Magyar Idők, 2018. szeptember (4. évfolyam, 204-227. szám)

2018-09-11 / 211. szám

2 BELFÖLD A dokumentum megállapításai A tanú című filmbe sem férnének be Ez lesz majd az eddigi legfontosabb EP-választás A Sargentini-jelentés által belengetett 7-es cikkely jelen esetben nem több, mint zsarolási, fenyegetési eszköz Dömötör Csaba szerint. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy látja: a liberálisok meg akarják törni az illegális bevándorlást feltartóztató Magyarországot. A kormánypárti politikus a jövő májusi európai par­lamenti választás kapcsán kijelentette: az nem öt évről, hanem kon­tinensünk jövőjéről fog szólni, az Európai Néppártnak pedig dönte­nie kell: liberális lesz vagy vállalja a kereszténydemokráciát. Baranyai Gábor ■■■■«■■■■« - A mai vita és a szerdai szavazás az EP-ben milyen jelentőséggel bír Magyarországra nézve? - Szerintem korlátozott jelentősége van, mert már sok ilyet láttunk. Arról van szó, hogy a mandátuma végéhez érő Európai Parlament (EP) még egy utolsó kísérletet tesz arra, hogy meg­törje Magyarországot. A mostani sza­vazásnál sokkal fontosabb az, hogyan néz majd ki az új parlament a jövő ta­vaszi választás után. A fő kérdés, hogy megmarad-e a bevándorláspárti több­ség, vagy a bevándorlást ellenzők ke­rülnek többségbe.­­ A magyar miniszterelnöknek biztosított kétperces felszólalá­si időkeret jelentős korlátozás a korábbi időszakhoz képest. Lehet tudni, hogy az EP „házbizottságá­ban” mely pártok képviselő támo­gatták a cenzúrával felérő döntést? - Erről nincs pontos információm, de bárhogy is legyen, a hétperces műfaj a miniszterelnök erőssége. Nagy Imre újratemetésén is egy hétperces beszéd­ben foglalta össze azt, amit magyarok milliói gondoltak. - Talán az Európai Bizottság el­nöke is attól tart, hogy Orbán Vik­tor elviheti a politikai „show-t”? Jean-Claude Juncker ugyanis hol­nap fog felszólalni az EP-ben.­­ Ha valaki attól tart, hogy a magyar miniszterelnöknek több mondandója van Európa jövőjéről, mint a jelenlegi brüsszeli vezetőknek, akkor ez a gondo­lat megalapozott. Mégiscsak abszurd, hogy három éve tart a bevándorlási vál­ság, minden választáson ez az elsődleges téma, erre az Európai Bizottság az óra­átállításról konzultál! Nem a lényegről beszélnek. Vagy azért, mert nem tud­nak, vagy azért, mert nem is akarnak.­­ Amennyiben az EP abszolút több­sége támogatja a Magyarországot elmarasztaló Sargentini-jelentést, mi a következő lépés a 7-es cikkely baloldali, liberális erők által any­­nyira várt érvényesítéséhez? - Bármilyen eljárást is kövessenek, az Európai Tanácsban nincs meg a szük­séges egyetértés a 7-es cikkely érvénye­sítéséhez. Egyébként az egész 7-es cik­kely ebben az esetben nem több, mint zsarolási, fenyegetési eszköz. A Sar­gentini-jelentés olyan vitákat hoz újra a felszínre, amelyeket már több éve le­zártunk az Európai Bizottsággal. Ez méltatlan az uniós intézményekhez. Ha valóban fontos a jogállamiság, ak­kor miért kérdőjeleznek meg már jogi értelemben is lezárt kompromisszu­mokat? Ebből is látszik, hogy valójá­ban a migrációs csomagot akarják le­nyomni a torkunkon. Kötelező szét­osztást akarnak, elég megnézni Sar­­gentini korábbi nyilatkozatait.­­ Judith Sargentini mindössze né­hány alkalommal járt Magyaror­szágon, és míg a magyar kormány­nyal kerülte a kapcsolatfelvételt, a jelentés elkészítéséhez marginá­lis, szexuális kisebbségeket tömö­rítő, valamint Soros György által támogatott „civilekkel” egyezte­tett. Ez az EU-ban bevett szokás?