Magyar Idők, 2018. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

2018-06-30 / 150. szám

2 BELFÖLD Politizált a bírónő az ítélet indoklásakor Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bí­róság nyugalmazott tanácselnö­ke szerint akár fegyelmi eljárás is indulhat Tóth Erzsébet, a Főváro­si Törvényszék bírónője ellen, aki Szabó Pál volt postavezérnek, az MSZP-SZDSZ-kormány minisz­terének első fokon felmentéssel végződő perében az ítélet indok­lásakor koncepciós pernek nevez­te az eljárást. A bírónő arról be­szélt, hogy az állami befolyás gaz­dasági koncepciós pereket indít a szocialista-szabad demokrata politikai kurzus személyiségei el­len. Ez az indokolás azért problé­más, mert több jogszabály is tiltja, hogy a bírók politikai tevékenysé­get folytassanak. Az eset pikan­tériája még, hogy a postapalota gyanús körülmények között tör­tént eladása ügyében a nyomozás még 2010-ben, azaz a Bajnai-kor­­mány alatt kezdődött. (B. G.) Az ellenzék nem áll a családok mellé A 2019-es költségvetési törvény­­javaslat parlamenti vitájában ki­derült, hogy az ellenzéki pártok most sem a magyar családok mel­lett állnak - mondta tegnap Hol­­lik István, a Fidesz-KDNP-frak­­ciószövetség szóvivője.­­ Az el­lenzék eddigi megszólalásaiból az látszik, hogy zsigerből elutasítják és támadják azt a költségvetést, amely a családok és a vállalkozá­sok megerősítését szolgálja - fogalmazott. Kifejtette: tovább nő a kétgyermekesek adókedvez­ménye, csökkennek a munkálta­tók terhei, és minden területre több pénz jut jövőre. (MTI) p’'rnts'yi om­o­rt’! ______ KDNP: Fontos a civilek átláthatósága Kárpáti András Legitim és elfogadható cél az, hogy a ci­vil szervezeteknek átláthatóvá kell vál­niuk, ebben egyetértettek a tagállamok képviselői az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén - közölte Juhász Hajnalka tegnapi sajtótájékoztatóján. A KDNP-s országgyűlési képviselő elmondta: a köz­gyűlés szerdai ülésén tárgyaltak egy je­lentést, amely a civil szervezetekre vo­natkozó korlátozásokat vizsgálta a ta­nács tagállamaiban, és a vita során hang­súlyozták a civil szervezetek fontossá­gát a demokratikus társadalmakban. A politikus kitért rá, hogy hazánkkal szemben egy-két kritikát megfogalma­zott a jelentést jegyző szocialista kép­viselő.­­ Ennek kapcsán elmondtuk: a tavaly elfogadott civil szervezetek át­láthatóságára vonatkozó magyar tör­vényt a hazánkban működő 60 ezer civil szervezet közül mindössze 14 kritizálta - húzta alá Juhász Hajnalka. Hozzá­tette: a vita alapján elmondható, hogy a magyarországi szabályozásnál sok­kal szigorúbbak is vannak. A vitában világossá vált, hogy a le­gitim célban mindannyian egyetérte­nek, valamint abban is, hogy nagyon fontosak a civil szervezetek, amelyek­nek egy demokratikus társadalomban alapvető véleményformáló feladatuk van.­­ Ehhez azonban nélkülözhetet­len, hogy a külföldi támogatások eseté­ben látni lehessen, mely civil szerveze­tek kapnak külföldről évente több mint 7,2 millió forintos támogatást - muta­tott rá a képviselő. Szavai szerint külö­nösen indokolt az átláthatóság amiatt, mert a Soros-hálózathoz tartozó szer­vezetek a külföldi támogatásaikból a bevándorlást segítik. 