Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-27 / 226. szám

2 BELFÖLD Harminc éve volt a lakiteleki találkozó - A találkozó nem az ünneplés­ről szól, mert annak nincs itt az ideje, viszont emlékezni és emlé­keztetni kötelességünk - mondta Lezsák Sándor a X. Fiatal polito­lógusok találkozóján a lakiteleki találkozó 30. évfordulójára szer­vezett konferencia megnyitóján. Az Országgyűlés alelnöke, a La­kitelek Népfőiskola vezetője, aki az 1987. szeptember 27-én meg­rendezett értelmiségi találkozó házigazdája volt, elmondta: jelen­leg az a feladatuk, hogy ösztöndí­jakkal, támogatásokkal és egyéb lehetőségekkel helyzetet teremt­senek a fiatal történészeknek, hogy kutassák a harminc évvel ezelőtti eseményeket. Kiemelte: a nyolcvanas években felmerülő és megoldást sürgető problémák, gondok miatt a lakiteleki össze­jövetel célja éppen az volt, hogy megpróbálja egy helyre szervezni az értelmiségieket a közös gon­dolkodás reményében. (MI) Tanulni kell a kiagyalásból - A politikusoknak nem eldönte­niük kell a kiegyezésről szóló vi­tát, hanem tanulniuk kell belőle - mondta Kövér László, az Or­szággyűlés elnöke az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés 150. évfordulója alkalmából a Parla­mentben rendezett konferencián. Az EU-ra utalva kiemelte, hogy a szuverenitás megosztására épülő modelleknek csak akkor van esé­lyük hosszú távon, ha képesek az érdekek optimális összehangolá­sára, ellenkező esetben a nemzeti érdekek szétfeszítik az ilyen kép­ződményeket. Kövér arra is rá­mutatott, hogy ha a dualizmust az első világháborús összeomlás felől ítéljük meg, akkor magyar szem­pontból eredménytelen volt. Hat­százezer magyar veszett oda, egy­millió katona tért haza a frontról, később mégis sikerült megsze­rezniük a hatalmat a bolsevikok­nak ezer terroristával. A házelnök a XIX. század végi bécsi multikul­turális elit és a mai Brüsszel pár­huzamára célozva a nemzeti iden­titások lebecsülésének veszélyére hívta fel a figyelmet. (MI) Határvártás Battonyánál Átadták a román hatóságoknak tegnap délután a Battonya köze­lében hajnalban elfogott tizen­két határsértőt - közölte a Bé­kés Megyei Rendőr-főkapitány­ság a Police.hu oldalon. A magu­kat iraki állampolgároknak val­ló embereket a hatályos visszafo­­gadási egyezmény alapján adták át a román hatóság képviselői­nek - írták. A Romániából illegá­lisan, nem sokkal éjfél után érke­zett migránsok nem tudták hitelt érdemlően igazolni a személyazo­nosságukat és azt, hogy jogszerű­en tartózkodnak Magyarorszá­gon. (MI) 2017. szeptember 27., szerda A kormány nem számíthat az ellenzékre az ország megvédésében Brüsszel továbbra is a Soros-terv szerint halad Tegnap lejárt a határideje az uni­ós kvótahatározatnak, ám Brüsz­­szelben nem mindenki akarja ezt tudomásul venni - mutatott rá teg­nap Völner Pál, az igazságügyi tár­ca államtitkára. Kovács Zoltán szó­vivő pedig arról beszélt: az Euró­pai Bizottság pénzügyi szankciók­kal is kikényszerítené a Soros-terv végrehajtását. Magyar Idők Brüsszel továbbra is a Soros-terv sze­rint halad, habár a tőzsdespekuláns el­képzelései a betelepítési kvótáról lassan okafogyottá válnak. Tegnap ugyanis le­járt a határideje annak a határozatnak, amely előírja a migránsok kötelező le­telepítését a tagállamokban - mondta Völner Pál. Az Igazságügyi Miniszté­rium parlamenti államtitkára ugyan­akkor felhívta a figyelmet arra, hogy Brüsszelben vannak, akik ezt a dátu­mot nem tekintik mérvadónak. Töve Ernst, az Európai Bizottság szóvivő­je hétfőn azt nyilatkozta, hogy a me­chanizmus érvényben van, és felhívta a tagországok figyelmét, tegyenek ele­get vállalt feladataiknak és kötelezett­ségeiknek. Völner hozzátette: a tényle­ges számok azt igazolják, hogy a kötele­ző betelepítési kvóta okafogyottá vált, Magyarország ellen mégis kötelezett­­ségszegési eljárás zajlik, és lehetséges, hogy az Európai Unió Bizottsága kere­setet indít az uniós bíróság előtt hazánk ellen. - Minderre nem lenne szükség, ha a tervek között nem szerepelne So­ros víziójának megfelelően az állandó, kötelező és felső határ nélküli betele­pítési kvóta - mondta az államtitkár. Kovács Zoltán kormányszóvivő ugyan­akkor arra figyelmeztetett tegnap, hogy az Európai Bizottság a rémisztgetésen, fenyegetésen és politikai zsaroláson túl konkrét büntetést is kilátásba helyezett azoknak az országoknak, amelyek nem hajlandók részt venni a Soros-terv vég­rehajtásában. Mint elmondta, az uniós testület egy 2016-os javaslattervezeté­ben azt kezdeményezte, hogy minden át nem vett migráns után fejenként 78 millió forint úgynevezett szolidaritási büntetést fizessenek azok a tagállamok, amelyek nem hajlandók részt venni az illegális bevándorlók befogadásában. A nemzeti konzultáció jelentőségére utalva megjegyezte: a Soros-tervvel szemben