Magyar Idők, 2017. november (3. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-08 / 260. szám

2 BELFÖLD Továbbra sincs megállapodás az MSZP és Gyurcsány Ferenc pártja között Adatokért hergelhet a DK a külhoni magyarok ellen Lényegében csak elektronikus úton gyűjti a határon túli magya­rok szavazati joga elleni aláíráso­kat a DK, így Gyurcsány Ferencék magyart magyar ellen hangoló akciójának célja elsődlegesen sa­ját adatbázisuk bővítése lehet. Mindeközben a DK és szocialista elnökségi forrásaink is cáfolták Kovács Lászlót, aki arról beszélt, hogy a két párt 62:44 arányban megállapodott egymással az egyé­ni jelöltekről. Bakonyi Ádám kígyózó sorokat emlegetett a határon túli magyarok szavazati joga ellen indí­tott aláírásgyűjtő kampányukkal kap­csolatban Gyurcsány Ferenc, aki sze­rint az első néhány napban 69 ezren ír­ták alá kezdeményezésüket. „Úgy tűnik, szenvedélyesen bántja az emberek igaz­ságérzetét, ami most történik, mi pe­dig ezt egy jó pillanatban vettük ész­re” - fogalmazott a DK elnöke a Hír TV-ben. Szerinte a kampány célja egy­részt az, hogy a kormány meghallja az emberek hangját, de cél az is, hogy a DK kapcsolatba lépjen a választókkal. Gyurcsány állította, akciójuk nem csak adatbázis-bővítésről szól, ugyanakkor elismerte, hogy aki hozzájárul, azokkal tartani fogják a kapcsolatot. Bár a volt miniszterelnök kígyózó so­rokról beszélt, a DK honlapján nincs in­formáció arról, hol vannak azok a pul­tok, ahol személyesen lehetne aláírni a kezdeményezést. A honlap alapján erre csak elektronikus úton, a Facebookon keresztül van lehetőség, de a „kézi alá­írás” címszó is internetes részvételt kí­nál, amihez az esetleges érdeklődőnek valamennyi személyes adatát - név, szü­letési dátum, lakcím, e-mail-cím stb. - meg kell adnia. A DK szóvivője a Ma­gyar Idők megkeresésére azt állította, hogy országszerte több száz helyszínen biztosítják a személyes aláírás lehető­ségét, ugyanakkor Gréczy Zsolt fejből egyetlen példát sem tudott mondani erre. Lapunk felkereste Budapest leg­forgalmasabb, általában hasonló akci­ókra használt helyszíneit - pályaudva­rokat, csomópontokat, nagyobb közte­reket -, ám egyetlen DK-s pulttal sem találkoztunk. Gyurcsány Ferencék va­lamennyi párt által elutasított, magya­rokat magyarok ellen uszító akciójának célja minden jel szerint elsődlegesen sa­ját adatbázisuk bővítése a 2018-as vá­lasztás közeledtével. Eközben Kovács László a Kossuth rá­dióban arról beszélt: az MSZP és a DK megegyezett arról, hogy a 106 egyéni választókörzetben ki milyen arányban állít jelölteket jövőre. A szocialisták volt elnöke szerint 62:44 lesz az arány párt­ja javára. A DK viszont közölte, hogy az állítás minden alapot nélkülöz, egyelő­re nem született megállapodás az egyé­ni választókerületi koordinált jelöltál­lításról. Ismert, nemrég Molnár Gyu­lát is cáfolta a DK, miután az MSZP elnöke azt állította, hogy 60:40 arány­ban állapodtak meg Gyurcsányékkal. A Magyar Időknek a szocialisták elnöksé­gében úgy fogalmaztak, Kovács László egyfajta szereplési vágy miatt beszél­hetett megállapodásról, amit egyelő­re nem sikerült tető alá hozni. Forrá­saink hangsúlyozták: amennyiben lét­rejön az egyezség, azt vélhetően a DK- val közösen jelentik majd be. Kígyózó sorok a Demokratikus Koalíció aláírásgyűjtő pultja előtt Szigetszentmiklóson­Fotó: Haiman Éva