Magyar Idők, 2017. május (3. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-30 / 124. szám

2 BELFÖLD Négy fórumhoz fordul a kormány a hazánkat támadó határozat miatt Magyar válasz az EP-nek Négy nemzetközi fórumhoz for­dul a magyar kormány az Euró­pai Parlament Magyarországot támadó május 17-i határozata miatt, amelyben az EP a terrorcselek­ménnyel vádolt Ahmed H. védel­mére kelt. Közben megtudtuk, hogy a férfi ügyét június 15-én tár­gyalja másodfokon a Szegedi Íté­lőtábla. Magyar Idők A kormány nemzetközi szervezetek­hez fordul, mert elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek tartja, hogy az Európai Parlament (EP) Magyarországot táma­dó határozatában egy terrorizmus miatt elítélt embert menteget - közölte teg­nap sajtótájékoztatóján a külgazdasá­gi és külügyminiszter. Szijjártó Péter azt mondta: a magyar-szerb zöldha­tár lezárása után illegális bevándorlók Ahmed H. vezetésével Röszkénél táma­dást indítottak a magyar rendőrök el­len, akiket órákon át kövekkel, beton­darabokkal és üvegekkel dobáltak. Is­mert, az ügyben Ahmed H. első fokon tíz év fegyházbüntetést kapott a Sze­gedi Törvényszéken, és végleg kitiltot­ták Magyarország területéről. Az íté­let szerint a férfi nemcsak résztvevője, de irányítója is volt az eseményeknek, amelyekben egyébként tucatnyi magyar rendőr sérült meg. Ahmed H. mega­­fonba beszélve irányította a határátke­lő szerbiai oldalán felgyűlt tömeget, a videofelvételek tanúsága szerint pedig ő maga is dobálta a rendőröket. A fér­fit napokkal később a győri vasútállo­máson fogták el. Közben lapunk meg­tudta, hogy a Szegedi Ítélőtábla június 15-én tárgyalja másodfokon a terror­­cselekménnyel vádolt Ahmed­ H. ügyét. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az EP Magyarországot támadó május 17-i határozatában ezt a férfit menteget­te, vagyis egy terrorista mellé állt a megtámadott magyar rendőrökkel és Magyarországgal szemben, egy olyan időszakban, amikor Európának min­den korábbinál súlyosabb terrorfenye­getettséggel kell szembenéznie. Szijjár­tó Péter közlése szerint az EP határo­zata miatt négy nemzetközi fórumhoz fordul a magyar kormány: az ENSZ terrorizmusellenes intézkedések vég­rehajtásáért felelős munkacsoportjá­tól, az Európa Tanács terrorizmusel­lenes tevékenységért felelős bizottsá­gától, az EBESZ terrorizmusellenes K.egységétől, valamint a NATO terro­rizmusellenes szekciójától és új típu­sú biztonsági kihívásokkal foglalko­zó divíziójától kérik az EP-határozat vizsgálatát, hogy az mennyire növeli a terrorveszélyt és mennyiben bátorít­ja az Európában terrorcselekménye­ket elkövetni szándékozókat. A miniszter hangsúlyozta: az EP ak­kor mentegeti ezt a terroristát, ami­kor minden európai politikának az em­berek biztonságának helyreállítására kellene irányulnia, amikor a NATO- ban is terrorizmus elleni harc a leg­fontosabb célkitűzés, és azok után te­szi ezt, hogy az elmúlt években Párizs­ban, Brüsszelben, Nizzában, London­ban és Manchesterben is terrortáma­dásokat kellett elszenvedni. Megjegyez­te: az EP határozata azt állítja, hogy a férfi nyugtatni akarta a kedélyeket, és rendkívül szofisztikáltan tárgyak­nak nevezi azokat a köveket, amelye­ket Ahmed H. a rendőrökre dobált. Szijjártó Péter szerint az elítélt Ahmed H.