Magyar Idők, 2016. november (2. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-21 / 273. szám

2 BELFÖLD 2016.november 21., hétfő Béremelést sürget Volner János Volner János, a Jobbik frakció­­vezetője szerint Orbán Viktor és kormánya az olcsó és kiszolgálta­tott munkaerőben hisz. Az ellen­zéki politikus hangsúlyozta: sür­gősen szükség van jelentős bér­emelésre Magyarországon, és en­nek a gazdaságon belül meg is van a fedezete. A Jobbik azt szeretné elérni, hogy olyan jelentős mérté­kű adó- és járulékcsökkentés le­gyen, amely minden dolgozó ma­gyar embert elér, szeretnék továb­bá, ha egy számjegyűvé válhatna a személyi jövedelemadó, és a ter­melést támogató adórendszert ve­zetnének be Magyarországon - mondta Volner János. (MTI) Változtatni akar a közmunkán az LMP Az LMP zsákutcának tartja a je­lenlegi közfoglalkoztatási rend­szert, ezért azt javasolja, hogy a valós munkaerőpiaci igényekhez igazodó képzést adjanak az ab­ban részt vevőknek későbbi elhe­lyezkedésük érdekében. Lengyel Szilvia, az ellenzéki párt vidékfej­lesztési szakszóvivője, elnökségi tagja azt mondta: a kabinet évről évre többet költ a közmunkára, és abban egyre többen vesznek részt, holott ennek a fordított­ja lenne kívánatos. A közmunka­programban ugyanis elenyésző azok száma, akik később piaci körülmények között is el tudnak helyezkedni - fejtette ki az LMP politikusa. (MTI) Az Iszlám Állam területi felszá­molását követő években európai célpontok felé vehetik az irányt a szervezet életben maradó har­cosai - mondta Varga Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóköz­pontjának munkatársa az M1 ak­tuális csatornán tegnap. Hangsú­lyozta: a terrorszervezet sok har­cosa érkezhet a következő idő­szakban Európába, ezért nehéz titkosszolgálati eszközökkel meg­figyelni őket. Beszélt arról is, az Iszlám Állam felszámolása után nem várható a határok átrajzolá­sa a Közel-Keleten, a nagyhatal­mak ugyanis nem érdekeltek eb­ben, mivel ez beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhatna. (MTI) Migránsokat fogtak el a fővárosban Két budapesti helyszínen össze­sen hat, Magyarország határát tiltott módon átlépő férfit fogtak el a rendőrök szombaton - kö­zölte a hatóság. Tájékoztatásuk szerint négy férfire a X. kerületi Népliget buszpályaudvaron, ket­tőre pedig a VIII. kerületi Kele­ti pályaudvaron bukkantak. Ezzel egy időben átvizsgáltak egy, a Fe­rencvárosi pályaudvaron álló sze­relvényt is, de a 31 vagonban nem találtak senkit. (MTI) Európa a jövőben is célpont lehet Az MSZP kárpótolná az Orbán-rendszer kárvallottjait Sérelmek és bírálatok Folytatás az 1. oldalról Tóth Bertalan beszámolója alatt töb­ben akkor kapták fel a fejüket, ami­kor azt mondta, hogy „a képviselőcso­port nem folytat elvi politizálást”. Ezt többen sérelmezték, és jelezték, hogy a frakciónak a választmány és az elnök­ség iránymutatása alapján kell politi­zálnia. Ugyanakkor nem bírálták Mol­nár Gyula pártelnököt, ahogy Hiller Istvánt, az Országgyűlés alelnökét, a szocialisták választmányi elnökét sem a szombati ülésen. Molnár Gyula a választmányi ülésen arról beszélt, hogy szerinte a Fidesz a szegények adójából finanszírozza a gaz­dagok adócsökkentését - írta az MTI. - Ez egy fordított Robin Hood, mi arra készülünk, hogy ezt a Robin Hoodot a talpára fogjuk állítani - mondta a