­­ Judith Sargentini nem véletle­nül szerepel a Sorosék megbízható szövetségeseit felsoroló listán. Elég megnézni, hogy kiktől gyűjtötte be az információit. Kocsis Máté frakció­­vezető joggal tette fel a kérdést, hogy a Transvanilla Egyesület vajon mi­lyen tudással rendelkezik a magyar jogállamiságról? A liberális képviselő egyáltalán nem volt kíváncsi a jobb­oldali közösségek véleményére. Me­redek dolog demokráciára hivatkozni úgy, hogy meg sem hallgatja a társa­dalom többségi véleményét, csak azo­két, akik vele vannak pár százalékos közös platformon. - A jelentéskészítő Judith Sargen­tini ért annyira a jogállamiság kér­déséhez, van-e olyan tudása, amely­­lyel az egyes tagállamok jogi be­rendezkedését, politikai rendsze­rét össze tudja hasonlítani?­­ A jelentés szakmai minősége alap­jaiban kérdőjelezi meg a hozzáértést. Rendkívül gyenge színvonalú, még A tanú című filmbe sem férne be elfu­serált ítéletként. Például hogyan lehet jogilag értelmezni azt, hogy a választá­sok „kedvezőtlen légkörben” zajlottak? Kemény viták voltak, az igaz, de ezek éppen a demokrácia velejárói. Nálunk és más országokban is. Egyébként nem hallottam Sargentini asszony aggodal­mait akkor, amikor Hollandiában nem­rég megszüntették a véleménynyilvá­nító népszavazás intézményét, mert a kormányzó és egyes ellenzéki pártok­nak nem tetszett az egyik ilyen nép­szavazás eredménye. - A jelentésben azért a magyar kormány migrációs politikáját is kemény kritika éri. - Na ez az, ami igazán lényeges, ezen a ponton lóg ki a jelentésből a be­vándorláspárti lóláb. Sargentini azért kritizál bennünket, mert nem fogad­tunk be elég bevándorlót, és számon­­kéri Magyarországot azért, amiért nem veszünk részt a migránsok szétosztá­sában. Támadja a jogi határzárat és a Stop, Soros! törvényt is. Ha ez nem lenne elég, akkor Sargentini Ahmed H.-t is védelmébe veszi. Ez a jelentés talán legabszurdabb pontja. Azt állítja ugyanis, hogy ezt a bevándorlót azért ítélték el, mert a családját segítette át­kelni a határon, teljesen elhallgatva, hogy kövekkel támadt a rendőrökre.­­ Az illegális bevándorlás léte­ző problémája, illetve a schenge­­ni határok védelmének uniós jog­ban is rögzített kötelezettsége és a jelentés nyílt bevándorláspártisá­­ga között feszülő logikai ellentétet hogyan oldja fel a dokumentum?­­ Sehogy, nem is foglalkozik ezzel az ellentmondással. Ebből is látszik, hogy ez a vita nem a jogállamiságról szól, hanem arról, hogy hogyan tud­nák megtörni a bevándorlásnak ellen­álló Magyarországot. Először bennün­ket, aztán majd más közép-európai ál­lamokat. De ezt nem fogjuk hagyni. - A strasbourgi eseményekkel gyakorlatilag elkezdődik az EP- kampány. Mi lesz a kormánypár­tok fő üzenete? - A kampány hivatalos kezdete még messze van, de már most látszik, hogy miről szól majd a választás nemcsak nálunk, hanem egész Európában. A tét az, hogy meg tudjuk-e védeni a nemzeti közösségeinket, fenn tudjuk-e tartani a biztonságunkat és meg tudjuk-e őriz­ni Európát abban a formában, ahogy megszerettük. Ez az európai választás most nem öt évről szól. Ezért is mond­hatjuk, hogy ez lesz az eddigi legfon­tosabb EP-választás.