Magyar Ifjúság, 1958. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-05 / 27. szám
HHMHHHHHHHHMHMMHMíI Hsc A Hanság meghódítói között (Nagy képes beszámoló a 2. oldalon) 20 kislány védelmében (3. oldal) A vas és tűz mestere (4. oldal) NYÁR (6. oldal) VASZIL IVANOV az erdő szerelmese Vaszil Ivanov, az érdekes bolgár festőegyéniség méltán küzdötte fel magát rövid idő alatt a mai bolgár festészet legelső vonalába. Grafikái, festményei az erdő milliónyi titkát hozzák közel a szemlélőhöz tapintásnyi közelségbe, érzékeltetve nemcsak az erdő természeti szépségeit, de a regényes hangulatot is. A Nemzeti Szalonban bemutatott festményei közül külön is kiemelkedik a Tűző nap és Az utolsó napsugarak, amelyek a színek csodálatos kompozícióját adják. A sokoldalú művész egyénisége azonban a legváltozatosabban talán grafikáiban fejeződik ki. Ezek közül is az erdőt, a „természet sűrűjét’* bemutató — sokszor miniatűrnek tűnő, alig tenyérnyi nagyságú grafikái fedik fel előttünk annak a világnak legmélyebb rejtelmeit, amelyben maga a művész is él. Mert Vaszil Ivanov —— mint ahogyan a Bolgár Művelődési ahol kiállításának anyagát rendezi — elmondta, maga is erdőben él, a szófiai Szabadság-park erdejének közepén épült faházában. Együtt lélegzik együtt él ecsetjének és ceruzájának „modelljeivel** — az erdővel. a művész sokoldalú kísérletezést is folytat önmagával és művészetével, s termékeny tevékenysége során eljutott a színpadi dekorációs vázlatok elkészítéséhez is. Nem egy grafikája a formakeresés egész skáláját mutatja, kezdve a Don Quijotééhoz készített illusztrációktól a merész és érdekes absztrakt vázlatokig. Bolgár vendégművészünk most vidéki — a Balatonnál, Pécsett, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen és másutt megrendezésre kerülő — kiállításaira készül. Bizonyára ott is olyan nagy érdeklődéssel fogadják művészetét, mint Budapesten. (S. T.) Intézetben, János-ünnepély július 6-án A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezete hagyományos János-ünnepélyét július 6-ra halasztotta. Az ünnepélyt a népligeti Petőfisporttelepen tartják meg. A színvonalas műsor keretében a délután fél 3 órakor lejátszandó újságírók,nyomdászok öregfiúk mérkőzése is nagy érdeklődésre tart számot. STÍLUSOS ELNEVEZÉS : 1958 JUL VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI LAPJA SZÁM 1958. JÚLIUS 5. ÁRA 1 FORINT II. ÉVFOLYAM MEGKEZDŐDTEK A FELVÉTELI VIZSGÁK AZ ORSZÁG EGYETEMEIN. FŐISKOLÁIN KÖZEL 15 EZER JELENTKEZŐ — A „FAVORIT” A SZÍNMŰVÉSZETI FŐISKOLA ÉS A A „HANSÁGIAK” SZÁMÁRA KÜLÖN FELVÉTELI VIZSGA — EGY HÓNAPON BELÜL BUDAPESTI MINDENKIT ORVOSKAR — Értesítenek Az elmúlt szerdán országszerte megkezdődtek a felvételi vizsgák az egyetemek és főiskoláik nappali tagozatain. Ez alkalomból megkerestük Czédli György elvtársat, a Művelődésügyi Minisztérium Iskoláztatási Csoportja vezetőjét, hogy megkérdezzük a jelentkezések tapasztalatairól. — Emlékszünk még az elmúlt esztendőre, amikor 16 ezer diák jelentkezett az első évfolyamokra. Ez idén is ilyen nagymértékű a túljelentkezés? — Valamivel kisebb. Idén nem egészen 15 ezer fiatal jelentkezett a főiskolák és egyetemek nappali tagozataira. Ez azt jelenti, hogy körülbelül minden tíz jelentkező közül négyet vehetnek fel a