mindenhol. Figyelmeztetett arra is, hogy valamennyi országnak ugyan­annyi pénzt kell adni a bevándorlók­nak, ami négyszer-ötször több jutta­tást jelent, mint amennyit cigány hon­fitársaink kaphatnának. „Tehát ha va­laki bevándorló, az kap majd 300 eu­­rót, ha valaki roma, az kap 30 eurót” - tette hozzá. A miniszter újra kitért rá: a­ migrációs krízisben ott kell se­­gíteni, ahol a baj van, ezért kell pél­dául a magyar kormánynak Szíriában kórházat építeni. Kérdésre válaszolva - miszerint Bol­gár György ellenforradalomként emle­gette az ’56-os forradalmat - Lázár Já­nos úgy fogalmazott: nem lepte meg a Klubrádió műsorvezetőjének nyilatko­zata, és egyetért azokkal a történészek­kel, filozófusokkal, akik szerint aki el­lenforradalomnak nevezi ’56-ot, az nem csak az ’56-os hősöket alázza meg, ha­nem a rendszerváltást is szemen köpi. „Óriási jelentősége van a mostani, ’56- os emlékévnek, mert úgy látom, hogy sok ember fejében a mai napig őská­osz van. Nagyon várom és nagyon hiá­nyolom azokat az óriásplakátokat, mo­linókat, amelyek Kádár János gyilkos voltára hívják fel a figyelmet és figyel­meztetnek. Plakátokon kellene ismer­tetni, hogy Kádár János és társai hány ember haláláért felelősek” - szögezte le Lázár János. Az Együtt alelnökével kapcsolatban a miniszter azt mondta: ha bebizonyo­sodik, hogy Juhász Péter Portik Tamás­sal tartja a kapcsolatot, a keresztapá­tól pénzt és információkat kap, akkor azonnal ki kell esnie a magyar politi­kai közéletből. A kabinet fontosnak tartja a Frontex megerősítését Fotó: Reuters Dömötör Csaba: Brüsszel tart a referendumtól Magyar Idők Brüsszel tart az október 2-i népszava­zástól és mindent megtesz annak érde­kében, hogy ellehetetlenítse a referendu­mot - jelentette ki tegnap a Miniszter­­elnöki Kabinetiroda parlamenti állam­titkára. Dömötör Csaba hangsúlyozta: különösen megdöbbentők azok a brüsz­­szeli nyilatkozatok, amelyek a népsza­vazás intézményét támadják, pedig sze­rinte a referendum Európát is erősítheti. A politikus azt mondta: Brüsszel már meghozta döntését a kvótacsomagról, ha rajtuk múlna, lenne kötelező elosztá­si eljárás a tagországok között, és lenne pénzbüntetés is, ha ebben valaki nem akar részt venni, továbbá a családegye­sítéseket is megkönnyítenék. Hozzátet­te: most a tagállamokon a sor, amelyek megakadályozhatják ezeknek a dönté­seknek az életbelépését. Az államtitkár az Európai Bizottság elnökének szerdai évértékelőjéből ki­emelte, Jean-Claude Juncker arra kérte a szlovák elnökséget: sürgesse a tagálla­mokat annak érdekében, hogy a beván­dorlók szétosztását tekintve több szoli­daritást vállaljanak. Emlékeztetett arra is, hogy a bizottság elnöke korábban azt is kijelentette: olyan állandó mechaniz­must akarnak felállítani a bevándor­lók szétosztására, amely automatiku­san elindul sürgős esetekben. Dömö­tör Csaba szerint ebből is jól látszik, hogy Brüsszel tovább erőlteti a kvóta­csomagot. Kitért arra is, hogy Jean As­selborn luxemburgi külügyminiszter nemrég Magyarország uniós tagságá­nak felfüggesztésével is fenyegetőzött a bevándorlási helyzet kapcsán. Ezt az államtitkár nyílt nyomásgyakorlásnak, abszurdnak és sértőnek nevezte min­den magyar ember számára. 2016. szeptember 16., péntek — NÉPSZAVAZÁS 2016 — Befutott az első három levélvoks Megérkezett az októberi népszavazásra az első három levélszavazat a Nemzeti Választási Irodába (NVI) - közölte tegnap az NVI. A magyar­­országi lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak az október 2-i népszavazáson, az NVI augusztus utolsó hetében postázta ki a szava­zólapot és a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozatot tar­talmazó levélcsomagokat a levélben szavazóknak. Összesen 266 ezer le­vélcsomag készült el, a választási iroda 224 ezer levélcsomagot küldött ki postán. (MTI) Völner Pál az erdélyi magyarság érdekeiről Erdélyi találkozókon hívta fel tegnap és tegnapelőtt a figyelmet a betelepí­tési kvótákkal kapcsolatos magyarországi népszavazás fontosságára Völ­ner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium parlamen­ti államtitkára. A politikus szerdán Szatmárnémetiben, tegnap Kolozsvá­ron és a szilágysági Sarmaságon azt próbálta tudatosítani a beszélgetések során, hogy a népszavazás egy kicsit az erdélyi magyarságról is szól, mert Románia is tagja az Európai Uniónak. (MTI) Részvételre buzdítanak a reformátusok A Magyarországi Református Egyház zsinatának elnökségi tanácsa arra kéri az egyház gyülekezeteinek tagjait és minden magyar állampolgárt, hogy vegyenek részt az október 2-i népszavazáson, és „legjobb meggyőző­désük szerint adják le szavazatukat”. (MTI) Molnár Gyula most távolmaradást kér A valós problémák elfedésére szolgáló politikai paravánnak nevezte az ok­tóberi népszavazást a szocialista pártelnök tegnap Kaposváron, és távolma­radásra kérte a választókat. Molnár Gyula sajtótájékoztatóján azt mond­ta: ez egy álnépszavazás, amely „az elmúlt hónapok gyűlöletkampányával” együtt arról szól, miként lehet elfedni az oktatás botrányos helyzetét, az egészségügy elképesztő állapotát és azt, hogy ma Magyarországon a mun­kanélküliek, a segélyből élők mellett már a fizetésből élők helyzete is ne­héz, mert nem tudnak kijönni a jövedelmükből. (MTI)

Next