Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-18 / 218. szám

2 BELFÖLD A miniszterelnök szerint a kereszténység a megmaradás záloga Orbán Viktor: Nem leszünk bevándorlóország Ki kell tartani a következő válasz­tásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jö­vőjének megvédésére - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Keresztény Értelmiségiek Szövet­ségének kongresszusán, ahol a kon­tinensre és hazánkra egyaránt le­selkedő veszélyekről, a migráció­ról és a liberalizmusról beszélt, ame­lyet Soros György terve köt össze. Magyar Idők - Magyar Magyarországot és európai Európát akarunk, ami csak úgy lehetsé­ges, ha azt is vállaljuk, hogy mi keresz­tény Magyarországot akarunk egy ke­resztény Európában - szögezte le Or­bán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szombati kongresszusán. A miniszterelnök beszédében a konti­nens egészét veszélyeztető két, egymás­sal amúgy szorosan összefüggő veszél­lyel, a liberalizmus szorításával és mig­ráció fenyegetésével foglalkozott. Mint mondta, szembe kell fordulni a Soros­tervvel, amely bevándorlóországokká, kevert kultúrájú, népességű államok­ká alakítaná a közép-európai országo­kat. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, az szerinte több nyugati országon már lemérhető - a liberalizmus átvétele azt eredményezné számunkra, hogy itt is terrorizmus lenne, nem lenne határvéde­lem, családtámogatás helyett pedig né­pességimport ellensúlyozná a demográ­fiai hanyatlást. - A bevándorlóországgá alakítás programját ma egy olyan terv jelenti, amelyet a köznyelv Soros-tervnek nevez, egy akcióterv, amely pontosan le­írja, hogyan és miképpen kell az ellen­szegülő, nem bevándorló közép-európai országokat bevándorlóországokká ala­kítani - fogalmazott a miniszterelnök. Szavai szerint „nem szabad rést nyitni a pajzson”, ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jövőjé­nek megvédésére. - Tudomásul kell vennie minden­­­kinek Brüsszelben is: mi nem leszünk bevándorlóország - jelentette ki Orbán­­­s Viktor, aki arra is kitért, hogy Nyuga­ton az illegális migránsok emberi jo­gai előnyt élveznek az európai polgá­rok akaratával szemben, akik nem akar­ják őket illegális bevándorlókként been­gedni. A kormányfő közölte: az európai értékekre ma a bevándorlóországok je­lentik a legnagyobb veszélyt, hiszen ve­szélybe kerül a vallásszabadság, a férfi és nő egyenjogúsága és az antiszemitiz­mus elleni küzdelem is, mivel a Nyugat- Európába beáramlókról annyi biztosan elmondható, hogy „semmiképpen nem tekintenek szövetségesként az Ótesta­­mentum népére”.­­ Mintfappl szemberijjjjij a régi tör­vényt követjük (...), amely úgy hangzik: az országhatár nélkül olyan, mint a to­jás­héj nélkül”. Magyarország nem fe­lejti el, hogy a kerítés építésekor a né­metek, az osztrákok és a nyugati média „pökhendi arroganciával (...) ítélkezett felettünk”, világszerte rágalomhadjára­tot indítottak, ami „egy központilag el­rendelt, központilag vezényelt kampány volt” az ország ellen - hangsúlyozta Or­bán Viktor. A kormányfő arra is felhív­ta a figyelmet, hogy egy népvándorlás esetében a bajba jutott országokat ott kell megsegíteni, ahol a baj van, ahelyett hogy beengednénk a tömegeket és im­portálnánk velük együtt a bajt, a társa­­­­dalna,feniltségeket és a­­greptizmlustol