V • • Seszták­ 1111 milliárdos rezsicsökkentés A rezsicsökkentésből eredő intéz­kedéseknek köszönhetően 2013- tól 2017. szeptember végéig 1111 milliárd forintot takarítottak meg a családok - mondta tegnap éves meghallgatásán Seszták Mik­lós nemzeti fejlesztési miniszter az Országgyűlés költségvetési bi­zottságának ülésén. A miniszter ismertette azt is, hogy a fejleszté­si tárca a 29 milliárd forintnyi ke­retösszegből 23 milliárd forintot költött el eddig 130 ezer háztartás energetikai korszerűsítésének tá­mogatására. (MTI) Jobbik-fordulat: egy súlyos kudarc Kudarcként lehet leírni Vona Gá­bor néppártosodási stratégiáját - írta tegnap az Origó. A Simics­­ka irányítása alá került Jobbiknak az elmúlt két évben a felére csök­kent a támogatottsága, s a meglé­vő tábora is zömmel kiábrándult baloldaliakból áll, akik bármikor készek lennének egy balliberális összefogásra voksolni. (MI) Helyreigazítás A 2017. február 14-én megje­lent Politikai haszonszerzés a bel­ügyminiszter kárára című cik­künkben valótlanul állítottuk, hogy Pintér Sándor belügymi­niszter személyiségi jogi pert nyert a HVG című lappal szem­ben a Dietmar Clodo által a lap­nak adott interjút tartalmazó cik­kel kapcsolatban. (MI) N­I Soros György a civil szervezetek támogatásával kerüli el az adót Soros Györgyöt és a Soros-háló­zatot védő akciónak tartják a kor­mánypártok a Momentum újabb népszavazási kezdeményezését, amelynek célja a külföldről támo­gatott szervezetek átláthatósá­gát célzó törvény eltörlése. A tőzs­despekuláns nemrég 18 milliárd dollárral tömte ki az általa létre­hozott Nyílt Társadalom Alapít­ványok hálózatát. Az összegből bőven juthat a migránspárti és kormányellenes magyarországi egyesületeknek, alapítványok­nak. Ugyanakkor az akció Soros számára legalább annyira szol­gálta az adóelkerülést, mint a po­litikai céljait. Nagy Áron MMnitaBHaH A Fidesz és a KDNP Soros Györgyöt és a Soros-hálózatot védő akciónak tartja a Momentum újabb népszavazási kez­deményezését - derült ki Hollik István (KDNP) szavaiból. A budapesti olimpi­át támadó kezdeményezésével ismertté vált és azóta párttá szerveződött moz­galom most a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló tör­vény eltörléséért kampányol. A képvi­selő szerint a kormányoldal a táma­dás ellenére kitart a legutóbbi nem­zeti konzultáció tanúsága szerint je­lentős támogatottságot élvező törvény mellett. Hozzátette: a jogszabályra az eddigieknél nagyobb szükség van, mi­vel Soros a közelmúltban 18 milliárd dollárt (mintegy 4712 milliárd forin­tot) utalt át az általa létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF). Ez utóbbi pedig jelentős összegekkel támogatja például a Magyarországon működő kormányellenes és migráns­párti egyesületeket, alapítványokat. Érdemes kiemelni, hogy Soros lépé­sének van egy tisztán gazdasági oldala is - azzal együtt persze, hogy politikai céljainak elérése érdekében mindig is bőkezűen támogatta az OSF program­jait, illetve a nyílt társadalom doktrí­náját követő egyéb szervezetek akci­óit és működését. A közelmúltban a Bloomberg írt arról, hogy a tőkebefek­tetés mögött az adóelkerülés szándé­ka állhatott. Ezzel a véleménnyel nincs egyedül. Sőt, a Forbes már 2015-ben előre jelezte a tőzsdespekuláns lépését. A nyilvános piaci információk alapján viszont lényegesen alulbecsülte, mind­össze