vizsgabizottságok, hat fiatalt tehát még abban az esetben is el kell utasítaniok, ha a felvételi során megfeleltek. — Melyek a „favorit” egyetemek, karok? — A Színház- és Filmművészeti Főiskola, 30—40 helyre mintegy kétezren jelentkeztek. Budapesten az orvoskar 380 helyére 1300 fiatal kérte felvételét, négy és félszer annyian, mint ahányat fel tudnak venni. Ehhez még azt szeretném megjegyezni, hogy a jelentkezők közül 600 diák kitűnő vagy jelesrendű. A rendűséget és a jelentkezők számát illetően is igen nagy az eltérés az egyes egyetemek és karok, szakok között. Míg a budapesti orvosegyetemen ilyen magas színvonalú a jelentkezettek tanulmányi eredménye, addig például a Debreceni Mezőgazdasági Akadémián a jelentkezett 167 diák közül mindössze kilencnek van jeles vagy kitűnő bizonyítványa. Ami pedig a jelentkezők számát illeti: a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem különböző karain mintegy háromszor anynyi diák jelentkezett, mint amennyit felvehetnek, de ugyanakkor a Természettudományi kar egyes szakain, például a kémia-fizika szakon kevés fiatal kér felvételt. — Lesz-e pótjelentkezés, vagy átirányítás? — Átirányítani csakis ugyanazon az egyetemen belül irányítunk át diákot — ha erre feltétlen szükség van —, ahol eredeti elképzelésével csaknem teljesen azonos rokonszakmát tanulhat. Ha egyes egyetemeken, főiskolákon, vagy karokon a felvételik nem zárulnak megfelelő eredménnyel, akkor elképzelhető, hogy a sajtó útján pótjelentkezést, illetve felvételt hirdetünk, ezt azonban ma még nem lehet megállapítani. — Mikor zárulnak a felvételi vizsgák? — Van, ahol néhány nap alatt lebonyolítják, van, ahol több időbe telik. Több egyetemen várnak azokra a fiatalokra, akik egyetemre jelentkeztek, de a KISZ felhívására a Hanságiban, vagy a Dunagáton dolgoznak ezekben a napokban. Tőlük csak azt kérik az egyetemek, küldjenek értesítést és írásbeli igazolást arról, hogy jelenleg a munkán vannak s akkor számukra lehetővé teszik július 13. után a felvételi vizsgát. E hónap 27-ig kell valamennyi egyetemen és főiskolán döntést hozni a felvételekről. Ez azt jelenti, hogy a hónap utolsó napjaiban, vagy augusztus elején minden jelentkező írásbeli értesítést kap arról, felvették-e az egyetemre. — Hadd kérdezzük még meg, mi dönti el végső soron, kik kerülhetnek az egyetemre, főiskolára? — Elsősorban a felvételi vizsga eredménye, az, hogy képes-e az illető az adott szak elsajátítására, másodsorban az érettségi bizonyítvány. Azt is okvetlen megnézik, részt vett-e az illető huzamosabb ideig termelő, fizikai munkában, s üzeme ajánlja-e a felvételét. A felvételi bizottság mindemellett figyelembe veszi a középiskolákban alakult társadalmi bizottságok javaslatát is, akik az illető fiatalt az egyetemre ajánlották. — Tehát még néhány hát. — Igen, még néhány hét, s elválik, kikből kerül ki az idei tanév első évfolyama az egyetemeken és a főiskolákon. S. M. Ilyen hideg van Kaposvárott a hűtőháziján. Szükség is van a húszfokos hidegre, mert különben nem nagyon jutná- , nak friss húshoz a háziasszo- ♦ nyok. ♦ Mínusz húsz fok Miint a prérin száguldó cowboyok, úgy ülnek acélparipájuk nyergében. Fejükön széles karimájú vászonkalap, kezükön hosszú szárú gumikesztyű, szemüket üveg védi. Tizenkét ifjú