Álláspontja szerint éppen a nagy euró­pai országok részvételével bombázták­­s például Líbiát - amely addig megfogta a népvándorlási hullámot -, és Szíriát is a nyugati beavatkozás tette tönkre, nem pedig a szírek. S ugyanezek az or­szágok a következményekért nem vál­lalják a felelősséget, hanem annak vi­selését szétterítenék és hazánkra is rá­­kényszerítenék. A kormányfő a KÉSZ szombati kongresszusán elmondott beszédében Brüsszelnek is üzent Fotó: Bach Máté ­ * A kormánypárt is egyetértene a szigorítással Gabay Dorka A Fidesz is indokoltnak tartja az elévü­lési idő meghosszabbítását a korrupció­val összefüggő bűncselekmények eseté­ben, ehhez nincs szükség aláírásgyűj­tésre - közölte az Országgyűlés tör­vényalkotási bizottságának elnöke. Gu­lyás Gergely szerint elegendő lenne, ha a témában népszavazást kezdeményező pártok bármely képviselője törvényja­vaslatot nyújtana be. A Fidesz politiku­sa az MTI-nek arra reagált, hogy teg­nap megkezdődött a Vágó Gábor ko­rábbi LMP-s politikus által kezdemé­nyezett népszavazással kapcsolatos tá­mogató aláírások gyűjtése. A parlament őszi ülésszaka a közel­múltban elhunyt Lányi Zsolt (FKGP, füg­getlen) képviselőre emlékezéssel, vala­mint Gaal Gergely kereszténydemok­rata politikus képviselői eskütételével kezdődik ma délután. A négynapos ülés mentelmi és fegyelmi ügyekkel folytató­dik, ami után az interpellációk, azonnali kérdések és válaszok hangozhatnak el, majd nemzetközi egyezményeket vitat meg a Ház. A Fidelitas arra kérte a kor­mányt, hogy kedvezőbb és rugalmasabb lehessen a diákhitelrendszer. Azt java­solják, hogy a jelenlegi két százalékról csökkentsék nullára a hitel kamatát, a Diákhitel 2-ből pedig az idegen nyelvi képzések díjait is lehessen fizetni. 2017. szeptember 18., hétfő A konzultáció támogatását várja a Fidesz Magyar Idők A héten bejelentett nemzeti konzul­tációval a Fidesz-frakció azt szeretné, hogy szilárd támogatottsága legyen a kormány bevándorláspolitikájának, mi­vel az Európai Bizottsággal erről folyta­tott vitának meghatározó a jelentősége - mondta Gulyás Gergely, a párt meg­választott frakcióvezetője a Kossuth rá­dió Vasárnapi újság című műsorában. A politikus felidézte: a Fidesz-frakció velencei ülésén kezdeményezett konzul­tációt a Soros-tervről. - Azt reméljük, hogy a bevándorlás kérdésében szilárd támogatottságot sikerül szerezni, hi­szen meghatározó jelentőségű az Euró­pai Bizottsággal erről folytatott vita - fogalmazott a frakcióvezető, aki sze­rint ehhez nagyon fontos, hogy a ma­gyar és a közép-európai társadalmak is egyértelműen kiálljanak amellett a politika mellett, amely azt mondja: ne­künk kell meghatározni, kivel kívánunk együtt élni.­­ Amikor Magyarország belépett az Európai Unióba, nem adta át a be­vándorláspolitikát a közösség hatáskö­rébe, az egyértelműen nemzeti hatás­körbe tartozik. Minket az se zavar, ha a németek, a svédek vagy a Benelux ál­lamok másként döntenek, de mi is sze­retnénk a saját döntésünket meghoz­ni ebben a kérdésben - szögezte le Gu­lyás Gergely. A politikus a Recski Nemzeti Em­lékparkban tartott vasárnapi megem­lékezésen arról beszélt: közös felelős­ségünk, hogy mindent megtegyünk a Recski eréria többi kényszermunkatá­borban történtek feltárásáért és a kom­­munizmus 40 évének részletes és va­lós megismertetéséért. Hangsúlyozta: