Magyar Idők, 2018. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-13 / 11. szám
www.magyaridok.hu • 2018. január 13., szombat • IV. évfolyam 11. szám • 180 Ft FIZETÉSI HALADÉK A PÁRTOKNAK A Magyar Államkincstár és az adóhatóság úgy döntött, hogy két év részletfizetési lehetőséget kaphatnak a büntetés megfizetésére azok a pártok, amelyeket az Állami Számvevőszék tiltott pártfinanszírozás és szabálytalan gazdálkodás miatt megbüntetett. A döntésnek köszönhetően a fizetési kötelezettségek a pártok választások előtti gazdálkodását és a kampánytámogatásokat nem érintik. 4. oldal POLGÁRMESTEREK A SOROS-TERV ELLEN Felhívással fordultak tegnap a kormányhoz a hazai önkormányzatok annak érdekében, hogy a kabinet akadályozza meg a Soros-terv végrehajtását, és tartóztassa fel a milliárdos bevándorlásszervező civiljeit. A témában tartott konferencián Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere azt mondta: Budapest ma Európa egyik legbiztonságosabb városa, ami a miniszterelnök határozott fellépésének, jó politikai felismerésének köszönhető. Közben tegnap Magyarország hivatalosan is megkapta az értesítést a kvótaperről. 2. oldal VÁLTOZÉKONY LEHET IDÉN AZ INFLÁCIÓ Tavaly éves szinten összességében, átlagosan 2,4 százalék volt az infláció, ami megfelelt az év eleji várakozásoknak. Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ezzel a mutató elmaradt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos céljától, viszont tűréshatáron belül volt az érték. Idén megint változékonyan alakulhat a pénzromlás átlagos üteme, így lehet, hogy az MNB- nek át kell gondolnia a monetáris politikáját. A 13. oldal ÜGYÉSZEK A FOGYASZTÓK VÉDELMÉBEN A fogyasztók jogainak védelmében évről évre egyre többször fordulnak ügyészek a bíróságokhoz. Az ilyen ügyek fogyasztók tízezreinek érdekeit szolgálják azzal, hogy feltárják például bankok, ingatlanközvetítők és mobiltelefon-szolgáltatók tisztességtelen gyakorlatát. Többször sikerült úgynevezett perelhárító intézkedéssel ösztönözni a vállalkozásokat, hogy önként módosítsák általános szerződési feltételeiket. V 6. oldal M IDŐJÁRÁS Forrás: OMSZ MA | 3 v* v**v ■ C re* VASÁRNAP : HÉTFŐ : KEDD | ÁRFOLYAMOK Forrás: MI EURÓ | SVÁJCI FRANK 308,62 261,94 magyar idők konzervatív közéleti napilap Mai számunkban 16 oldalas hétvégi melléklet Indulhatnak a kormányalakítási A napokban érkeznek tárgyalások Berlinben 1 1.oldal a megemelt nyugdíjak * 13. oldal Ismét az OLAF napirendjén a közvilágítási beruházás Brüsszel is beszállt már a kampányba Magyar Idők A választási kampányra időzítve ismét elővette a miniszterelnök vejéhez kötődő, a közvilágítás fejlesztésével kapcsolatos ügyeket az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Az amerikai The Wall Street Journal adta hírül tegnap, hogy az OLAF ügyészségi vizsgálatot javasol Tiborcz István volt cége, az Elios Innovatív Zrt. uniós pályázatai miatt, holott az előző országgyűlési választások előtt az már megtörtént. Az uniós hatóság szabálytalanságokat talált az Elios által 2011 és 2015 között elnyert közbeszerzésekben. Tény ugyanakkor, hogy a közvilágítás uniós forrásból történő fejlesztésére 2004 óta van lehetőség Magyarországon, a pályázati kereteket még a Gyurcsány- és a Bajnaikormányok tárgyalták le Brüsszellel. Az OLAF már el is küldte a jelentését a magyar hatóságoknak, azt javasolva az ügyészségnek, hogy tegyen jogi lépéseket, a csalás elleni hivatal ugyanis nem indíthat eljárást. Az Európai Bizottságnál pedig kezdeményezték, hogy vegyék vissza Tiborczéktól az általuk elnyert 12 milliárd forintot. Kovács Zoltán kormányszóvivő lapunknak hangsúlyozta, hogy a korábbiakhoz hasonlóan a mostani vizsgálatot is támogatják. A Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF jelentését, amely igazságügyi ajánlást tartalmaz. Az ügy iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező főügyészséghez továbbítják - közölte a Legfőbb Ügyészség szóvivője. 