ember. Éppen ütközetre indulnak. Ellenfél, az „aranka". Igen, jól tetszett olvasni, az aranka. Csakhogy ez az aranka nem valami csinos kislány, hanem csúnya, káros gyomnövény, amely gyökerét a lucerna, lóhere szárába ereszti, és ahol eluralkodik, holdszámra pusztítja ki a drága takarmánynövényt. A Zala megyei növényvédő állomás 12 tagú Soós-brigádja elhatározta, hogy itt, az alsórajki határban egyszer és mindenkorra leszámol ezzel az átkozott gyommal. Mai nap az első kísérlet. „Kresonit E” nevű vegyszerrel permetezik be a lóheretáblát. Ha sikerül, az egész országban leszámolhatunk a pillangósok e régi és veszélyes ellenségével. — No és van remény? — faggatjuk a parancsnokot. Mert parancsnok itt a brigádvezető, a szó szoros értelmében, nem hiába őrmester volt a néphadseregnél. Azt mondják, ha „alárom”-ot kiált, haptákba áll az egész társaság. A fegyelem azonban nem zárja ki a tréfát és a barátságot. Mintha testvérek volnának, úgy összeszoktak az együtt töltött évek alatt. A növényvédő állomáson mindig ők végzik a kísérleteket. Sok csatát megnyertek már, de azért óvatosak a dicsekvéssel. — A remény mindig megvan — mondják —, a siker viszont kezdetben gyakran elmarad. Amit reggel bepermeteztünk, mintha fonnyadna. De a végleges eredmény majd csak holnap, holnapután mutatkozik. Míg beszélgetünk, mosolyogva emlékeznek vissza a krumplibogár elleni harc első éveire. Sok helyen a parasztasszonyok kapával álltak a permetezőgépet vontató traktor elé, nem akarták ráengedni a földjükre. Most meg ők kérik a segítséget, ha baj van. Rádöbbentek, hogy egy mázsa burgonya árával egész vagonnal menthetnek meg. Hiszen az első generáció tönkreteheti a termés 90 százalékát is. A brigád tagjai azóta már bejárták az egész országot. Irtottak szövőlepkét, pajzstetűt és ki tudja hányféle gyomnövényt. Legnagyobb élményük azonban — mint zalai gyerekeknek — az Alföld volt. Onnan még asszonyt is akartak hozni egyik társuknak, de sajnos, a lánykérésnél kosarat kaptak, pedig a brigádvezető személyesen képviselte az ügyet. Viszont, ha asszonyt nem is, tapasztalatot sokat hoztak. Jártak ifjúsági szervezetekben és a látottakat-hallottakat, ahol megfordulnak, elmesélik a zalai parasztoknak. Ez az ő KISZ- munkájuk nyaranta. Hiszen, amíg a mezei munka tart, az állomáson csak a szerelők és az irodaszermélyzet tartózkodik. No meg dr. Bagotai István, a laboratórium vezetője, aki külön kazettákban „nemesíti”, „neveli” a kártevőket. Fejlődésüket figyelve mindig előre jelzi a veszélyt. A veszélyt, ami jelenleg is fenyeget, mert éppen most fejlődött ki a kolorádó bogár második generációja és a napokban indul támadásra. De már várják, s mielőtt még kárt tehetne a burgonyalevélben, beletörik a foga. (—gerencsért—) HADAT ÜZENTEK Városi múzeum nyílt Hajdúszoboszlón ősszel határozta el gimnáziumunk történelmi szakköre, hogy feldolgozzuk városunk történelmét, összegyűjtjük a történelmi emlékeket és kiállítást rendezünk. A terv hallatára megmozdult az egész gimnázium. A gyűjtés nem volt könnyű munka, bizalmatlanul fogadtak az, emberek nehezen váltak meg kedvenc emléktárgyaiktól, de lassan nem egy kiállításra, hanem egész múzeumra való tárgyat gyűjtöttek össze. Az ifjúság lelkesedése magával ragadta a felnőtteket is. Varga