Magyar Idők, 2016. november (2. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-21 / 273. szám
2 BELFÖLD 2016.november 21., hétfő Béremelést sürget Volner János Volner János, a Jobbik frakcióvezetője szerint Orbán Viktor és kormánya az olcsó és kiszolgáltatott munkaerőben hisz. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: sürgősen szükség van jelentős béremelésre Magyarországon, és ennek a gazdaságon belül meg is van a fedezete. A Jobbik azt szeretné elérni, hogy olyan jelentős mértékű adó- és járulékcsökkentés legyen, amely minden dolgozó magyar embert elér, szeretnék továbbá, ha egy számjegyűvé válhatna a személyi jövedelemadó, és a termelést támogató adórendszert vezetnének be Magyarországon - mondta Volner János. (MTI) Változtatni akar a közmunkán az LMP Az LMP zsákutcának tartja a jelenlegi közfoglalkoztatási rendszert, ezért azt javasolja, hogy a valós munkaerőpiaci igényekhez igazodó képzést adjanak az abban részt vevőknek későbbi elhelyezkedésük érdekében. Lengyel Szilvia, az ellenzéki párt vidékfejlesztési szakszóvivője, elnökségi tagja azt mondta: a kabinet évről évre többet költ a közmunkára, és abban egyre többen vesznek részt, holott ennek a fordítottja lenne kívánatos. A közmunkaprogramban ugyanis elenyésző azok száma, akik később piaci körülmények között is el tudnak helyezkedni - fejtette ki az LMP politikusa. (MTI) Az Iszlám Állam területi felszámolását követő években európai célpontok felé vehetik az irányt a szervezet életben maradó harcosai - mondta Varga Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa az M1 aktuális csatornán tegnap. Hangsúlyozta: a terrorszervezet sok harcosa érkezhet a következő időszakban Európába, ezért nehéz titkosszolgálati eszközökkel megfigyelni őket. Beszélt arról is, az Iszlám Állam felszámolása után nem várható a határok átrajzolása a Közel-Keleten, a nagyhatalmak ugyanis nem érdekeltek ebben, mivel ez beláthatatlan következményekkel járhatna. (MTI) Migránsokat fogtak el a fővárosban Két budapesti helyszínen összesen hat, Magyarország határát tiltott módon átlépő férfit fogtak el a rendőrök szombaton - közölte a hatóság. Tájékoztatásuk szerint négy férfire a X. kerületi Népliget buszpályaudvaron, kettőre pedig a VIII. kerületi Keleti pályaudvaron bukkantak. Ezzel egy időben átvizsgáltak egy, a Ferencvárosi pályaudvaron álló szerelvényt is, de a 31 vagonban nem találtak senkit. (MTI) Európa a jövőben is célpont lehet Az MSZP kárpótolná az Orbán-rendszer kárvallottjait Sérelmek és bírálatok Folytatás az 1. oldalról Tóth Bertalan beszámolója alatt többen akkor kapták fel a fejüket, amikor azt mondta, hogy „a képviselőcsoport nem folytat elvi politizálást”. Ezt többen sérelmezték, és jelezték, hogy a frakciónak a választmány és az elnökség iránymutatása alapján kell politizálnia. Ugyanakkor nem bírálták Molnár Gyula pártelnököt, ahogy Hiller Istvánt, az Országgyűlés alelnökét, a szocialisták választmányi elnökét sem a szombati ülésen. Molnár Gyula a választmányi ülésen arról beszélt, hogy szerinte a Fidesz a szegények adójából finanszírozza a gazdagok adócsökkentését - írta az MTI. - Ez egy fordított Robin Hood, mi arra készülünk, hogy ezt a Robin Hoodot a talpára fogjuk állítani - mondta a politikus, megjegyezve: itt az ideje, hogy a tehetősek járuljanak hozzá a közös jövőhöz, és a nehéz sorban élők kapjanak lehetőséget a felemelkedésre. Kiemelte: az MSZP elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetűeket, a munkájukból nehezen megélőket, a munkanélkülieket, a nyugdíjasokat, valamint a nőket kívánja képviselni. Az MSZP olyan országot akar építeni, amelyben nem az elit dönt az egyének boldogulásáról, hanem a tehetség és a szorgalom - összegzett több alkalommal is a szocialisták vezetője. Az MSZP elnöke változtatási javaslataik közül példaként említette, hogy normális nyugdíjak mellett jobb oktatási és egészségügyi hozzáférést szeretnének elérni. - Ha lesz rá lehetőségünk, egy új kárpótlási törvényt is bevezetünk, az Orbán-rendszer kárvallottjainak a kárpótlására - mondta, nagy tapsot kiváltva a választmányi tagok körében. Molnár arról is beszélt, hogy jó volna, ha lenne egy valódi, mérsékelt konzervatív párt a Fidesz és a Jobbik ellensúlyozására. Szerinte ugyanis egy ilyen konzervatív párttal az MSZP együtt tudna működni olyan alapvető kérdésekben, mint a határon túli magyarság ügye, az egyházak vagy az unió megítélése. Az is kiderült, hogy az MSZP még idén megnevezi 106 egyéni képviselőjelöltjét és elkészíti előválasztási koncepcióját, amely alkalmas lehet a hatalommal szembeni kihívók kiválasztására. A pártelnök szerint nemcsak baloldali, hanem bizonytalan szavazókat is meg kell szólítaniuk, ezért jövő év március 15-ig megfogalmazzák azokat az alapelveket, amelyek a Váltsuk le Orbán