Magyar Idők, 2018. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-14 / 38. szám

2 BELFÖLD A Fidesz nem akar bevándorlóországot, ennek megfelelő a jogszabály is Szigorúbb lesz a Stop Soros Alig egy hónappal azután, hogy elkészítette a tervezetét, a tár­sadalmi egyeztetés eredménye­ként a kormány szigorúbb for­mában nyújtotta be a Stop Soros törvénycsomagot az Országgyű­lésnek. A javaslat megalkotásá­ra a tavaly év végén 2,3 millió em­ber véleményével lezárult nem­zeti konzultáció adott felhatal­mazást. A jogszabály kéthar­mados törvényt is módosítana, amelyhez az ellenzék támogatá­sára is szükség van. Baranyai Gábor - Jelentősen szigorítja a kormány a Stop Soros törvénycsomagot, ami ilyen for­mában kerül az Országgyűlés elé - je­lentette be a kormányzati kommuni­kációért felelős államtitkár a tegnapi sajtótájékoztatóján. Tuzson Bence azt mondta, a kabinet megvitatta a január 17-én elkészült és már minap nyilvá­nosságra hozott javaslattal kapcsolat­ban beérkezett több mint hatszáz ér­demi észrevételt, és levonta a megfe­lelő következtetéseket. A legfőbb vál­tozás, hogy nem regisztrációs kötele­zettséget, hanem engedélyhez kötött­séget írnának elő.­­ A cél, hogy Ma­gyarországon migrációt szervezni, tá­mogatni vagy finanszírozni csak en­gedély birtokában lehessen, amelyet a belügyminiszter adna meg a nemzet­­biztonsági vonatkozások megvizsgálá­sa után - ismertette. Az engedély el­utasítása esetén természetesen lenne mód fellebbezésre. Leszögezte: olyan Magyarországot szeretnének, amely nem bevándorlóország, ennek meg­felelő lesz a jogszabály. Emlékeztetőül: ennek megalkotására a tavaly decem­ber 1-jén véget ért nemzeti konzultá­ción részt vett 2,3 millió választó adott felhatamazást a kormánynak. Völner Pál, az Igazságügyi Minisz­térium parlamenti államtitkára kiemel­te, a Stop Soroshoz a nemzetbiztonsági törvényt is módosítani kell. - A szolgá­latoknak kötelességük lesz nemzetbiz­tonsági szempontból átvizsgálni a ké­relmező szervezeteket - közölte. Az ál­lamtitkár szólt arról is, hogy mi lenne azokkal a szervezetekkel, amelyek en­gedély nélkül tevékenykednének.­­ Elő­ször felszólítást kapnának az ügyész­ségtől, és törölnék a szervezet adószá­mát, másodszor bírságot is kiszabhat­nának rájuk, azonban ha ezek után is engedély nélkül tevékenykednek, akkor az ügyész bírósághoz fordulva kérheti a szervezet törlését - mondta. A két­harmados törvény módosítása kapcsán Völner Pál reményét fejezte ki, hogy lesz olyan ellenzéki képviselő, aki a nemzet biztonságát figyelembe véve megsza­vazza majd az előterjesztést. A törvénycsomag másik két elemét változatlan formában nyújtják be a par­lamentnek. Az illegális bevándorlást szervező, támogató szervezeteknek külföldi juttatásaik után 25 százalé­kos illetéket kellene fizetniük. A tör­vénycsomag célja továbbá, hogy az il­legális migrációt szervező, illetve azt támogató, a nemzetbiztonságot veszé­lyeztető külföldi állampolgárokat az idegenrendészeti távoltartás intézmé­nyével eltávolítsák Ír Magyarországról, illetve a magyar állampolgárokat az uniós külső határ közeléből. A sajtótájékoztatón elhangzott: a törvénycsomag benyújtásával párhuza­mosan lekerülnek a Stop Soros-plaká­tok, mivel a társadalmi vitát követően a törvényhozási munka következik. A kormánypártok üdvözlik, hogy tovább szigorodott a Stop Soros tör­vénycsomag, és felszólítják az ellen­zéki pártokat: tegyék félre pártpoli­tikai érdekeiket és támogassák a tör­vényt. Hozzátették, hogy a törvényja­vaslat ellen éppen azok a