Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-27 / 226. szám
2 BELFÖLD Harminc éve volt a lakiteleki találkozó - A találkozó nem az ünneplésről szól, mert annak nincs itt az ideje, viszont emlékezni és emlékeztetni kötelességünk - mondta Lezsák Sándor a X. Fiatal politológusok találkozóján a lakiteleki találkozó 30. évfordulójára szervezett konferencia megnyitóján. Az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola vezetője, aki az 1987. szeptember 27-én megrendezett értelmiségi találkozó házigazdája volt, elmondta: jelenleg az a feladatuk, hogy ösztöndíjakkal, támogatásokkal és egyéb lehetőségekkel helyzetet teremtsenek a fiatal történészeknek, hogy kutassák a harminc évvel ezelőtti eseményeket. Kiemelte: a nyolcvanas években felmerülő és megoldást sürgető problémák, gondok miatt a lakiteleki összejövetel célja éppen az volt, hogy megpróbálja egy helyre szervezni az értelmiségieket a közös gondolkodás reményében. (MI) Tanulni kell a kiagyalásból - A politikusoknak nem eldönteniük kell a kiegyezésről szóló vitát, hanem tanulniuk kell belőle - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés 150. évfordulója alkalmából a Parlamentben rendezett konferencián. Az EU-ra utalva kiemelte, hogy a szuverenitás megosztására épülő modelleknek csak akkor van esélyük hosszú távon, ha képesek az érdekek optimális összehangolására, ellenkező esetben a nemzeti érdekek szétfeszítik az ilyen képződményeket. Kövér arra is rámutatott, hogy ha a dualizmust az első világháborús összeomlás felől ítéljük meg, akkor magyar szempontból eredménytelen volt. Hatszázezer magyar veszett oda, egymillió katona tért haza a frontról, később mégis sikerült megszerezniük a hatalmat a bolsevikoknak ezer terroristával. A házelnök a XIX. század végi bécsi multikulturális elit és a mai Brüsszel párhuzamára célozva a nemzeti identitások lebecsülésének veszélyére hívta fel a figyelmet. (MI) Határvártás Battonyánál Átadták a román hatóságoknak tegnap délután a Battonya közelében hajnalban elfogott tizenkét határsértőt - közölte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a Police.hu oldalon. A magukat iraki állampolgároknak valló embereket a hatályos visszafogadási egyezmény alapján adták át a román hatóság képviselőinek - írták. A Romániából illegálisan, nem sokkal éjfél után érkezett migránsok nem tudták hitelt érdemlően igazolni a személyazonosságukat és azt, hogy jogszerűen tartózkodnak Magyarországon. (MI) 2017. szeptember 27., szerda A kormány nem számíthat az ellenzékre az ország megvédésében Brüsszel továbbra is a Soros-terv szerint halad Tegnap lejárt a határideje az uniós kvótahatározatnak, ám Brüszszelben nem mindenki akarja ezt tudomásul venni - mutatott rá tegnap Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára. Kovács Zoltán szóvivő pedig arról beszélt: az Európai Bizottság pénzügyi szankciókkal is kikényszerítené a Soros-terv végrehajtását. Magyar Idők Brüsszel továbbra is a Soros-terv szerint halad, habár a tőzsdespekuláns elképzelései a betelepítési kvótáról lassan okafogyottá válnak. Tegnap ugyanis lejárt a határideje annak a határozatnak, amely előírja a migránsok kötelező letelepítését a tagállamokban - mondta Völner Pál. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Brüsszelben vannak, akik ezt a dátumot nem tekintik mérvadónak. Töve Ernst, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn azt nyilatkozta, hogy a mechanizmus érvényben van, és felhívta a tagországok figyelmét, tegyenek eleget vállalt feladataiknak és kötelezettségeiknek. Völner hozzátette: a tényleges számok azt igazolják, hogy a kötelező betelepítési kvóta okafogyottá vált, Magyarország ellen mégis kötelezettségszegési eljárás zajlik, és lehetséges, hogy az Európai Unió Bizottsága keresetet indít az uniós bíróság előtt hazánk ellen. - Minderre nem lenne szükség, ha a tervek között nem szerepelne Soros víziójának megfelelően az állandó, kötelező és felső határ nélküli betelepítési kvóta - mondta az államtitkár. Kovács Zoltán kormányszóvivő ugyanakkor arra figyelmeztetett tegnap, hogy az Európai Bizottság a rémisztgetésen, fenyegetésen és politikai zsaroláson túl konkrét büntetést is kilátásba helyezett azoknak az országoknak, amelyek nem hajlandók részt venni a Soros-terv végrehajtásában. Mint elmondta, az uniós testület egy 2016-os javaslattervezetében azt kezdeményezte, hogy minden át nem vett migráns után fejenként 78 millió forint úgynevezett szolidaritási büntetést fizessenek azok a tagállamok, amelyek nem hajlandók részt venni az illegális bevándorlók befogadásában. A nemzeti konzultáció jelentőségére utalva megjegyezte: a Soros-tervvel szemben az ország nem számíthat