Magyar Idők, 2017. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
2017-03-01 / 51. szám
www.magyaridok.hu A szocialisták egy hónap múlva felmérik új szavazóikat Botka gáláns ajánlattal fordult az LMP-hez A budapesti körzetek felét, Pest megyében bármelyik körzetet, a közös listán pedig a harmadik helyet kínálta az LMP-nek Botka László az ökopárttal folytatott egyeztetésen - értesült lapunk. Információink szerint az MSZP-ben egy hónapot hagynak arra, hogy kiderüljön, hány új szavazót hozott a pártnak Szeged polgármesterének tárgyalássorozata. A szocialisták saját felmérést készíttetnének a témában. Bakonyi Ádám igazán gáláns, már-már visszautasíthatatlan ajánlatot tett az LMP-nek Botka László. A budapesti körzetek felét, Pest megyében bármelyik körzetet és - mivel az első két helyhez ragaszkodnak a szocialisták - a közös listán a harmadik helyet kínálta fel az ökopártnak az MSZP miniszerelnök-jelöltje - értesült szocialista forrásokból a Magyar Idők. Emlékezetes, Botka múlt szerdán, elsőként az LMP-vel tárgyalt a lehetséges összefogásról, ami azért volt meglepő, mert az ökopárt két kongresszusán is úgy határozott, hogy mind a 106 választókerületben saját jelöltet állít, s önállóan indul. Szél Bernadett és Hadházy Ákos társelnökök erre hivatkozva nemet is mondtak a szegedi polgármesternek, aki ennek ellenére nem tett le az együttműködés lehetőségéről. Mint a találkozó után a Népszavának fogalmazott: nem vette elutasításként a társelnökök szavait, de az együttműködés megfontolására kérte őket, mert abban biztos, hogy a demokratikus oldal megegyezésére szükség van a 2018-as kormányváltáshoz.Botka egyértelművé tette azt is: a jelenleg hatályos választójogi rendszerben a közös listás, közös jelöltes indulás szinte feltétele annak, hogy bármely politikai oldal kormányképes erőt tudjon felmutatni. - Én arra kérem és kértem a demokratikus politikai oldal valamennyi pártját, hogy ezt tegyék mérlegre. Az LMP vezetői is megerősítettek abban, hogy a cél közös - fogalmazott Botka. A találkozó után kiadott közleményében az LMP rögzítette, hogy nélkülük nincs kormányváltás, konkrét szakpolitikai javaslatokról pedig továbbra is leülnek majd tárgyalni akár a szocialistákkal, akár más pártokkal. Szél Bernadett lapunk megkeresésére most azt mondta, semmiféle ajánlatot nem kaptak Botka Lászlótól, illetve a vele tárgyaló Molnár Gyula MSZP- elnöktől. - Ilyen egyezkedésekben mi nem veszünk részt, az LMP-nél ez nem így megy - jelentette ki a párt társelnöke. A szocialistákat - elnökségi forrásaink szerint - meglepte az LMP merev elutasítása, ami alapján az Együtt-tel esedékes találkozótól sem várnak érdemi fejleményt. Egy biztos: az MSZP- ben egy hónapot hagynak arra, hogy kiderüljön, hány új szavazót hozott a pártnak Botka László tárgyalássorozata, a kérdésről saját felmérést is készíttetnének. Mindeközben Szabó Tímea az ATV- ben cáfolta a DK-hoz közel álló portál, a Nyugati Fény értesülését, miszerint Botka eredménytelen egyeztetései miatt a szocialisták megpróbálják „felvásárolni” a Párbeszédet. A párt társelnöke állította, semmilyen ilyen megkeresés nem érkezett hozzájuk, és ha érkezett volna, akkor sem fogadták volna el. Szabó szerint az MSZP miniszterelnök-jelöltje még nem hívta fel őket. Arra a kérdésre, hogy várják-e a hívást, a Párbeszéd társelnöke úgy fogalmazott: „az túlzás, hogy várjuk, de ha Botka László szeretne velünk beszélgetni, akkor arra nyitottak vagyunk, ha van