hétmilliárd dollár körülire tette azt az összeget, amit Soros az alapítvá­nyába tol majd ahelyett, hogy leadóz­ná. A húzás azért visszatetsző, mert Soros előszeretettel hangoztatja min­den fórumon, hogy a gazdagoknak va­gyonukkal egyenes arányban kell részt vállalniuk a közterhek viselésében. Eh­hez képest vagyona egy részét offshore cégekben tartja olyan adóparadicso­mokban, mint a Kajmán-szigetek, és ezenkívül is minden lehetőséget igyek­szik megragadni, amivel csökkenthe­ti az adóalapját. Erről árulkodtak az OSF által támogatott Oknyomozó Új­ságírók Nemzetközi Konzorciuma ál­tal feltárt Panama- és Paradicsom-ira­tok is. Az offshore cégekkel foglalko­zó irodáktól ellopott dokumentumok­ban Soros neve is felbukkan, mint ar­ról tegnap beszámoltunk. A magyar származású üzletember az amerikai üzleti karrierjét - még mi­előtt az úgynevezett hedge fundokkal kezdett foglalkozni - a 60-as években offshorozással alapozta meg. Az igaz­sághoz természetesen hozzátartozik, hogy az offshorozás alapvetően nem illegális, Soros Nyílt Társadalom Ala­pítványok hálózata mégis több alka­lommal mint az átláthatósággal ösz­­sze nem egyeztethető pénzügyi ma­chinációt támadta, és szigorú szabá­lyok közé szorítását szorgalmazta. Leg­utóbb november másodikán jelent meg egy cikkük arról, hogy az offshore-gaz­­daság még a fejlődő országokban ta­pasztalható nemek közti egyenlőtlen­ségekért is felelőssé tehető. Ha csaku­gyan így van, kenyéradó gazdájuk, So­ros György sem tekinthető éppen a női jogok nagy barátjának. Vizet prédikál és vedeli a bort Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan­ t ■ 2017. november 8., szerda Medgyessy: Orbánt­ Szél győzhetné le Magyar Idők Nagy a valószínűsége annak, hogy a Fidesz megnyeri a választásokat, Or­bán Viktor érdeme ugyanis, hogy sok mindenre ráérez abból, ami a világ­ban folyik - mondta tegnap az Index­nek adott interjúban Medgyessy Pé­ter. A volt szocialista miniszterelnök ilyen ráérzésnek nevezte a közmunka­programot és a migrációs válság ke­zelését. Utóbbival kapcsolatban kije­lentette, hogy ha ő lenne a kormányfő, a határkerítést ő is megépíttette vol­na. Medgyessy szerint az ellenzék nem tud most alternatívát mutatni, nincs olyan üzenete, amely megszólítaná em­berek tömegét, nincs olyan arca, aki mellé oda lehet állni, így Orbán levál­tását az idő fogja megoldani, nem az ellenzék. A szocialistákról úgy fogal­mazott, 2010 óta felkészülhettek vol­na egy nagy változtatásra, megújulás­ra, de a párt vezetőire a középszer volt és maradt a jellemző, és bár szükség van egy korszerű baloldalra, az most nem az MSZP. - Nem zárom ki, hogy Gyurcsány hosszú távú célja felülkerekedni, majd felzabálni a szocialista pártot - jelen­tette ki. Az egykori miniszterelnök sze­rint ugyanakkor Szél Bernadett lehet az, aki kinőheti magát, és megküzdhet Orbán Viktorral. Szél „nyitott ember, megnyerő személyiség, egy új légkört, levegőt tud hozni, és Magyarország­ra nagyon ráférne, hogy egy nő, egy asszony vezesse” - indokolta vélemé­nyét Medgyessy Péter, aki megerősí­tette korábbi álláspontját, miszerint ha az ellenzék nagyon elszánt a kor­mány leváltásában, akkor az matema­tikailag csak a Jobbikkal lehetséges. - Nem mondom azt, hogy ez elvszerű. De mondjon már valamit a politiká­ban, ami nagyon elvszerű! - hangoz­tatta az egykori kormányfő.

Next