Magyar Ifjúság, 1964. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1964-11-21 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! m '■ ■ UIII — — ' ■ ........ ' 11 ” 1 11 .............. 1 ..................................................... ' ....... . ........ ' ....II.I I ........ Neveljük kommunista BUDAPEST IFJÚSÁGÁT Tanácskozik a KISZ budapesti küldöttértekezlete A főváros ifjúságának nagy A beszámoló bevezetőbe­ eseménye kezdődött tegnap. A megemlítette, hogy, a főváros Néphadsereg Központi Klub- fiataloknak a KISZ VI. kong­róban a KISZ budapesti kolg­resszusára való felkészülése hötzértekezlete tanácskozik. Az pártunk VIII. kongresszusának alábbiakban kivonatosan is- határozatai és a KISZ.Közpon­tertetjük a KISZ Budapesti ti Bizottságának kongresszus Bizottságának beszámolóját, tézisei határozták meg,­­ melyet Nagy Richard elvtárs, KISZ budapesti­ szervezetei a KISZ Budapesti Bizottságá­­nek minden tevékenysége szó­nak első titkára mondott el. Josan kapcsolódott a budapest pártszervezetek által kitűzött feladatok gyakorlati végrehaj­tásához. A KISZ Budapesten az elmúlt években a fiatalok százezreinek aktív támogatá­sát, a társadalmi közvélemény elismerését élvező, tekintélyt és erőt képviselő szervezetté vált. 198 ezer KISZ-tag A KISZ szervezeti és tömeg­befolyásának növekedését bi­zonyítja az a tény is, hogy amíg 1960-ban 125 ezer, 1964- ben már 198 ezer taggal ren­delkezett a KISZ, a fővárosban élő és dolgozó ifjúság 58 szá­zalékával. Az „Ifjúság a szo­ci­alizmusért”­mozgalomban az akkori 105 ezer fiatal­lal szemben ma több mint 200 ezer fiatal vesz részt tevéke­nyen. A KISZ budapesti szerveze­tei négy évvel ezelőtt azt a megbízatást kapták a párt­tól, a KISZ-kongresszustól, hogy a szövetség gerincét ké­pező munkásifjúságra támasz­kodva, neveljék az ifjúságot, szervezzék a fiatalok oktatá­sát, vonják be a fiatal mun­kások és értelmiségiek tízez­reit a szocialista munkaver­senybe, a gazdasági építőmun­kába és egészségesen növel­jék a taglétszámot. Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a budapesti ifjúság több­ségének gondolkodására és magatartására alapvetően a pozitív vonások a jellemzőek. Az ifjúságot nem a kisebbség, hanem csakis a többség esz­mei-politikai nézetei és gya­korlati magatartása alapján lehet reálisan megítélni. Ifjú­ságunk többsége helyes szem­léletű, a szocialista társadal­mat élete természetes közegé­nek tekinti, igenli a szocialis­ta társadalmat és ennek meg­felelően alakítja nézeteit, ma­gatartását is. A budapesti fiatalok eszmei és politikai arculatának alap­vetően pozitív fejlődése mel­lett, nem feledkezhetünk meg (Folytatás a 3. oldalon.) A küldöttek figyelmesen hallgatják a beszámolót (Fotó: Gajdár) Tizennyolc évesek Új korosztály a nép­hadseregben Tűi a második erőpró­bán Hogy élnek a fiatal újoncok? Riportunk a 2. oldalon ITT BUDAPEST A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI LAPJA |­ARA 1.50 . HÚSZ ÉVVEL EZELŐTT 1944 novemberében a 2. és 3. Uk­rán Front lendületesen előretörő csapatai, páncélosai, lovasai és lö­vészei, merész és részletesen ki­dolgozott hadműveleti terv alap­ján több, egymást követő csapást mértek a hazánkat megszállva tar­tó fasisztákra. A hitleristák és a nyilasok megpróbálták feltartóz­tatni Malino­vszki­j me­rsall csapa­tainak előrenyomulását és ezért je­lentős erőket csoportosítottak a fő irányba, a Duna—Tisza közére, a főváros, Budapest