Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-11 / 212. szám

2 BELFÖLD Ma tárgyalják másodfokon a Gyurcsány-kormány titkosszolgáinak ügyét Nyilvános lehet a kémakta A Gyurcsány-kormány titokminisztere és a Nemzetbiztonsági Hivatal két főigazgatója perében már csak politikai döntés kell ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljön az eddig titkosított ügy gyakorlatilag minden részlete. A tárgyalás mától folytatódik másodfokon. Szemén László János Már csak politikai döntés kell ahhoz, hogy nyilvánosságra lehessen hozni a Gyurcsány-kormány idején a polgári titkosszolgálatokat alapjaiban megrázó orosz hírszerzési akció részleteit, értesült a Magyar Idők a döntéshozókhoz közel álló körökből. A Gyurcsány-kormány két volt titkosszolgálati vezetőjét és szakminiszterét érintő kémkedési ügy titkos minősítését már felülvizsgálta a titokgazda, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), és úgy tudjuk, kizárólag olyan információk minősítésén változtattak a szakértők, amelyek nem veszélyeztetik a belügyminiszter felügyelete alatt álló polgári titkosszolgálatok működését, illetve nem számítanak személyes adatnak. A kémbotrányt annak idején az NVSZ tárta fel, és feljelentésük alapján indult büntetőeljárás Szilvásy György volt titokminiszter, valamint két beosztottja, Galambos Lajos, illetve az őt váltó Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatói ellen. Úgy tudjuk, az NVSZ eredetileg azért minősítette titkossá az ügyet, mert így védték azokat a munkatársaikat, akik operatív munkát végeztek a történtek feltárására érdekében. Őket elsősorban nem az ügy vádlottjaitól, hanem a külföldi szereplőktől, a bolgárnak mondott, valójában orosz titkosügynököktől óvták a titkosítással. Egészen biztos, hogy az ügy minősítésének felülvizsgálata után sem ismerhetünk meg bizonyos részleteket, például hogy miként azonosították a külföldi szereplőket. Az ügy lényegét azonban akár már nyilvánosságra is lehetne hozni, ám ahogy azt már említettük, ehhez még nem született meg a megfelelő politikai döntés, így a per ma továbbra is zárt ajtók mögött folytatódik másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsán, ahol szeptember 11-re és 25-re tűzte ki a büntetőper tárgyalását, és az utóbbi napon ítéletet is hirdethetnek, immár második alkalommal másodfokon. Az ügyet jól ismerő forrásaink szerint az eljáró tanácselnök, Ruzsás Róbert hadbíró dandártábornok még a másodfokú ítélet kihirdetése előtt dönthet a titkosítás alól feloldott vádirat nyilvánosságra hozataláról, miután mérlegeli, hogy mindez nem sérti-e a büntetőeljárás érdekeit. Emlékeztetőül: a Katonai Ügyészség Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007 és 2009 közötti főigazgatóját kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolta meg. Ennek megfelelően a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a vádlottak bűnösségének megállapítását és a büntetés kiszabását indítványozta. Galambos Lajosra letöltendő, Szilvásy Györgyre és Laborc Sándorra felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott a vádhatóság. Jelenleg az ügy minden részlete államtitoknak minősül, így nem tudható, a vádiratban szó esik-e arról, hogy az NBH-ba beengedett orosz titkosszolgák rákapcsolódhattak-e a hivatal központi szerverére vagy sem, vagyis hozzájuthattak-e vagy sem nemzetbiztonsági szempontból kényes információkhoz. A többi tudható a sajtóból: a gyanúsítás szerint 2007-ben Galambos Lajos lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket az NBH-ban. A Debreceni Törvényszék 2013-ban első fokon egy évtől két év tíz hónapig terjedő letöltendő börtönbüntetésre ítélte a vádlottakat. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon 2015-ben eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte a verdiktet. A megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa tavaly szeptemberben a vádlottak felmentéséről rendelkezett. ___________IgnNP Laborcra (balra) és Szilvásyra (jobbra) felfüggesztett szabadságvesztést kért a vádhatóság Fotó: Éberring András Kormánypárti jelölt győzött tegnap Pakson Borsodi Attila A Fidesz-KDNP-Paksi Lokálpatrióták közös jelöltje, Szabó Péter meggyőző fölénnyel, a szavazatok 68 százalékát elnyerve győzött a tegnapi paksi időközi polgármester-választáson. Körülbelül 3400 szavazatot szerzett, a mögötte végzett Mezősi Árpád György (független) 1400 voksot kapott, a maradék 163 szavazaton Kerezsi László (Magyar Munkáspárt) és Medveczki Zoltán (Magyar Környezetvédők Pártja) osztozott. A választáson 31 százalékos volt a részvételi arány. Szabó Péter, aki önkormányzati képviselőként is folytatja a munkát, lapunknak azt mondta: szerinte ez az eredmény legitimmé teszi az elkövetkező két év munkáját. - A választók a nyugodt kampányt értékelték a támadásokkal