szervezetek tiltakoznak, amelyek a kerítés lebon­tását követelik és kezdettől támadják a­ kormány bevándorláspolitikáját, a magyar határvédelmet, a kvótanép­­szavazást­ és a nemzeti konzultációt. Tuzson Bence: Minden javaslatot megvitatott a kormány Fotó MTI/Kovács Attila Budaházy György ügye másodfokra került A vádlottak felszólalásaival teg­nap megkezdődött az első fokon 13 év fegyházra ítélt Budaházy György és társainak másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáb­lán. A 2016 nyarán kihirdetett elsőfokú ítélet tényállása szerint a Budaházy által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű ter­rorszervezet 2007 és 2009 kö­zött erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az ak­kori kormány politikáját, és fé­lelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. A tegnapi tár­gyaláson a védelem és a vádlot­tak indítványozták az eljárás fel­függesztését, illetve elfogultság miatt a bírói tanács kizárását. Másodfokú határozat március­ban várható. (MTI) Már 88 pártot vettek nyilvántartásba Újabb négy pártot és egy nemze­tiségi önkormányzatot vett nyil­vántartásba az áprilisi ország­­gyűlési választásra tegnapi ülé­sén a Nemzeti Választási Bizott­ság (NVB). Ezzel 88-ra emelke­dett a jegyzékbe vett pártok szá­ma, négy évvel ezelőtt összesen 71 párt volt. A tegnap nyilvántar­tásba vett pártok a következők: Egyenlőség Roma Párt (ERP); Kö­zös Nevező 2018 (Közös Nevező); Civil Mozgalom; Európai Alter­natíva Párt (EU Alternatíva). Az NVB emlékeztetett: az április 8-i parlamenti választáson országos listát az a párt állíthat, amely leg­alább kilenc megyében és a fő­városban, legalább 27 egyéni vá­lasztókerületben önálló jelöltet állított. (MTI) ORBÁN VIKTOR HUSZADIK ÉVÉRTÉKELŐJE A kormánypárti frakciók ma kezdődő kétnapos, kihelyezett visegrádi ülésének is a Stop Soros tör­vényjavaslat lesz az egyik fő témája. Az ülésen Orbán Viktor miniszterel­nök, pártelnök zárt ajtók mögött értékeli az elmúlt évet és a most lezáruló kormányzati ciklust. A képviselők több szekcióban tárgyalnak a fontosabb kérdésekről, a tanácskozás két fő témája az április 8-i országgyűlési képvi­selő-választás kampánya, illetve a migráció lesz. A Fidesz és a KDNP kam­pányindító hete Orbán Viktor sorrendben huszadik évértékelőjével zárul vasárnap délután a Várkert Bazárban. n rtv.f. írja. ......T .s. 2018. február 14., szerda Terrorizmus és migráció kéz a kézben jár Magyar Idők­ ­ A Terrorelhárítási Központ (TEK) nem kis mértékben járul hozzá ahhoz, hogy ma Magyarország Európa egyik legbiz­tonságosabb országa - mondta Németh Szilárd, miután tegnap az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnökeként látogatást tett a TEK Zách utcai bázisán. A kormánypárti politikus ismertette, hogy a felderítési igazgató­ság előadása visszaigazolta, hogy a ter­­­­rorizmus és a migráció kéz a kézben jár. Németh Szilárd egyetértését fejezte ki Christiane Hoehnnel, az EU terror­elhárítási koordinátorának különleges tanácsadójával, aki szerint a TEK létre­hozása mérföldkő volt az EU terroriz­musellenes programjában. A bizottsági elnök aláhúzta: hét év alatt a TEK-ből nemzetközi oktatási szintű akadémia lett. - Magyarországra jönnek a világ minden tájáról a terrorelhárítók tanul­ni - tette hozzá. Rámutatott: azért tart fent az állam honvédséget, rendőrséget és azért tartja fenn a TEK-et, hogy ezt a feladatát is, ha szükséges, a magyar állampolgárok védelmének, az ország szuverenitásának biztosítása érdekében el tudja végezni. Arra is emlékeztetett, hogy