István bácsi értékes könyveit hozta el. Barabás Jóska bácsi hosszú kilométereket kerékpározott egyegy érdekesnek ígérkező tárgyért,, adatért. Jegykendők, régi pénzek, fegyverek kerültek a gyűjteménybe. Észre sem vettük, s a gyűjtési láz átterjedt az egész városra. A városi tanács támogatta a munkánkat, s a kiállításból nem hogy iskolai, de városi múzeum lett.Múzeumunk a városi művelődési otthonban, két teremben kapott helyett. A Ládagyár vitrint, az Építő KTSZ bádogos részlege kereteket, a Kovács KTSZ kovácsoltvas kellékeket készített. Ezek mellett még sok szülő és mester segített a munkában. S most, egyévi munka után, megnyithattuk múzeumunk kapuit. Itt őrizzük a híres Bocskay-zászlót, amelyről három és fél évszázad tekint a szemlélőre. A Népművészeti-teremnek egyik értékes dísze a XIX. század elejéről származó gömbölyű kulacs, azután egy pipatórium, csobolya, női és férfi viselet. A várostörténeti teremben Bocskay István eredeti adománylevele a legnagyobb kincsünk. Van aranyhímzés és terítő, amely 1758-ban készült. Kiállítottunk 1848-as honvédfegyvereket, hajdúházat, a város nevezetes szülötteinek arcképgyűjteményét. A történelmi szakkör tagjai, de az egész gimnázium igen büszke arra, hogy múzeumunk van, s tovább folytatjuk történelmi emlékeink gyűjtését. Dávid Klára, a Hőgyes Endre Gimnázium tanulója. Nyári álom — a Palatínusról (Lelkes István felvétele.) a Dolgozó Ifjúság I. Szakszervezeti Világkonferenciájára latin-amerikai fiatalok jönnek látogatásra hazánkba Július 14-Ekkor kezdődik Prágában a világszerte mind több és több fiatal érdeklődését kiváltó Dolgozó Fiatalok. Szakszervezeti Világkonferenciája: öt világrész 100 országa több mint 500 küldöttének és megfigyelőjének fogadására készülnek lázasan a csehszlovák fővárosban. S eljönnek a DÍVSZ, az UNESCO, a Béke-Világtanács képviselői is! A „világkonferencia-lázra” jellemző, hogy alig akad olyan nap, mikor az újságok ne szolgálnának olvasóiknak újabb érdekességekkel. Nem is csoda, hiszen a csehszlovák ifjúmunkások 206 millió korona megtakarításáért harcolnak a konferencia tiszteletére; országszerte az egyes szakszervezetek konferenciákat tartanak, amelyeken megválasztják prágai küldötteiket; s nagy a készülődés a július 19-i nagyszabású záróülésre, amely a Fucsik-parkban lesz — előreláthatólag több százezer részvevővel ... Ez szám szerint nem sok. De Moszkvában, Londonban, Rómában, Stockholmban millió és millió fiatal van, aki lélekben július 14. és 19. között Prágában lesz. „Még azoktól az ifjúsági szervezetektől is nap mint nap kapunk üdvözleteket, leveleket, amelyekkel eddig semmilyen kapcsolatunk nem volt” — mondotta egyik nyilatkozatában Marcel Bras, a Szakszervezeti Világszövetség egyik titkára. Valóban: Finnországban gombamódra szaporodtak az előkészítő bizottságok, amelyek egésznapos „Ifjúsági Ünnepeket“ szerveztek, falragaszokat és jelszavakat terjesztenek, s tíz ifjúsági szakszervezeti körzet gyűjtést indított a küldöttek útiköltségének biztosítására. Hollandiában az EVC szervezi az összejöveteleket. Nemrég táborozást rendezett Amsterdamtól nem messze, amelyen megvitatták a világkonferencia kérdésein kívül azt is, hogyan szervezhetnék meg szünidő és szabadság idején a különböző államok fiataljainak