po­litikus, megjegyezve: itt az ideje, hogy a tehetősek járuljanak hozzá a közös jövőhöz, és a nehéz sorban élők kapja­nak lehetőséget a felemelkedésre. Ki­emelte: az MSZP elsősorban a szociá­lisan hátrányos helyzetűeket, a mun­kájukból nehezen megélőket, a munka­­nélkülieket, a nyugdíjasokat, valamint a nőket kívánja képviselni. Az MSZP olyan országot akar építeni, amelyben nem az elit dönt az egyének boldogu­lásáról, hanem a tehetség és a szorga­lom - összegzett több alkalommal is a szocialisták vezetője. Az MSZP elnöke változtatási javas­lataik közül példaként említette, hogy normális nyugdíjak mellett jobb oktatási és egészségügyi hozzáférést szeretnének elérni. - Ha lesz rá lehetőségünk, egy új kárpótlási törvényt is bevezetünk, az Orbán-rendszer kárvallottjainak a kár­pótlására - mondta, nagy tapsot kivált­va a választmányi tagok körében. Mol­nár arról is beszélt, hogy jó volna, ha lenne egy valódi, mérsékelt konzerva­tív párt a Fidesz és a Jobbik ellensúlyo­zására. Szerinte ugyanis egy ilyen kon­zervatív párttal az MSZP együtt tudna működni olyan alapvető kérdésekben, mint a határon túli magyarság ügye, az egyházak vagy az unió megítélése. Az is kiderült, hogy az MSZP még idén megnevezi 106 egyéni képviselő­­jelöltjét és elkészíti előválasztási kon­cepcióját, amely alkalmas lehet a hata­lommal szembeni kihívók kiválasztásá­ra. A pártelnök szerint nemcsak balol­dali, hanem bizonytalan szavazókat is meg kell szólítaniuk, ezért jövő év már­cius 15-ig megfogalmazzák azokat az alapelveket, amelyek a Váltsuk le Or­bán Viktort! szlogenen túl megmutat­ják, milyen Magyarországot szeretné­nek. Szólt arról is: januártól bemutat­ják a szocialista párt szakmai elképze­léseit és azok képviselőit, ami egy kor­mányprogram alapja lehet, továbbá a jövő év elején javaslatot tesznek a kö­zös köztársaságielnök-jelölt személyére. - Ha nincs program, nincs egyezség sem - fogalmazott, hozzátéve: világos választási menetrendre és célra is szük­ség van, utóbbi pedig nem lehet más, mint Orbán Viktor leváltása 2018-ban. Hiller István választmányi elnök ar­ról beszélt: a társadalom többsége nem a most hatalmon lévőket támogatja, de kell nekik egy érthető, személyekben és gondolatokban is megfogható alterna­tíva.­­ Ha lesz alternatívája a kormány­nak, akkor lesz változás - fogalmazott, hozzátéve, hogy ennek az alternatívá­nak a megteremtése az MSZP felelős­sége és lehetősége. Tóth Bertalan, Molnár Gyula és Hiller István januártól megmutatják, milyen országot szeretnének Fotó Havran Zoltán Tovább csökkennek a családok terhei Magyar Idők A családok támogatása továbbra is ki­emelt célja a kormánynak, ezt mutatja, hogy a jövő évi költségvetésben 10 szá­zalékkal többet fordítanak családtámo­gatásra, mint idén - közölte az Embe­ri Erőforrások Minisztériumának csa­lád-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára a hétvégén. No­­vák Katalin elmondta: jövőre tovább nő, havi 30 ezer forintra emelkedik a kétgyermekes családok adókedvezmé­nye. - A másik fontos változás, hogy megújul a bölcsődei ellátórendszer. A cél, hogy a munkavállalásnak egyet­len családnál se legyen akadálya a há­rom év alatti gyermekek elhelyezésé­nek problémája, így a hagyományos bölcsődék mellett minibölcsődék is létrejönnek, a családi napközik csalá­di bölcsődékké alakulnak, és