2018. június 30., szombat Húsz Airbus H145M beszerzésére kötöttek szerződést Új katonai helikoptereket vásárol a honvédség Airbus katonai helikopterek be­szerzését jelentette be tegnap a Honvédelmi Minisztérium. Az úgy­nevezett HForce fegyverzetrend­szerrel megrendelt húsz H145M könnyű helikopter a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejleszté­si program fontos lépcsőfoka. Foly­tatódik a légierő fejlesztése, ha­marosan futár­felderítő és takti­kai teherszállító repülőgépek be­szerzéséről is döntés születik. Baranyai Gábor A haderő megerősítése és képességei­nek fejlesztésének következő megha­tározó lépéseként húsz új Airbus heli­kopter beszerzéséről döntött a honvé­delmi tárca - olvasható a Honvédelmi Minisztérium közleményében. A tár­ca szerint a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében kiválasztott H145M típusú helikopte­rek megfelelnek a Magyar Honvédség hadműveleti igényeinek. Az Airbusszal megkötött szerződés szerint a gyártó a helikopterek rendelkezésre bocsátá­sa mellett egy kiterjesztett felszerelési, oktatási és támogatási csomagot is ad a Magyar Honvédségnek. A honvédel­mi tárca közleményében az is szerepel, hogy a légierő képességfejlesztése ezzel nem fejeződött be, hiszen hamarosan futár­felderítő feladatokra is alkalmas kisebb repülőgépek, illetve nagyobb mé­retű és teljesítményű, teherszállításra és légideszant-feladatokra is alkalmas, úgynevezett rámpás katonai repülőgé­pek beszerzési eljárása kezdődhet meg.­­ A múlt évben megvett két A319 katonai szállítógépről szóló megálla­podást követően a mostani szerződés még szorosabbá teszi a partnerséget a magyar haderő és az Airbus között. Hálásak vagyunk a magyar kormány által tanúsított töretlen bizalomért, amely kapcsolatunk alapja - mondta Tom Enders, az Airbus vezérigazga­tója a megrendelés kapcsán. A gyártó közleménye szerint a felderítésre, ku­tatás-mentésre, fegyveres-, felderítő-, valamint sebesültszállító akciók vég­rehajtására alkalmas, két hajtóműves H145M maximális felszállósúlya 3,7 tonna. A magyar haderő gépeit úgyne­vezett gyorsköteles földet érési rend­szerrel, nagy felbontású kamerákkal, éjjellátó rendszerrel, a kritikus helye­ken páncélzattal és elektronikus ön­védelemmel szerelik fel. Az Airbus Helicopters által kifejlesztett HForce rendszernek köszönhetően Magyar­­ország képes lesz különböző kalibe­rű géppuskák és gépágyúk mellett irá­nyított levegő-levegő, illetve levegő­föld fegyverzettel felszerelni és mű­ködtetni gépeit. A H145M helikopter először 2015- ben állt szolgálatba a német haderő kü­lönleges egységénél, azóta pedig Thai­föld és Szerbia is vásárolt gépeket. A helikopterek bevethetősége 95 százalék feletti. A H145M-et és a HForce fegy­verrendszert tavaly novemberben si­keresen tesztelték a honvédség bako­nyi lőterén. Szakmai körökből a Magyar Idők úgy értesült, hogy a most beszerzendő típus csak az egyik lépés a forgószár­­nyasflotta megújításában, később újabb típus is megjelenhet a honvédségnél. A közepes méretű kategóriát jelentő, néhány éve használtan vásárolt, illetve saját készletből Oroszországban nagy­javított Mi-8-as és Mi-17-es szállító­helikopterek még legalább nyolc évig, 2026-ig repülhetnek, hasonlóan a je­lenleg is nagyjavítás és némi korsze­rűsítés alatt álló Mi-24-es harci he­likopterekhez. A fentieket az is alátá­masztja, hogy Benkő Tibor honvédel­mi miniszter május végén - korábbi, még vezérkari főnökként tett kijelen­tését megerősítve - úgy nyilatkozott, hogy a Magyar Honvédségnek negy­ven helikopterre lenne szüksége fel­adatai ellátásához. Gépágyúkkal és rakétákkal