olyan javaslat, ami egy nyitott versenyt tesz lehetővé az ellenzéki oldalon, arról nagyon szívesen egyezkedünk”. A kormányfőjelölt (jobbra) és a pártelnök együtt tárgyal Fotó: Eberling András Továbbra sem mérhető a Momentum támogatottsága Szalai Laura Stabil előnnyel vezette a pártversenyt a Fidesz-KDNP februárban is - derül ki a Nézőpont Intézet lapunk számára készített közvélemény-kutatásából. Az adatok alapján a kormánypártokat a teljes felnőtt népesség 33 százaléka támogatta. Azonos bázison a Jobbikkal tizenkét, az MSZP-vel nyolc, a Demokratikus Koalícióval (DK) négy, az LMP-vel három, az Együttel két, a Fodor Gábor által vezetett Liberálisokkal egy, míg a Kétfarkú Kutya párttal ugyancsak két százalék szimpatizál. A legvalószínűbb listás eredményeket nézve a kormánypártok 46 százalékot könyvelhetnek el, míg a Jobbik 21, az MSZP 14, a DK hét, az LMP négy százalékon áll. Az Együtt három, a Liberálisok és a Kétfarkú Kutya párt két-két, a Párbeszéd egyszázalékos eredményt érne el. A teljes felnőtt népesség körében és a legvalószínűbb listás eredményeket nézve sem változott érdemben a pártok támogatottsága. Az olimpiaellenes aláírásgyűjtés kezdeményezése ellenére a Momentum Mozgalom továbbra sem rendelkezik mérhető támogatói bázissal - állapította meg elemzésében Nézőpont Intézet. A PÁRTOK TÁMOGATOTTSÁGA Grafika: Magyar Idők Forrás: Nézőpont Intézet BELFÖLD 3 Aeahelyzet Fizessenek a gazdagok! Az adózás örökzöld téma, választások előtt különösen megnő a jelentősége. Az a politikai szervezet, amely kormányra kerülve legalább egyszerűsíteni képes az adófizetés szabályait, szinte biztos sikerre számíthat. Emiatt is kíváncsian várják az adófizetők, kiállja-e a próbát az a legújabb rendelkezés, amely szerint a hivatal adott esetben elkészíti a bevallást, büntetés helyett pedig először csak figyelmeztet, s felhív a hiba kijavítására. Miközben a jogalkotók manapság az adóügyi terhek csökkentésével próbálkoznak, az ellenzék őrültebbnél őrültebb ötletekkel áll elő - újramelegítve például a vagyonadó bevezetésének gondolatát. Konkrétan a miniszterelnöki posztra pályázó MSZP-s Botka László húzta elő ezt az oly népszerű ütőkártyát kampányindítónak is szánt évértékelő beszédében, mondván, a vagyonos rétegekre különadót kellene kivetni, a tehetős emberek többet vállalhatnának a közterhekből. Lehet-e ennél népszerűbb gondolat? Első hallásra biztosan nem, hiszen régi jelszó, hogy fizessenek a gazdagok! A kérdés csak az, hogy ki a gazdag vagy a nagyon gazdag. Merthogy Botka szövegeiből ez eddig nem derült ki. Nem tudhatjuk, hogy a szocialisták mit akarnak, de az megállapítható, hogy mit akartak korábban. Segítséget adnak ehhez azok a jogszabályok, amelyeket 2009 őszén, még a Bajnai-kormány idején fogadtak el az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról. Nagy értékű vagyontárgynak tekintették például a harmincmillió forintnál értékesebb lakóingatlanokat. Ezek tulajdonosainak és haszonélvezőinek évente kellett volna adót fizetniük a központi költségvetés részére. Nem csodálható, hogy a rendelkezéseket elsöpörte a társadalmi felháborodás: több százan fordultak az Alkotmánybírsághoz (AB). A megtámadott szabályok értelmében ugyanis végül a gazdagok közé tartozott volna szinte mindenki, aki valaha házat, lakást épített, vásárolt Magyarországon. Az akkori törvény, a hozzá kapcsolódó kormányrendelettel együtt, alapjaiban érintette és sértette az állampolgárok személyes