­­ Hogyan látja, mennyire formá­lódnak át a pártcsaládok, van-e esély arra, hogy szétválik a nép­párt egy Emmanuel Macron ve­zette liberális és egy Orbán Viktor neve fémjelezte jobboldali, nem­zeti pártcsaládra? - Az Európai Néppárt fontos dön­tés előtt áll. El kell határoznia, hogy csupán az elitek pártja akar lenni, akár azon az áron, hogy lényegében haso­nul a liberális baloldalhoz, vagy mar­kánsan vállalja a kereszténydemokra­ta politikát. Nem kérdés, hogy mi eb­ben az ügyben melyik oldalon állunk. Már csak azért is, mert egyetlen párt­­szövetség sem számíthat tartós támo­gatottságra akkor, ha a legfontosabb­­kérdésekben nem veszi figyelembe az európaiak aggodalmait és szembegy az akaratukkal. „Ez a vita arról szól, hogyan tudnának megtörni bennünket” Fotó: Kurucz Árpád 2018. szeptember 11., kedd Két neves hazai egyetem neve is szerepel a hazánk jogállamiságáról készült tanulmányban Újabb csúsztatások a Sargentini-jelentésben Kárpáti András ■■­■■■■■■■■■■■■ Több tekintélyes hazai egyetem nevé­vel is visszaélhetett a Sargentini-jelen­tés, az érintettek között a Pécsi Tudo­mányegyetem (PTE) és az ELTE jogi kara is szerepel. A PTE ezzel kapcso­latban közleményt adott ki, amelyben cáfolta, hogy együttműködött volna Ju­dith Sargentini képviselővel a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó ta­nulmány elkészítésében. Kottász Gergely, az egyetem sajtó­­referense lapunknak elmondta: meg­döbbenéssel látták a PTE nevét a fel­sorolásban, hiszen az intézmény veze­tése nem nyújtott adat- vagy informá­ciószolgáltatást semmilyen jelentéshez, és nem is rendelkezik ezzel kapcsola­tos információval. A Magyar Idők úgy értesült, hogy a PTE mellett az ELTE jogi karára is az intézmény jóváhagyá­sa nélkül hivatkoztak a jelentésben. A dokumentum végén található mel­lékletben ugyanis azon szervezetek kö­zött sorolja fel a Pécsi Tudományegye­temet és az ELTE Állam- és Jogtudo­mányi Karát is, amelyektől az előadó - Judith Sargentini - észrevételeket és hozzájárulásokat kapott. A lista a je­lentés szövege szerint szigorúan ön­kéntes alapon készült, az előadó kizá­rólagos felelőssége mellett.­­ Sargentini képviselő asszonytól elvárható lenne, hogy felismerje, ki jogosult az egyetem nevében nyilat­kozni. Mivel ez egy nagy és véresen komoly politikai játszma, ezért politi­kusként, az egyetem polgáraként fon­tosnak tartottam a jelentés sokadik csúsztatására felhívni a figyelmet - idézte a Bama.hu Hargitai János ke­reszténydemokrata politikust, aki el­sőként vette észre az egyetemekre tör­ténő jogtalan hivatkozást. A mohá­csi képviselő rámutatott: az indok­lás önmagában megcsúfolása mind­annak, amit az Európai Unió sokunk­nak ma is jelent.­­ Közleményekre hivatkozva, egy­értelmű hatáskör hiányában, nem rög­zített eljárási rendben eljárva jogot al­kalmazni, ez tragikomikus - hangsú­lyozta a honatya. - Egyáltalán nem járultunk hozzá az ELTE megemlítéséhez, sőt április­ban, amikor észleltük, hogy szerepe­lünk a Sargentini-jelentésben, levélben tiltakoztunk, amelyben kértük, hogy ve­gyék le az egyetemünk jogi karát a lis­táról, de semmilyen választ nem kap­tunk - közölte lapunkkal az ELTE jogi karának dékáni titkársága. Az Európai Parlament várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök részvé­telével ma vitázik, majd holnap sza­vaz a Sargentini-jelentésről, amely sze­rint fennáll az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének a veszélye, így indokoltnak véli a 7-es cikk sze­rinti eljárás megindítását Magyaror­szággal szemben. A többlépcsős eljá­rás végső soron akár az érintett tagál­lam szavazati jogának a felfüggeszté­séhez is vezethet. A pécsi intézményben megdöbbentek a felsoroláson Fotó: MTI/Sóki Tamás

Next