is felszerelt légi járművek erősítik a magyar flottát Forrás Airbus ­Az uniós ügyészséget erőltetné Magyarországra az MSZP A közpénzeket féltik a szocialisták A„közpénzek védelmében”két népszavazást is kezdeményez a korrupciógyanús ügyek rekord­ját tartó MSZP. A párt ráadásul szá­mos alkalommal vallott kudarcot abban, hogy összeszedje az álta­la sürgetett referendum kiírásá­hoz szükséges aláírásokat. Bakonyi Ádám Az Országgyűlés kötelezte a kormányt arra, hogy csatlakozzon az európai ügyész­séghez, a kormányzati kommunikációs forrásokat pedig nézettség alapján hasz­nálják fel - ismertette Tóth Bertalan az MSZP két népszavazási kezdeménye­zését „a közpénzek védelmében”, ame­lyeket a napokban nyújtanak be. A párt elnök-frakcióvezetője szerint az euró­pai ügyészséghez csatlakozástól úgy ir­tózik a Fidesz, mint a tömjénfüsttől. Látni, hogy az uniós pénzek kézen-kö­­zön hogy tűnnek el, és bármilyen lé­pést, feljelentést tesznek ez ellen, a ma­gyar ügyészség a füle botját sem moz­dítja - fogalmazott. Az MSZP elnöke a másik népszavazási kezdeményezé­sükről szólva azt mondta, több tíz mil­liárd forintot költenek el kormányza­ti kommunikációra úgy, hogy a hasz­nát a fideszes baráti kör élvezi, nép­­szavazási kezdeményezésük ezért azt szeretné elérni, hogy az erre fordított pénzt nézettség és olvasottság szerint kelljen felhasználni, azaz azok a mé­diumok is részesedjenek belőle, ame­lyeknek sokkal magasabb a nézettsé­gük, illetve olvasottságuk, mint a Fi­­deszhez közeli lapoknak. Az MSZP a közpénzek védelmében kezdeményezett népszavazásai megle­hetősen hiteltelenek annak tükrében, hogy a politológus szakértők szerint a pártot - korábbi dilettáns kormányzása mellett - éppen korrupciós ügyei miatt tartják távol a hatalomtól a szavazók immár a harmadik parlamenti válasz­táson. Simon Gábor egykori szocialista elnökhelyettes eltitkolt külföldi bank­számlája, a több mint hatmilliárd forin­tos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba ügye mellett a szocia­listákhoz köthető a rendszerváltás leg­nagyobb korrupciós ügye, a 4-es metró beruházás is. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapításai szerint az üggyel kapcsolatos, száznál is több szerződésben több súlyos szabályta­lanságot, hibát, valamint „lehetséges csalás” jeleit találták meg. A 2007 és 2013 közötti beruházás már a kezde­tétől fogva szabálytalanságokkal volt tele. A problémás szerződések a 452 milliárd forintos beruházás nagyjából 60 százalékát, 272,8 milliárd forintot érintik. A szabálytalanságok összesen 166 milliárd forint kárt okoztak - ál­lapította meg az OLAF. Kérdéses az is, hogy az MSZP meny­nyire tudja megszólítani a választókat az európai ügyészséghez való csatlako­zás és a kormányzati kommunikációs források felhasználásának témájával. Az biztos, hogy a párt az utóbbi idő­ben számos alkalommal kezdeménye­zett népszavazást, ám rendre kudarcot vallott abban, hogy összeszedje a refe­rendum kiírásához szükséges aláírá­sokat. Önálló javaslatként a párt leg­utóbb a földeladásokról tartott volna népszavazást, ám az ehhez szükséges 200 ezer aláírás helyett mindösszesen 180 650 érvényes szignót tudott gyűj­teni, az érvénytelenek száma 45 130 volt. Olyan állampolgár is akadt, aki tizenkétszer írta alá a földtörvénnyel kapcsolatos kezdeményezést. A baloldal legnagyobb korrupciós ügye a 4-es metró beruházás Fotó: Bach Máté

Next