Magyar Idők, 2016. október (2. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-01 / 231. szám
www.magyaridok.hu A DK cáfolni igyekszik miskolci elnökének szavait Zavaros baloldali nyilatkozatok Tagadja a DK azt az információnkat, hogy a párt miskolci elnöke az avasi lakótelep üresen maradt lakásaiba költöztetne migránsokat. Sőt az eddig migránsbarát DK szóvivője, Gréczy Zsolt a Klubrádiónak arról beszélt, hogy pártja senkit nem kíván letelepíteni Magyarországon. Magyar Idők * jemmmmmmmmm „Hírt hamisít a Magyar Idők - A kormány retteg a népszavazás érvénytelenségétől” - így reagáltak Gyurcsány Ferencék lapunk tegnapi cikkére. Ebben Tompa Sándor, a DK helyi elnöke, korábbi szocialista országgyűlési képviselő a Magyar Időknek azt mondta: felesleges táborokkal riogatni, Miskolcon sok az üres lakás, akár több száz embert is el lehetne helyezni a városban. A DK szerint Tompa „egyetlen szóval sem állította”, hogy menekülteket fogadna be Miskolcon. A párt közleményében úgy fogalmazott, hogy „a magyar jobboldal ma már olyan mélyre süllyedt a hírhamisítás bugyraiban, hogy arra Rákosi Mátyás is büszkén csettintene”. Tény ugyanakkor, hogy lapunk birtokában van egy olyan hangfelvétel, amelyből kiderül, hogy Tompa Sándor szerint sok az üres lakás Miskolcon - mivel nagy az elvándorlás -, ezért több száz jól képzett muzulmán migránst is simán elbír a város. Tegnap ugyanakkor érdekes kijelentést tett a Klubrádiónak a DK szóvivője, Gréczy Zsolt. Emlékezetes, hogy Gyurcsány Ferencék mindig is migránsbarát álláspontot képviseltek, sőt tavaly novemberben egyenesen az Európai Unió által javasolt menekültkvóták támogatása mellett kezdtek aláírásgyűjtésbe. A párt alelnöke, EP-képviselője egy Facebook-bejegyzésében pedig szinte kétkedve írta: azért dolgozik Brüsszelben, hogy az unió megbüntesse Magyarországot, amiért a kormány nem akar bevándorlókat befogadni az országba. „Követelni fogjuk a Bizottságtól, a Tanácstól, hogy mindazokat az államokat, kormányokat, amelyek nem kívánnak részt venni a közös európai politikában, nem akarnak részesei lenni az európai szolidaritásnak, nem akarnak részt vállalni a menekültügyi politikából, sújtsák megérdemelten szigorú szankciók” - tette egyértelművé Niedermüller Péter. Gréczy Zsolt most viszont a Klubrádióban kijelentette: pártja senkit nem kíván letelepíteni Magyarországon. Lapunk tegnapi cikkében beszámoltunk arról is, hogy az MSZP egyik miskolci önkormányzati képviselője, Fodor Zoltán szerint kell a kerítés, úgy véli, őrültség ellenőrizetlenül beengedni idegeneket. Arról is beszélt, hogy a migránsok kezébe fegyvert kell adni, és vissza kell küldeni őket, hogy harcoljanak a hazájukért. Közölte azt is, hogy vasárnap elmegy szavazni, és nemmel voksol. Ezekről az állításokról szintén van hangfelvétel. Még kérdéses, mi az elképzelése a pártnak a részben üresen álló Avas lakótelepről Fotó: MTI Itt az idő képes-e szünetelni a történelem? A történelem - benne van a nevében - egyszerűen nem tud szünetelni: az a természete, hogy szakadatlanul történik. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni rá, mint egy múltbeli dologra, valamiféle halott tantárgyra, amit az érettségizők bosszantására eszeltek ki időmilliomos filoszok. Mintha lezárult volna (vagy ha elvarratlan szálakat észlelünk, azt szeretnénk, hogy lezáruljon), holott voltaképpen jelen idejű: minden a világon, ami valaha megesett az emberrel, ebbe az egyetlen kitüntetett pontba fut be, amit éppen élünk. A privát életünkben nem csodálkozunk a jelen pillanat kitüntetett voltán: ha munkában, szeretetben, figyelemben és éberségben felelőtlenül hosszú szabadságra vonulunk, akár a puszta életünk vagy a családunk boldogulása is veszélybe kerülhet. Nincs élet kontinuitás nélkül, a ritka ünnepeket munkás hétköznapokkal kell összekötni. Nem tudom, mért gondolják egyesek, hogy egy magasabb szinten - a magyar nemzet vagy az európai nemzetközösség tagjaként - ideig-óráig meg lehet úszni ezt a felelősséget? A történelem Magyarországgal és Európával is szakadatlanul történik. Sehol nincs az megírva, hogy ennek a nemzetnek, ennek a kultúrának vagy ennek az uniónak saját jogon örök időkig fenn kell maradnia, a történelem nem a természeti törvények fennhatósága alá tartozik. Ha szeretjük kicsit ezt a földet, ezt a hazát, ezt a kontinenst, ezt a „közös ihletet”, tennünk kell valamit a fennmaradásáért. Ha tehát azt írom, hogy a kvótanépszavazás a honi történelem egyik kitüntetett pillanata, nem mondok sokat, hiszen minden pillanat az. Mégis, mint ahogy a civil létezésünkben vannak sűrűsödések és csomósodások (születések, boldogságok, szomorúságok és halálok), vannak ilyenek a közös életünkben, társadalmi szinten is. Egy voksolás még akkor is sorsdöntő, ha látszólag pitiáner ügyekkel (mondjuk háromszáz forintos vizitdíjakkal) foglalkozik - hát még ha a közös jövő a tét! Aki azt mondja, hogy