cserelátogatását. Norvégiában az ifjak a készülődések során felhívást intéztek a kormányhoz, amelyben követelik Nyugat- Németország atomfelfegyverzésének megakadályozását.. • A SOBSI, a legnagyobb indonéz szakszervezet is jelezte, hogy képviselőt küld a csehszlovák fővárosba. Jim Young, az egyik tekintélyes ausztrál szakszervezeti vezető kijelentette, hogy Ausztráliának is képviseltetnie kell magát a világkonferencián. Hazánkat 16 tagú küldöttség képviseli a világkonferencián. Ők viszik magukkal azt a több mint ezer ajándékot, amit a héten a szaktanács székházában kiállításon mutattak be az érdeklődőknek. A kiállított tárgyak legnagyobb részét sajátkezűseg készítették fiataljaink. Különösen ötletes Rajnai Károly ipari tanuló „szputnyik-modellje”, a SORTEX kiszeseinek az Egyesült Arab Köztársaság egyik textilgyárának küldött háziszőttese, s a „Művészek albuma”, amelyben legkiválóbb színészeink írják: „Fogadják tőlünk olyan szeretettel szerény megemlékezésként ezt az albumot, amely a mi életünkről, alkotásainkról, hétköznapjainkról szól — mint amilyen szeretettel mi küldtük el önöknek" .. . A hivatalos küldöttségen kívül július 18—21. között 120 tagú csoport is utazik Prágába, amely részt vesz a világkonferencia záróülésén a Fucsikparkban, július 22-én pedig 15 — főleg latin-amerikai — fiatal jön 10 napos baráti látogatásra hazánkba. Néhány ajándék a sok közül Fiatal művészek első nyári találkozója... A budapesti színházi élet fiatal művészei kellemes hangulatban töltötték ..hétfői szabadnapjukat”. A VI. kerületi KISZ Bizottság és a mellette működő Művészeti Tanács , nagyszabású ismerkedési estet rendezett fiatal színészek, filmesek, rendezők és zenekari tagok részvételével. A fiatal művészek színpompás nyári találkozóját a VI. kerületi KISZ Bizottság Korvin Ottó Ifjúsági Házában tartották meg. Erre az alkalomra a Kéményseprő Vendéglátóipari Vállalat állított fel választékos büfét. A lampionokkal feldíszített kerthelyiségben pedig Szabó Gyula tánczenekara szolgáltatta a zenét. A késő esti órákban érkező vendégeket a KISZ Bizottság részéről Balázs Béla első titkár, valamint Brenner Péter másodtitkár fogadták. A népszerű házigazda szerepét a Művészeti Tanács két fiatal művésznője, Lengyel Erzsi és Holló Ilona vállalta. A találkozón a színpadi élet számos kiváló fiatal művészével ismerkedtek meg a VI kerületi és az ugyancsak vendégként meghívott- csepeli ifjúmunkások. Az ismerkedési esten megjelent Szirtes Ádám, Tarsoly Elemér a Nemzeti Színháztól, Tábori Nóra, Szatmári István, Gera Zoltán a Néphadsereg Színháztól, Szemes Mari, Kállai Ilona a József Attila Színháztól, Görög Mara, Beszterczei Pál a Petőfi Színháztól. Gyenge Árpád a Madách Színháztól. Simor András, Radis Tamás az Operaháztól. Barlangi István, Havas Gertrud a Bábszínháztól, és a művészeti élet számos fiatal művésze. Egy esztendeje annak, hogy az Országos Mentőszolgálat első, fehérre festett gépe a súlyos betegek szolgálatába állt. Ma már három, korszerű kétmotoros „Super Aero” szállítja a sürgős beavatkozásra szorult betegeket. A rövid egy esztendő alatt négyszáz beteg életét segítettek megmenteni a gépek. Szeretettel köszönt fák évfordulója alkalmából az Országos Mentőszolgálat légi csoportját. (Szurok János felv.)