11 3. oldal Kovács Zoltán kijelentette, hogy a kabinet a mostani vizsgálatot is támogatja Fotó MTI/Sóki Tamás Akasztással fenyegetett a román kormányfő Magyar Idők ammmmmmm Lépést vár a magyar kormány a román miniszterelnöktől azt követően, hogy Mihai Tudósé egy televíziós műsorban az erdélyi magyar autonómiaelképzelések és a székely zászló kapcsán azt mondta: „Ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is.” - Fizikailag megfenyegetni, kivégzéssel megfenyegetni mást, másokat, pláne egy egész közösséget és annak képviselőit, teljes mértékben elfogadhatatlan - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Tegnap berendelték a külügyminisztériumba a román nagykövetet, aki Szijjártó Péter elmondása szerint „bizonyos nyelvtani magyarázatot” próbált adni a kijelentésre. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta: az Európai Unióban nem maradhat tisztségben az a miniszterelnök, aki ilyen kijelentést tesz. Tudósé szavait az összes magyar parlamenti párt is elítélte. A bukaresti külügy szerint a román kormányfő nyilatkozatának nem volt etnikai vonatkozása, és nem volt magyarellenes. A tárca úgy véli továbbá: az autonómiaigény nem tesz jót az etnikai harmóniának, és nem segíti a kétoldalú román-magyar kapcsolatok fejlesztését. - Magyar urak, kérem, mondják meg, ki hoz döntéseket a Székelyföld falvaiban, városaiban, megyéiben! Gyakorlatilag most is létezik helyi autonómia a Székelyföldön - írta az Adevarul című bukaresti lap. Lapunknak adott nyilatkozatában Barabás T. János külpolitikai szakértő úgy vélekedett: Tudósé durva kijelentése a román belpolitikai válsággal és a nacionalista versengéssel magyarázható. A 9. és 11. oldal Nézőpont-felmérés: a közép-európaiak háromnegyede az unióban maradna Sokan elégedetlenek az EU-vezetéssel Magyar Idők Hazánk mellett tíz közép-európai országban (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária) folyt az a közvélemény-kutatás, amelyet a Nézőpont Intézet a Magyar Időknek készített, és amelyből kiderül, hogy a közép-európaiak fele (49 százaléka) elégedetlen az Európai Unió brüsszeli vezetésével. A felmérés arra is rámutat, hogy 53 százalékuk szerint rossz irányba mennek a dolgok Európában. Ugyanakkor a megkérdezett közép-európaiak háromnegyede (73 százaléka) EU-tag maradna. A felmérésben részt vevő országok lakosainak ötöde (18 százaléka) léptetné ki államát az EU-ból. A csehek 31, a horvátok 25, de a németek és szlovákok 23-23 százaléka is ezen az állásponton van. Leginkább az osztrákok (86 százalék) és a lengyelek (84 százalék) támogatják a tagságot. A magyarok 71 százaléka az EU-tagság mellett van, ezzel ellentétes véleménnyel csak 14 százalék bír. A nem EU-tag szerbek hattizede (61 százalék) a csatlakozás mellett van. A megkérdezettek 40 százaléka elégedett azzal, ahogy a dolgok mennek Európában. A legkedvezőbben a románok (57 százalék) és a szerbek (52 százalék) vélekednek, a szlovákok és csehek kétharmada (69, illetve 64 százalék) viszont elégedetlen. Legtöbben a magyarok körében (68 százalék) számítanak elégedetlennek. ÖN INKÁBB ELÉGEDETT VAGY ELÉGEDETLEN AZ EURÓPAI UNIÓ BRÜSSZELI VEZETÉSÉNEK MUNKÁJÁVAL? (százalék) Inkább elégedett Németország Lengyelország Csehország Szlovákia Ausztria Magyarország Szlovénia Horvátország Szerbia Románia Bulgária Grafika: Magyar Idők I Inkább elégedetlen Nem tudja/Nem válaszol Forrás: Nézőpont Intézet