-t mentegeti az Európai Parlament Fotó: Havran Zoltán Segítség az erbíli keresztény kórháznak A magyar kormány finanszíroz­za az otthonukból elüldözött iraki keresztényeket ellátó er­bíli Szent József-kórház féléves gyógyszerszükségletét. A 145 millió forintról szóló támogatói okiratot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Bashar Matti Warda erbíli érsek írta alá tegnap. A miniszter elmondta: az Iszlám Állam fegyveresei elől 2014-ben Moszulból ötvenezer, a ninivei síkságról csaknem két­százezer keresztény menekült Erbílbe, a város keresztény ne­gyedébe. A városrész gyakorla­tilag menekülttáborrá alakult. A Szent József-kórházban naponta százhúsz krónikus és kilencven akut beteget kezelnek, és továb­bi kétezer embert látnak el ott gyógyszerekkel. (MTI) Egyre több a migráns Huszonhárom, magát pakisztá­ninak valló határsértőt tartóz­tattak fel a rendőrök tegnap dél­után Ásotthalom térségében - közölte a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság. Előzőleg a hétvégén az elmúlt időszakhoz viszonyítva lényegesen több, ki­lencven határsértőt tartóztattak fel péntektől vasárnapig. Pénte­ken 62, szombaton 6, vasárnap 16 személyt tartóztattak fel és kísértek át az ideiglenes bizton­sági határzáron. (MTI) TÖBB MILLIÓ EMBERREL MEGY SZEMBE BOTKA LÁSZLÓ Hollik István, a KDNP képviselője - utalva az MSZP miniszterelnök-jelöltjének múlt heti nyilatkozatára - kifogásolta, hogy Botka „kerítésbontó” László olyankor nyilatkozik a­ határ lebontásáról, amikor az EU továbbra sem tud­, gátat szabni a migrációnak. Emlékeztetett: az MSZP a bevándorlást csak álproblémának tartotta korábban. A politikus kitért arra is, hogy Botka Lászlónak miniszterelnök-jelöltként az első útja Brüsszelbe vezet, így az MSZP „most sem a magyar emberek érdekét, hanem Brüsszelét képviseli”. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában hangsú­lyozta: Botka László már korábban hitet tett a bevándorlás mellett, amikor arról beszélt: Szeged lakosságát egyáltalán nem zavarták a menekültek. Ezzel a politikus szerinte több millió magyarral ment szembe. (Sz. L.) Schmidt Mária: Kohl és Adenauer hálás lenne Magyar Idők Amerikában és Európában kinőtt egy elit, amely mára teljesen elszakadt a va­lóságtól, bukásra áll, és utóvédharco­kat folytat a pozícióiért - szögezte le Schmidt Mária történész a PestiSrá­­cok.hu-nak adott interjújában, amikor az Európai Parlament hazánkat elítélő, „Soros-kompatibilis” határozatáról kér­dezték. A Terror Háza Múzeum főigaz­gatója kijelentette: ez az akció teljesen abnormális, egyetlen célja volt csupán: Magyarország megalázása. Arra a fel­vetésre, hogy az utóbbi időben mintha megbomlott volna a hagyományos né­met-magyar barátság, Schmidt Mária hangsúlyozta: a hatalmon lévő, ’68-as szellemiségű német elit nem Németor­szág egészét képviseli, szerinte a német emberek ugyanolyan józanok és nor­málisak, mint a magyarok. Hozzátet­te: a helyzetet persze súlyosbítja, hogy az agymosott, egyszerre agresszív és megfélemlített német elitnek is a ke­vésbé tehetséges része ül Brüsszelben. Úgy fogalmazott: a megalázás, amit ve­lünk csináltak, vagy ahogy a lengyelek­kel viselkednek, Németországnak na­­gyon-nagyon sokba fog kerülni. Kohl és Adenauer hálás lenne Orbán Viktor­nak, amiért lezárta a déli határt és meg­mentette Németországot annak az in­váziónak a folytatásától, amit 2015-ben láttunk - emelte ki a történész, majd egyértelművé tette: „Ebben a kérdés­ben nem látok középutat, vagy meg­­védjük a külső határainkat, vagy vége a dalnak.” Beszélt arról is, hogy a nyu­gati világ nagy