munka­helyi bölcsődék létrehozását is támo­gatják. Tovább növelik a férőhelyek szá­mát, és a dolgozók bérhelyzetét is ja­vítják - sorolta. Hangsúlyozta: min­den olyan településen kötelező lesz a bölcsi, ahol legalább 40 három év alatti gyermek lakik vagy öt olyan gyermek, akinek a szülei igénylik a bölcsődei el­helyezést. - Egyre népszerűbb a csa­ládalapítás, hiszen az elmúlt években 30 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, a termékenységi mutató pedig öt év alatt - 2010 és 2015 között - 15 százalékkal emelkedett - tette hozzá. Felidézte: a gyermeket nevelők és vállalók kérhetik a vissza nem térítendő családi otthonteremtési kedvezményt, a kedvezményes hitel lehetőségét, vala­mint beléphetnek a nemzeti otthonte­remtési közösségek rendszerébe. Emellett 5 százalékra csökkentet­ték az új értékesítésű ingatlanok áfá­ját, és áfa-visszatérítési lehetőséggel is élhetnek az érdeklődők. A családi otthonteremtési kedvezményről szól­va azt emelte ki, hogy annak beveze­­­tése óta több mint 30 ezer családnak ítélték meg ezt a juttatást, a támoga­tás mértéke összességében meghalad­ta a 67 milliárd forintot. Kérdésre válaszolva Novák Katalin közölte: „családi pótlék típusú juttatás­nak” tartja az ingyenes tankönyvellá­tást és gyermekétkeztetést. - A kor­mány ezeket az alanyi jogon járó ter­mészetbeni ellátásokat bővíti az ala­nyi jogon járó pénzbeni juttatások he­lyett - mondta. A képviselők oktatási és egészségügyi törvénymódosításokról is szavaznak Alkotmánybírókat választ a parlament Magyar Idők Napirend előtti felszólalásokkal kezdő­dik ma az Országgyűlés munkája, ame­lyeket interpellációk, majd azonnali kér­dések követnek. Holnap - kétharmados többséggel - négy alkotmánybírót vá­laszhat a parlament, amely ezen a héten öt napon át ülésezik. A kormánypártok és az LMP megállapodásának eredmé­nyeként Sulyok Tamás alkotmánybírót, az AB jelenleg elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettesét nevezhetik ki a testü­let elnökének. A három frakció jelöltjei: Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem al­kotmányjogi tanszékének vezetője és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek ér­dekeinek védelmét ellátó ombudsman­­helyettes. Az új alkotmánybírók meg­választása előtt 16 előterjesztésről sza­vaz a Ház. Ekkor fogadhatják el példá­ul az igazságügyi miniszter új polgári perrendtartásról szóló törvényjavasla­tát, és döntés várható a kormány őszi adócsomagjáról is, amellyel a nemzet­­gazdasági tárca a köztehercsökkentést és a versenyképesség növelését, továb­bá az adóbürokrácia csökkentését sze­retné elérni. A képviselők emellett sza­vaznak oktatási és egészségügyi témájú törvénymódosításokról is, valamint a dohánytörvény elektronikus cigaretták­ra is kiterjedő szigorításáról. A holna­pi szavazásokat követően egyebek mel­lett az iskolaszövetkezeteket, valamint a szakképzést érintő törvénymódosítá­sok általános vitái kerülnek napirend­re. Szerdán tizenegy javaslatot tárgyal­nak, köztük a Miniszterelnökséget ve­zető miniszter előterjesztését a hivata­los statisztikáról szóló új törvényről, to­vábbá az LMP kezdeményezésére po­litikai vitát tartanak a munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről. A kormánypártoknak az LMP-vel lehet egy időre kétharmada­Fotó Havran Zoltán

Next