az ország nem számíthat az ellenzékre, mivel az lebontaná a kerítést. Emlékez­tetett arra is, hogy Soros 2015 óta több formában fogalmazta meg az elképze­léseit arról, hogyan kellene az Európai Uniónak megbirkóznia az illegális be­vándorlással és az előtte álló demográ­fiai kihívással. Egy 2016-os kiszivárgott dokumentumból pedig kiderült, Soros György szervezetei miként próbálták ke­resni és keresik most is a kapcsolatot az európai véleményformálókkal, döntés­hozókkal, hogy olyan intézkedések, sza­bályok szülessenek, amelyek lehetővé te­szik az Európai Bizottsággal ellentétes véleményt megfogalmazók megbünte­tését - mondta Kovács Zoltán. Az Európai Bizottság pénzügyi szankciót is kivetne a kvótát megtagadó államokra Fotó: Kurucz Árpád FONTOS A KONZULTÁCIÓ Minél előbb el kell indítani a nemzeti konzultá­ciót a migrációról és a Soros-tervről, hogy a téli parlamenti szünetig megis­merhetővé váljon az ország véleménye - mondta tegnap Kósa Lajos. A Fi­desz leköszönő frakcióvezetője hozzátette: a migrációs politika sikertelen­ségét a német választási eredmények is mutatják. Szerinte a németek belát­ják: a Soros-terv ártalmas, hogy nem kell behozni évente Európába egymil­lió bevándorlót, nem szabad lebontani a határzárat, valamint létre kell hozni Líbiában és Szíriában hot spotokat, és oda kell vinni a segítséget, ahonnan a migránsok jönnek. Megemlítette, Brüsszelnek fontos a Soros-terv végrehaj­tása, hiszen figyelmen kívül hagyják az Európai Bizottság döntését is. Szakmai és nemzetbiztonsági oldalról egyaránt vizsgálják a kérdést A kabinet is tárgyalja a tolmácsügyet Nem a Soros-hálózat fogja megmondani, kiből lehet hatósági tol­mács - szögezte le lapunk kérdésére Kovács Zoltán kormányszóvi­vő, aki azt is elmondta, hogy az üggyel a kabinet is foglalkozik majd. Mint ismert, a milliárdos támogatását élvező szervezetek évek óta igyekeznek befolyást szerezni a tolmácsok között. Nagy Áron mmmmmmmmmmmmmmmm Kormányzati szinten is foglalkoznak a hatósági tolmácsolás kérdésével, a je­lenlegi rendszert ugyanis a migrációs válság kezdete óta szerzett tapaszta­latok figyelembevételével érdemes fe­lülvizsgálni - derült ki Kovács Zoltán szavaiból. A kabinet szóvivője lapunk kérdésére elmondta: egyetért a szak­mai szervezetekkel abban, hogy a ható­sági tolmácsokkal szemben magas kö­vetelményeket kell támasztani. - Akik képtelenek ezeknek megfelelni, azok­nak nincs helyük hivatalos minőségben a bevándorlási ügyekben vagy bírósá­gi eljárásokon - szögezte le. Hangsú­lyozta, a kormány nem fogja megenged­ni, hogy a Soros Györgyhöz közel álló szervezetek döntsék el, kiből lehet ha­tósági tolmács és kiből nem. A kérdés­nek ráadásul a szakmai mellett van egy nemzetbiztonsági oldala is - húzta alá. Mint arról beszámoltunk, a Helsin­ki Bizottság évek óta igyekszik elérni a hatósági tolmácsolás rendjének meg­változtatását. A szakmai érvek mellett azonban olyan követeléseket is megfo­galmaztak, amelyek a Soros-hálózat be­folyásszerzését segítenék elő. Egy idei keltezésű tanulmányban azt írják: kívá­natos lenne, hogy a jövőben csak vizs­gázott tolmács vehessen részt a mene­kültügyi eljárásokban, s munkájukra egy kötelező erejű etikai kódex vonatkozzék. Mindezt azonban összekapcsolták azzal, hogy a tolmácsokra vonatkozó vizsga­­követelményeket és a magatartási sza­bályokat a Menekültügyi Hivatalnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságá­nak, a területen működő tapasztalt ci­vil szervezeteknek (például nekik), va­lamint a tolmácsok szakmai szerveze­tének közösen kell kidolgozniuk. A dokumentumban arra is kitérnek, hogy a menekültügyi eljárás során al­kalmazott tolmácsoknak külön képzést kell tartani a sérülékeny csoportokkal kapcsolatban. Az úgynevezett érzéke­­nyítés régóta az emberi jogi fundamen­talisták egyik slágerterméke, s szemlé­letformáló tréningjeiken keresztül az államapparátus, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás különféle ágazatai­ban dolgozó szakembereket igyekeznek megnyerni nézeteiknek. A fellelhető adatok arra engednek következtetni, hogy a tolmácsszakmai szervezetekben már sikerült teret nyer­niük Soros György „elvtársainak”. A Pro­fesszionális Fordításszolgáltatók Egye­sületét (Proford) vezető Bán Miklós pél­dául a tolmácsolás mellett Nyitottak va­gyunk című kezdeményezéséről, me­legjogi aktivizmusáról ismert. A Nyi­tottak vagyunk mozgalomhoz a Soros fizetési listáján szereplő hazai szerve­zetek többsége csatlakozott. A Szabad­úszó Fordítók, Tolmácsok Egyesülete és a Soros kegyeit élvező civilek között ugyancsak nyílt együttműködés van, és a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egye­sületének háza táján is megtalálhatók a hálózat emberei. Ne a civilek mondják meg, ki lehet hatósági fordító! Fotó Havran Zoltán

Next