vannak olyan ellenzéki képviselők, pártállástól függetlenül, akik kétszínű­­ek, miközben a TEK bemutatóin bólo­gatnak, a költségvetés vitájában pénzt akarnak elvonni a szervezettől. Németh Szilárd idézte Molnár Zsol­tot (MSZP), a nemzetbiztonsági bizott­ság elnökét, aki 2014-ben meg is akar­ta szüntetni a TEK-et. - Aki ezt terve­zi, az Magyarország biztonságát akar­ja gyengíteni - tette hozzá a kormány­­párti képviselő. Rövid távú politikai céljaik érdekében erőltetik a befogadást a baloldalon Folytatás az 1. oldalról Azzal tehát, hogy a hazai baloldal min­den lehetséges fórumon kiáll a migrán­­sok befogadásáért, valójában saját bá­zisát igyekszik növelni. Az uniós kvó­ta miatt Magyarországra telepített és menekültként elismert bevándorló már akár a jövő évi önkormányzati válasz­tásokon is szavazhat. Erre a politikára azonban hosszú távon mindenki rá­fizethet.­­ Európa-szerte alapvető naivitás azt hinni a baloldali-liberális pártok részéről, hogy hosszú távon a beván­dorlók jelentik majd számukra választói bázisuk szinten tartásának vagy növe­lésének garanciáját. Tény persze, hogy jelenleg a választójoggal rendelkező be­vándorlók inkább szavaznak a magu­kat progresszívnek nevezett erőkre, il­letve migrációs hátterű politikusok in­kább ott bontogatják szárnyaikat, de ez csak egy pillanatnyi kegyelmi állapot - közölte lapunkkal Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője. Szerin­te ugyanis nyilvánvaló, hogy egy idő után a jellemzően az iszlámhoz kö­tődő bevándorlók száma el fog érni egy olyan kritikus tömeget, amikor a jelenleg még a hagyományos pártok­ban politizáló képviselőik részéről po­litikailag már teljesen kifizetődő lesz létrehozni egy, kifejezetten a muzul­mán szavazókat megszólítani igyekvő pártot.­­ Ez a probléma Ausztriában és Németországban is kezd a felszín­re törni, de a jelenséget drámai jelleg­­ gel írta meg Michel Houellebecq Be­­ hódolás című regényében, amelyben a két néppárti jelöltet megelőzve lesz köztársasági elnök a Muszlim Test­vériség politikusa. Összességében te­hát a nyílt társadalom eszméjét hirde­tő politikai erőknek ebből a szempont­ból is felül kellene vizsgálniuk befoga­dáspárti álláspontjukat - tette hozzá. Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010-ben, a vonatkozó kutatások szerint 43 millió muszlim bevándorló élt Európában, különböző prognózisok alapján viszont számuk a 70 milliót is elérheti az évszázad köze­pére. Mindez azt jelenti, hogy demog­ráfiai és így politikai szempontból is meghatározó lehet a muszlim népesség aránya Nyugat-Európában.­­ E közös­ségek már most is rendkívül erős ér­dekérvényesítő képességgel bíró szer­vezeteket, lobbicsoportokat, bizonyos esetekben pedig pártokat működtet­nek. A legutóbbi holland választáson például képviseletet szerzett egy török hátterű formáció, de a svéd szociálde­mokraták is több muszlim szervezettel állnak szoros szövetségben. Az Euró­pai Parlamentben is komoly lobbiere­je van a muzulmán hátterű társadal­mi szervezeteknek - fejtette ki, majd hozzátette: míg a jobboldali pártok a nemzeti identitásra való tekintettel ha­gyományosan óvatosabb vagy épp kor­látozó bevándorláspolitikát hirdetnek, addig a baloldali formációk lehetőséget látnak a bevándorlás ösztönzésében. Franciaországban Francois Hollande már 2012-ben szavazati jogot ígért a bevándorlók bizonyos csoportjának, és az illegális migráció legalizálásá­nak kérdését hangoztatta. A menekültként elismertek szavazati jogot is kapnak Fotó: Havran Zoltán

Next