szemben - tette hozzá. Pakson azért volt időközi voksolás, mert a 2014-ben polgármesterré választott Süli János összeférhetetlenség miatt május 31-ével lemondott tisztségéről, miután Áder János köztársasági elnök április 26-án kinevezte a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterré. Gyűjt a Nemzeti Bilincs Császynak és Tátrainak Szemán Hétmillió forintot kér a Nemzeti Bilincs Egyesület nevében Herényi Károly a Sukoró-per elítéltjeinek, Tátrai Miklósnak és Császy Zsoltnak, hogy ki tudják fizetni a perköltséget. A Magyar Demokrata Fórum egykori politikusa egy hete az egyesület Facebook-oldalán tette közzé a felhívást a megfogalmazása szerint „politikai koncepciós perben börtönre ítéltek” érdekében, és a jogerős ítéletet igazságtalannak, valamint jogtalannak tartja. A magukat a Fidesz-rendszer üldözötteinek tartók által januárban alapított Nemzeti Bilincs Egyesület a támogatások visszafizetését is vállalja. „Meggyőződésünk, hogy a per még nincs lezárva, és majd egy tisztességes eljárásban megszületik a felmentő ítélet, akkor ezt a költséget az államnak kell állnia, és mi vállaljuk, hogy a támogatásokat visszafizetjük a támogatóknak” - közli Herényi Károly, aki egyébként Székely Árpád volt moszkvai nagykövet és Császy Zsolt mellett maga is tagja az egyesületnek. Mint lapunk is beszámolt róla, június 8-án három, illetve két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt a Kúria a 2008-as sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit. A harmadfokú ítélet jogerős. Első fokon Tátrai négy évet, Császy három és fél évet kapott, a Szegedi Ítélőtábla viszont - bűncselekmény hiányában -felmentette a két vádlottat. Ezt az ítéletet fordította meg a Kúria. Tátrai már a büntetését tölti, Császy szeptember 19-én vonul börtönbe. Az ügyletet miniszterelnökként jóváhagyó Gyurcsány Ferenc nem került a vádlottak padjára, s a jogerős ítéletre azt mondta: Császyék helyette kerülnek börtönbe. Császy Zsolt szeptember 19-én vonul börtönbe Fotó Teknős Miklós 2017. szeptember 11., hétfő Európa is nemet mond a bérunióra Határozottan elutasítja az Európai Szakszervezeti Szövetség a Jobbik béruniós kezdeményezését, emellett a tagállami érdekképviseleteket tömörítő ernyőszervezet a párttól való teljes elhatárolódásra szólította tagjait - tudta meg a Magyar Idők. A szövetség főtitkára tudomásunk szerint nem is fogadta Vona Gábor Jobbik-elnököt. Nagy Kristóf ■■■■■■■■■■■■■■■■■• Élesen bírálta a tagállami szakszervezeteket tömörítő Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) a Jobbikot, valamint a párthoz köthető béruniós kezdeményezést - tudta meg a Magyar Idők az ETUC tagjainak elküldött belső levelezéséből. A dokumentum szerint az európai ernyőszervezet arra szólítja fel tagjait, hogy határolódjanak el a béruniós kezdeményezéstől, mivel a Jobbikot szélsőjobboldali pártnak tekintik, egyéb megmozdulásaik pedig szöges ellentétben állnak a szakszervezeti mozgalom jellegével, céljaival. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a radikálisan jobboldali pártok Európa-szerte a szakszervezeti tagokat célozzák meg annak érdekében, hogy nézeteik közelebb kerüljenek a munkavállalókhoz, ezzel párhuzamosan elutasítanak minden olyan értéket, amelyet a szakszervezeti mozgalmak képviselnek. Az ETUC emellett arra szólította fel tagszervezeteit, hogy ne vegyenek részt a Jobbik béruniós rendezvényein, s teljes mértékben határolódjanak el a párttól. A levél előzménye, hogy a Jobbik béruniós kezdeményezéssel kapcsolatos múlt pénteki rendezvényére meghívta az Európai Szakszervezeti Szövetség tagjait is, a szervezet ugyanakkor világosan jelezte, a jövőben sem támogatja a tagokat, hogy a hasonló eseményeken részt vegyenek. Vélhetően azért időzítette a Jobbik erre az időpontra kampányeseményét, mert Magyarországra látogatott Luca Visentini, az ETUC főtitkára (képünkön). Úgy tudjuk, a főtitkár mindössze Gyöngyösi Mártont, a béruniós aláírásgyűjtés kezdeményezőjét, a párt országgyűlési képviselőjét fogadta, Vona Gábor pártelnökkel viszont nem kívánt találkozni. Az egyeztetések a sajtó kizárásával folytak, információink szerint eredménytelenül. Luca Visentini ugyanakkor tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel az európai szociális pillérről. A szociális jogok európai pillérét Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte még 2015-ben. Az ebben megfogalmazott elvek is elutasítják a béruniót, az iránymutatás arra szólít, hogy minden tagállam határozzon meg olyan minimálbért, amely garantálja a munkavállalók szociális szükségleteinek kielégítését. A dokumentum azt is hangsúlyozza, hogy a bérpolitikát minden esetben a tagállamoknak kell kialakítaniuk, megőrizve a szociális partnerek - a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek autonómiáját.