törekvéseit, érdekeit, hiszen a többség egy élet munkájával szerezte meg „vagyontárgyát”. A vagyonadó fő teherviselői így a nyugdíjasok lettek volna, de kivették volna részüket az adózásból a fiatalok is, hiszen a lakáskölcsön nem csökkenthette az adóalapot. Az elképesztően észszerűtlen vagyonadótörvény ráadásul arra kötelezte volna a tulajdonosokat, a haszonélvezőket, hogy adóbevallásukban az ingatlan forgalmi értékét tüntessék fel, mégpedig olyan öszszegben, amelyet eladás esetén kaphattak volna a vevőktől. Azt, hogy mennyit kaphattak volna, persze senki sem tudta, hiszen eladásról szó sem volt. Az adóhatóság azonban utólag, öt évig ellenőrizhette volna, vajon pontos számot közölt-e az adózó. Már tízszázalékos eltérés esetére is adóhiányt és adóbírságot írt elő a jogszabály. Mindezeket a jogbiztonság megsértésének minősítette az Alkotmánybíróság, a paragrafusokat pedig visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Az AB állásfoglalása szerint az adóhatóságot nem lehet feltételezéseken alapuló jogszabályok végrehajtásához eszközként használni. Érdemes visszaidézni azt is, hogy a vagyonadótörvényt az akkori megszorító intézkedések részeként a Nemzetközi Valutaalappal folytatott kölcsöntárgyalások kapcsán fogadta el az akkori MSZP-SZDSZ többségű parlament. Kérdés, hogy most mi a szocialisták szándéka. Botka - burkolt fenyegetésként is felfogható - programjából ítélve még az is elképzelhető, hogy megváltozna az adóztatás filozófiája, az adóhatóság szerepe, s a közterhek nagy részét akár bizonytalan jellegű szabályokkal is újfent a magánszemélyekre és a hazai kisvállalkozásokra helyezné át a baloldali politika. Az adófizetőknek hét évvel ezelőtt már megvolt erről a véleményük. KULCSÁR ANNA MSZP: Kell egy Dopeman! Tegnap, alig néhány héttel azután, hogy Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt kijelentette, pártjának új stílusra és új szereplőkre van szüksége, az MSZP országos központja kommünikében tájékoztatott. Pityinger (Dopeman) László rappert, alanyi költőt, a néhai Milla alternatív köztársasági elnökét támogatja az áprilisi józsefvárosi időközi önkormányzati képviselő-választáson. Hozzáfűzték: a pártközpont annak dacára tartja támogatásra méltónak Dopeman elképzeléseit, hogy a jelölt dalszövegei olykor „ironikus társadalomkritikát” is tartalmaznak. Ismerve (de nem idézve) az említett műveket, valamint a trágár dalnok ars poeticáját, nem valószínű, hogy a jelölt máról holnapra feladta volna a világnézetét. Inkább az történhetett, hogy az elfekvőben pulzáló szocialisták nem találtak a túlfűtött előadóművésznél emelkedettebb jelöltet, a kies nyócker képviseletére. Az ordenáré ember jó ideje stabil szereplője az itthoni politikai pécének, vagyis potenciális szavazókat tudhat maga mögött. (Megjegyzem, nem könnyű pálya ám Dopemané. Munkája örökös megújulást igényel, a tegnap megalkotott obszcén uszítás másnapra idejétmúlttá szürkül, miközben közönsége „igényes”, újabb és újabb programadó gondolatot követel.) A nagy kérdés az MSZP számára az lehetett: létezik-e közös pont a szocialista szavazótábor és Dopeman dalnok között? De még mennyire, hogy létezik! Sőt, egy nyelvet beszélnek! A szocialisták már korábban is tapogatóztak ebbe az irányba. 2010-ben például a párt tököli szervezete Terry Black transzszexmunkást indította a képviselőségért. Most meg itt ez a trágár dalnok... (Én Győzikét is javasolnám.) Botka is megmondta: „ új stílus, új szereplők... ”