Viktort! szlogenen túl megmutatják, milyen Magyarországot szeretnének. Szólt arról is: januártól bemutatják a szocialista párt szakmai elképzeléseit és azok képviselőit, ami egy kormányprogram alapja lehet, továbbá a jövő év elején javaslatot tesznek a közös köztársaságielnök-jelölt személyére. - Ha nincs program, nincs egyezség sem - fogalmazott, hozzátéve: világos választási menetrendre és célra is szükség van, utóbbi pedig nem lehet más, mint Orbán Viktor leváltása 2018-ban. Hiller István választmányi elnök arról beszélt: a társadalom többsége nem a most hatalmon lévőket támogatja, de kell nekik egy érthető, személyekben és gondolatokban is megfogható alternatíva. Ha lesz alternatívája a kormánynak, akkor lesz változás - fogalmazott, hozzátéve, hogy ennek az alternatívának a megteremtése az MSZP felelőssége és lehetősége. Tóth Bertalan, Molnár Gyula és Hiller István januártól megmutatják, milyen országot szeretnének Fotó Havran Zoltán Tovább csökkennek a családok terhei Magyar Idők A családok támogatása továbbra is kiemelt célja a kormánynak, ezt mutatja, hogy a jövő évi költségvetésben 10 százalékkal többet fordítanak családtámogatásra, mint idén - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára a hétvégén. Novák Katalin elmondta: jövőre tovább nő, havi 30 ezer forintra emelkedik a kétgyermekes családok adókedvezménye. - A másik fontos változás, hogy megújul a bölcsődei ellátórendszer. A cél, hogy a munkavállalásnak egyetlen családnál se legyen akadálya a három év alatti gyermekek elhelyezésének problémája, így a hagyományos bölcsődék mellett minibölcsődék is létrejönnek, a családi napközik családi bölcsődékké alakulnak, és munkahelyi bölcsődék létrehozását is támogatják. Tovább növelik a férőhelyek számát, és a dolgozók bérhelyzetét is javítják - sorolta. Hangsúlyozta: minden olyan településen kötelező lesz a bölcsi, ahol legalább 40 három év alatti gyermek lakik vagy öt olyan gyermek, akinek a szülei igénylik a bölcsődei elhelyezést. - Egyre népszerűbb a családalapítás, hiszen az elmúlt években 30 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, a termékenységi mutató pedig öt év alatt - 2010 és 2015 között - 15 százalékkal emelkedett - tette hozzá. Felidézte: a gyermeket nevelők és vállalók kérhetik a vissza nem térítendő családi otthonteremtési kedvezményt, a kedvezményes hitel lehetőségét, valamint beléphetnek a nemzeti otthonteremtési közösségek rendszerébe. Emellett 5 százalékra csökkentették az új értékesítésű ingatlanok áfáját, és áfa-visszatérítési lehetőséggel is élhetnek az érdeklődők. A családi otthonteremtési kedvezményről szólva azt emelte ki, hogy annak bevezetése óta több mint 30 ezer családnak ítélték meg ezt a juttatást, a támogatás mértéke összességében meghaladta a 67 milliárd forintot. Kérdésre válaszolva Novák Katalin közölte: „családi pótlék típusú juttatásnak” tartja az ingyenes tankönyvellátást és gyermekétkeztetést. - A kormány ezeket az alanyi jogon járó természetbeni ellátásokat bővíti az alanyi jogon járó pénzbeni juttatások helyett - mondta. A képviselők oktatási és egészségügyi törvénymódosításokról is szavaznak Alkotmánybírókat választ a parlament Magyar Idők Napirend előtti felszólalásokkal kezdődik ma az Országgyűlés munkája, amelyeket interpellációk, majd azonnali kérdések követnek. Holnap - kétharmados többséggel - négy alkotmánybírót válaszhat a parlament, amely ezen a héten öt napon át ülésezik. A kormánypártok és az LMP megállapodásának eredményeként Sulyok Tamás alkotmánybírót, az AB jelenleg elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettesét nevezhetik ki a testület elnökének. A három frakció jelöltjei: Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes. Az új alkotmánybírók megválasztása előtt 16 előterjesztésről szavaz a Ház. Ekkor fogadhatják el például az igazságügyi miniszter új polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatát, és döntés várható a kormány őszi adócsomagjáról is, amellyel a nemzetgazdasági tárca a köztehercsökkentést és a versenyképesség növelését, továbbá az adóbürokrácia csökkentését szeretné elérni. A képviselők emellett szavaznak oktatási és egészségügyi témájú törvénymódosításokról is, valamint a dohánytörvény elektronikus cigarettákra is kiterjedő szigorításáról. A holnapi szavazásokat követően egyebek mellett az iskolaszövetkezeteket, valamint a szakképzést érintő törvénymódosítások általános vitái kerülnek napirendre. Szerdán tizenegy javaslatot tárgyalnak, köztük a Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztését a hivatalos statisztikáról szóló új törvényről, továbbá az LMP kezdeményezésére politikai vitát tartanak a munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről. A kormánypártoknak az LMP-vel lehet egy időre kétharmadaFotó Havran Zoltán