mindez azért fontos, hogy az áldozatok szenvedése ne legyen hiábavaló és leg­alább az utókor erkölcsi ítéletet mond­hasson a felelősökről, ha már a rend­szerváltozás egyik nagy erkölcsi adós­ságaként az igazságszolgáltatás előtt nem kellett felelniük. Most az Alkotmányvédelmi Hivatal elé vonulnak Gulyás Mártonék Újra akcióznak Soros György civiljei Folytatás az 1. oldalról Schilling Árpád szerint „törvényes esz­közökkel nem lehet jobb belátásra kész­tetni a kormányt, ezért van bennünk valamiféle határátlépési vágy”. A szintén Soroshoz köthető Gu­lyás Márton festékdobálása kapcsán Vágó Gábor arról beszélt áprilisban, hogy egyre radikálisabb, erőszakosabb eszközökkel fognak fellépni: „a magyar tüntetési kultúrának is kellene fejlőd­nie abban, hogy jóval több olyan per­­formatívabb jellegű eseményre lenne szükség, ahol a korlátozott erőszak je­len van.” Vágó szerint ezeknek az akci­óknak szimbolizálniuk kell a bennük rejlő dühöt, s követendő példaként je­lölte meg azt az esetet, „amikor bedo­bálták klaviatúrával a Fidesz-székház ablakát. Ilyen szimbolikus, kvázi erő­szakos akciókra van szükség.” Gulyás Márton 2017. május 17-én a Hír TV-n közölte: „Ha a kormány ősz­szel sem tér jobb belátásra, akkor olyan szinten fogjuk felbontani az együttmű­ködést az államhatalommal, hogy Or­bán Viktoréknak kikerülhetetlenül fel kell ismernie: ha nem hátrálnak ki az álláspontjuk mögül, annak olyan súlyos ára van, amelyet nem éri meg vállalni. Fel kell készülni a blokádokra, épület­foglalásokra, élőláncra.” Ismert, hogy Soros György a rend­szerváltozás óta minden választás előtt milliókat fordított arra, hogy a konzer­vatív, nemzeti és keresztény pártok bu­kását okozza. A taxisblokádtól kezdve az MSZP-SZDSZ-paktumon át a 2002- es választási mozgósításig számos eset­ben feltűnik a háttérben, akár közvet­lenül, akár a hálózatához tartozó szer­vezeteken keresztül. A Magyar Idők ar­ról is beszámolt már, hogy az elmúlt két évben jelentős összegek áramlot­tak a Nyílt Társadalom Alapítványoktól különféle magyarországi szervezetek­hez. A finanszírozott akciók között ta­lálhatóak közösségépítő jellegűek épp­úgy, mint olyanok, amelyek egyértel­műen a „forró őszre” való felkészítést szolgálhatják. Ez utóbbiak közé sorol­ható a polgári engedetlenségi konfe­renciát is szervező Eötvös Károly Köz­politikai Intézetnek juttatott céltámo­gatás; a pénzből a baloldal bukott ál­lamfőjelöltjének, Majtényi Lászlónak és csapatának a kormány megbukta­tását és az „alkotmányosság helyreál­lítását” kell elősegítenie. A közelmúltban pedig - meglehet, hogy az őszi polgári engedetlenségi ak­ciók előkészítésének részeként - Buda­pestre hívták a világ számos országában zavargásokat generáló, kormányokat megbuktató Szrgya Popovicsot, akinek Útmutató a forradalomhoz című köny­vét az anarchia és a felforgatás bibliá­jaként is emlegetik. Popovics a Soros­hálózat vendégeként tartott előadást az Országház közelében, majd interjút adott a Magyar Narancsnak, amelyben egyebek mellett arról értekezett: „meg­tanítom az embereket, hogyan vonják felelősségre a hatalmat”, az ellenzékről szólva pedig a különféle pártok meg­­zsarolását ajánlotta annak érdekében, hogy összezárjanak a kormányellenes „civilek” mögött. A CEU-ért tartott tüntetésen egy rendőrt is bántalmaztak Fotó: Kurucz Árpád

Next