az ellenzékre, mivel az lebontaná a kerítést. Emlékeztetett arra is, hogy Soros 2015 óta több formában fogalmazta meg az elképzeléseit arról, hogyan kellene az Európai Uniónak megbirkóznia az illegális bevándorlással és az előtte álló demográfiai kihívással. Egy 2016-os kiszivárgott dokumentumból pedig kiderült, Soros György szervezetei miként próbálták keresni és keresik most is a kapcsolatot az európai véleményformálókkal, döntéshozókkal, hogy olyan intézkedések, szabályok szülessenek, amelyek lehetővé teszik az Európai Bizottsággal ellentétes véleményt megfogalmazók megbüntetését - mondta Kovács Zoltán. Az Európai Bizottság pénzügyi szankciót is kivetne a kvótát megtagadó államokra Fotó: Kurucz Árpád FONTOS A KONZULTÁCIÓ Minél előbb el kell indítani a nemzeti konzultációt a migrációról és a Soros-tervről, hogy a téli parlamenti szünetig megismerhetővé váljon az ország véleménye - mondta tegnap Kósa Lajos. A Fidesz leköszönő frakcióvezetője hozzátette: a migrációs politika sikertelenségét a német választási eredmények is mutatják. Szerinte a németek belátják: a Soros-terv ártalmas, hogy nem kell behozni évente Európába egymillió bevándorlót, nem szabad lebontani a határzárat, valamint létre kell hozni Líbiában és Szíriában hot spotokat, és oda kell vinni a segítséget, ahonnan a migránsok jönnek. Megemlítette, Brüsszelnek fontos a Soros-terv végrehajtása, hiszen figyelmen kívül hagyják az Európai Bizottság döntését is. Szakmai és nemzetbiztonsági oldalról egyaránt vizsgálják a kérdést A kabinet is tárgyalja a tolmácsügyet Nem a Soros-hálózat fogja megmondani, kiből lehet hatósági tolmács - szögezte le lapunk kérdésére Kovács Zoltán kormányszóvivő, aki azt is elmondta, hogy az üggyel a kabinet is foglalkozik majd. Mint ismert, a milliárdos támogatását élvező szervezetek évek óta igyekeznek befolyást szerezni a tolmácsok között. Nagy Áron mmmmmmmmmmmmmmmm Kormányzati szinten is foglalkoznak a hatósági tolmácsolás kérdésével, a jelenlegi rendszert ugyanis a migrációs válság kezdete óta szerzett tapasztalatok figyelembevételével érdemes felülvizsgálni - derült ki Kovács Zoltán szavaiból. A kabinet szóvivője lapunk kérdésére elmondta: egyetért a szakmai szervezetekkel abban, hogy a hatósági tolmácsokkal szemben magas követelményeket kell támasztani. - Akik képtelenek ezeknek megfelelni, azoknak nincs helyük hivatalos minőségben a bevándorlási ügyekben vagy bírósági eljárásokon - szögezte le. Hangsúlyozta, a kormány nem fogja megengedni, hogy a Soros Györgyhöz közel álló szervezetek döntsék el, kiből lehet hatósági tolmács és kiből nem. A kérdésnek ráadásul a szakmai mellett van egy nemzetbiztonsági oldala is - húzta alá. Mint arról beszámoltunk, a Helsinki Bizottság évek óta igyekszik elérni a hatósági tolmácsolás rendjének megváltoztatását. A szakmai érvek mellett azonban olyan követeléseket is megfogalmaztak, amelyek a Soros-hálózat befolyásszerzését segítenék elő. Egy idei keltezésű tanulmányban azt írják: kívánatos lenne, hogy a jövőben csak vizsgázott tolmács vehessen részt a menekültügyi eljárásokban, s munkájukra egy kötelező erejű etikai kódex vonatkozzék. Mindezt azonban összekapcsolták azzal, hogy a tolmácsokra vonatkozó vizsgakövetelményeket és a magatartási szabályokat a Menekültügyi Hivatalnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, a területen működő tapasztalt civil szervezeteknek (például nekik), valamint a tolmácsok szakmai szervezetének közösen kell kidolgozniuk. A dokumentumban arra is kitérnek, hogy a menekültügyi eljárás során alkalmazott tolmácsoknak külön képzést kell tartani a sérülékeny csoportokkal kapcsolatban. Az úgynevezett érzékenyítés régóta az emberi jogi fundamentalisták egyik slágerterméke, s szemléletformáló tréningjeiken keresztül az államapparátus, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás különféle ágazataiban dolgozó szakembereket igyekeznek megnyerni nézeteiknek. A fellelhető adatok arra engednek következtetni, hogy a tolmácsszakmai szervezetekben már sikerült teret nyerniük Soros György „elvtársainak”. A Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesületét (Proford) vezető Bán Miklós például a tolmácsolás mellett Nyitottak vagyunk című kezdeményezéséről, melegjogi aktivizmusáról ismert. A Nyitottak vagyunk mozgalomhoz a Soros fizetési listáján szereplő hazai szervezetek többsége csatlakozott. A Szabadúszó Fordítók, Tolmácsok Egyesülete és a Soros kegyeit élvező civilek között ugyancsak nyílt együttműködés van, és a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesületének háza táján is megtalálhatók a hálózat emberei. Ne a civilek mondják meg, ki lehet hatósági fordító! Fotó Havran Zoltán