átalakuláson megy ke­resztül, amelyben a pártok, az ideoló­giák is változóban vannak. A szociál­demokrata pártok összeomlóban van­nak, helyüket a radikális protestpártok foglalják el. A konzervatívnak nevezett pártok pedig vagy be tudnak mozdul­ni középre és átveszik, amit a baloldal­tól érdemes, vagy ők is kihullanak és eltűnnek szépen lassan - figyelmezte­tett Schmidt Mária. „Vagy megvédjük a külső határainkat, vagy vége a dalnak” Fotó: Bach Máté 2017. május 30., kedd Szerdán zárul a nemzeti konzultáció Magyar Idők Szerdáig lehet részt venni a nemzeti konzultáción, a kérdésekre a nemze­­tikonzultacio.kormany.hu oldalon is lehet válaszolni. Eddig több mint 1,6 millió kérdőív érkezett vissza a kor­mányhoz. A Fidesz szerint a nemzeti kon­zultációhoz kapcsolódó országjáró körút visszaigazolta, hogy az embe­rek döntő többsége támogatja a kor­mányt, elutasítja Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikáját és kiáll Ma­gyarország szuverenitása mellett - jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója hétfőn az M1 aktuális csatornán. Elmondta azt is, az utóbbi egy hónapban több mint 130 településen tartott fórumot a Fi­desz. A résztvevőket elsősorban a re­zsicsökkentés és a szuverenitás kérdé­se érdekelte, valamint az uniós szer­ződés 7. cikkelye szerinti eljárás meg­indításáról szóló határozat, amelyben egyebek mellett a terrorizmus miatt tíz év börtönre ítélt szír Ahmed H. büntetésének megváltoztatását kéri az Európai Unió. A vidéki fórumokon több mint 30 ezren vettek részt. A Fidesz kommu­nikációs igazgatója elmondta, úgy ér­zik, az emberek aggódnak azért, mert Brüsszel elhibázott politikája veszé­lyezteti Magyarországot, veszélyez­teti az ő biztonságukat is.­­ A ma­gyar emberek nem akarják migrán­­sokkal elárasztani az Európai Uniót, nem akarják migránsokkal eláraszta­ni hazánkat sem, féltik a­ települése­iket, a falvaikat, a városaikat, a saját és gyermekeik biztonságát "- hangsú­lyozta. Szerinte az embereket mélyen felháborítja, hogy a magyar baloldal a bevándorlás pártján áll, lebontaná a kerítést, és Brüsszel érdekében emel szót, legutóbb is megszavazott egy Magyarországot elítélő határozatot az Európai Parlamentben. Közös fellépés a terrorizmus ellen Magyar Idők­­mmmammmmmmi Fokozott figyelmet szenteltek megbe­szélésükön a terrorizmus elleni stra­tégia összehangolásának a visegrádi négyek legfőbb ügyészei, akik Csehor­szágban tanácskoztak. Közös nyilat­kozatukban a V4-ek legfőbb ügyészei hangsúlyozták, hogy a terrorizmus el­leni harc sikerének alapvető feltétele a szoros nemzetközi együttműködés és a biztonsági kihívásokra hatékony választ adó jogi környezet. A visegrádi csoport országainak büntetőjogi szabályozása lehetővé te­szi a terrorizmussal kapcsolatos bűn­­cselekmények valamennyi formájá­nak az üldözését. A legfőbb ügyészek kiemelték a ter­rorizmus finanszírozásának ügyeiben folytatott időszerű és proaktív nyo­mozások szükségességét is, és meg­állapították, hogy a visegrádi orszá­gokban az ilyen jellegű bűncselekmé­nyekre szakosodott rendőri szervek mellett speciális ügyészi szervezeti egységeket is létrehoztak. Egyeztet­tek a titkosszolgálatok által szerzett információk felhasználásának és a ter­rorcselekmények ügyében a gyorsított eljárások szabályozásának a kérdésé­ről is. Megvitatták továbbá a növek­vő terrorfenyegetettség és az ellen­őrizetlen illegális migráció lehetsé­ges összefüggéseit is.

Next