nincs ilyen tét, az vagy hazudik, vagy struccpolitikát folytat. Akik pedig nem képesek európai léptékben gondolkodni egy ilyen kérdésről, hanem az unt belpolitikai napszemüvegen át szemlélnek mindent a világon (bukjon meg Orbán, erősödjék meg Orbán), azokra kifejezetten haragszom. Csak egy éjszakára (napra) küldjétek el őket, ha nem bírnak européerek és normálisak lenni! Csak egy pillanatra gondoljanak a magyarokra úgy, mint idegenekre, s talán rádöbbennek: a magyar is tud szép lenni! Miért kellene eliminálni, beolvasztani, elfelejtetni csupán azért, mert az amerikai mintájú globalizmus a szép, homogén munkaerőt és vásárlói masszát kultiválja, amely eredetiben fogyasztja a hollywoodi álmokat és a minden nívót alulmúló elnökjelölti vitákat? Bizonyára elhúzzák páran a szájukat, ha olyanokat emlegetek fel, mint Mohács és Trianon, illetve másfelől a Rákóczi-szabadságharc vagy a Habsburg-trónfosztás. A maguk korában ezek is szigorúan jelen idejűek voltak - akár a menekültáradatot kihasználva hazánkon tavaly nyáron-ősszel átutazó tizennégy muszlim terrorista, akiknek aztán közük volt a párizsi és a brüsszeli mészárlásokhoz. Szuverenitási játszma volt ez is, meg az is. A történészek többnyire megállapították, mi volt méltányos és igazságos, és mi nem, de ezek ritkán jelentettek érdemi korrekciót. Ha tehát valaki ezen a vasárnapon nem vesz részt a történelem alakításában (noha módja van rá), utólag csakis magát okolhatja. Gondolhatja úgy, hogy a szaporodó „no-go” zónák kontinensén úgy sincs esélye egy nagyobbacska „no-go” zónának (nevezzük zsidó-keresztény kultúrájú Magyarországnak), de akkor egy bő emberöltő múltán már feltehetőleg nem lesz módja választani. Még akkor sem, ha az alapjáratban kereszténygyűlölő propagandisták épp a kereszténységre hivatkozva legitimálnák a lopakodó honfoglalást. Az idő mindig itt van velünk, de ezúttal a szórend is lényeges: itt az idő. BELFÖLD 3 Országszerte több mint tízezer helyszínen várják vasárnap a voksolni szándékozó állampolgárokat A legfontosabb tudnivalók a népszavazásról Az urnákhoz járulhat holnap az ország csaknem nyolcmillió nagykorú állampolgára, hogy leadja szavazatát a kormány által kezdeményezett kvótareferendumon. A sorsdöntő kérdésben véleményt nyilváníthatnak a hazai lakcímmel rendelkező, de külföldön élő magyarok és a külhoni magyar állampolgárok is. Az előzetes, nem hivatalos eredmény már vasárnap este ismertté válhat. Magyar Idők A hazai településeken több mint tízezer szavazókör várja holnap a voksolni szándékozókat. Szavazni csak személyesen lehet, a voksolás helyéről a jogosultakat már korábban értesítette a választási iroda. Miként az országgyűlési és az önkormányzati választások alkalmával, a személyazonosságot és a lakcímet a szavazatszámláló bizottság előtt kinek-kinek most is igazolnia kell. A fényképes személyazonosító igazolvány, esetleg az útlevél vagy a jogosítvány mellett szükséges a lakcímkártya bemutatása is. A jogosult polgár ezután aláírja a választói névjegyzéket, s a bizottságtól a borítékkal együtt átveszi a szavazólapot. Fontos tudnivaló, hogy a szavazólapot a bal felső sarkán a választópolgár előtt lebélyegzi a bizottság egyik tagja. A szavazás titkos, mindenki ennek megfelelően dönti el, hogyan él választójogával. A jogosultnak erre a kérdésre kell választ adnia: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Lényeges rendelkezés, hogy érvényesen csak igennel vagy nemmel lehet szavazni. A választók ennek megfelelően helyezhetik el az ikszet vagy a keresztet a szavazólapon, az adott válasznál látható karikában. A voksolás után a szavazólap borítékba helyezve vagy anélkül is bedobható az urnába, a boríték használata tehát nem kötelező. Szavazni reggel hattól este hét óráig lehet, ezt követően már nem fogadják a jelentkezőket. Aki egészségi állapota miatt nem tudja felkeresni a szavazóhelyiséget, vasárnap délután három óráig a szavazatszámláló bizottságtól még kérheti, hogy mozgóurnával voksolhasson. Ilyenkor a bizottság két tagja keresi fel a jogosultat. A Nemzeti Választási Iroda kalkulációja szerint az első nem hivatalos eredmény vasárnap este 10-11 órakor várható. A belföldi voksokhoz természetesen hozzászámítják a külképviseleteken leadott szavazatokat és az időközben beérkező külhoni levélszavazatokat is. A Magyarországon lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok közül több mint 270 ezren kérték felvételüket a névjegyzékbe. A népszavazás akkor érvényes, ha az állampolgárok több mint fele érvényesen szavazott, s akkor eredményes, ha az így voksolók több mint ötven százaléka azonos választ adott a kérdésre. Mint minden más alkalommal, a választási eljárás és az eredmény megállapítása egyébként most is bírói kontroll alatt áll. A végső, hivatalos eredmény kihirdetése így csak a jogorvoslatok lezárása után történhet meg. A folyamat akár több hetet is igénybe vehet.