megtartására. Ezzel egy időben azonban Tolbu­­k­ín marsall csapatai meglepetés­­szerű támadást mértek a hitleris­tákra, ott, ahol azok a legkevésbé várták. November végén Magyar­­ország déli részén — rendkívül vé­res ütközetekben — kierőszakolták az átkelést a Dunán, majd nyugati és északi irányban nyomultak elő­re, hogy a Duna mentén haladva, áttörjék a németek védelmi vona­lát a Duna és a Balaton között, s nyugatról átkarolják Budapestet. Sarokin vezérezredes 57. hadsere­gének katonái a második világhá­ború egyik legnehezebb, erőszakos folyamátkelését hajtották, végre, s rohamra indultak a németek „Mar­git vonala” ellen... Két évtizeddel ezelőtt, 1944 no­vemberében, Kecskemét felszaba­dítása során történt, az elkesere­dett harcokra,­­ a felszabadítók hősiességére jellemző alábbi eset. A felázott őszi mezőkön, dűlőuta­­kon előnyomuló szovjet harckocsik és gépesített egységek megtörték a hitleristák ellenállását és elérték Kecskemétet. A támadó kötelék élén fiatal szovjet katona, harc­kocsija vágtatott az erős ágyútűz­­ben előre. Betört a város legszélső utcáira. A németek összpontosított tüzet zúdítottak a harckocsira, né­hány manőver után a gép kigyul­ladt. Ekkor a többi kocsi acélfala mögött a katonatársak rádión ke­resztül meghallották az égő harc­kocsiból az egyik katona hangját: „Amíg élünk, megyünk előre! Áll­jatok bosszút értünk!” A páncé­los egység katonái a szűk kém­lelőn. Húsokon és periszkópokon át jól láthatták, amin a lángaborult harckocsi bedübörgött a város egyik utcájába és tüzet ontva a fasisztákra, eltűnt a házak mö­gött. A harckocsi s­zemélyzetének tette futótűzként terjedt el a tá­madó katonák közt. Felhívásuk harcba hívott, győzelemre, sikerre buzdított. Emléküket ma is őrzi az ezred névsora. Kecskemét sem zárta el többé a B­udapest felé vezető utat. Mialatt a németek november 6-án barbár módon elpusztították a Margit-hidat, a hazaáruló nyilas kormány november 14-én hivatalo­san megállapodott a német fasisz­tákkal a magyar javak Németor­szágba h­arcolásáról, s november­­ 22-én Budapesten letartóztatták a Magyar Nemzeti Felkelés Felsza-­­ badító Bizottságának katonai ve­zérkarát- Majnovszkij és Tolbuhin raaisallok katonái felszabadították sokat szenvedett hazánk felét, el­érték a Duna—Budapest— Miskolc vonalát, fővárosunk felett is fel­derengett a szabadság hajnala. MAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÁSAI DEBRECEN ®KARCAG­­­SZOLNOK FRONT­VONAL HELYZETE 1­944 november 21-én KECSKEMÉT ©MEZŐTÚR be­ke­scsaba '©SZENTES ® J © \ KISKUNHALAS FELSZABADU­LT TERÜLETEK 19B'i VvMiS«*' ■M. ■*. (Kotroczó István felvétele.) E­lkészült b­­üszke, karcsú, legszebb, így, ez elégtelen a hídról, mit oly’ nehéz jelzőiddel becézni. Azt gondol­nánk, a legtöbb, amit róla dicsérően elmondhatunk, hogy modern. Modern, amint légiesen, ezüst csíkként átszeli a folyót, könnyedén függ kábelzsinórján és amint századunk korszerű szépségével beékelődik egy öreg hegy és egy műemlék közé! Modern, ahogy épült. Lelkesedéssel, szeretve a munkát, áldozatosan. Gyorsan. Az építkezés szálai, mint hajszálgyökerek fonták be az egész országot. Kábelgyár, acélöntők, útaszfaltozók, vasgyűjtők. Már pelyhes álló fiatalemberkék az úttörők, kik évekkel ezelőtt az Erzsébet-hídhoz szükséges vasmennyiséget gyűjteni kezdték. Modern, ahogy épült. A sok társadalmi­­munkával és korszerű az a rokonszenv, büszkeség és érdeklődés, amely a pesti ember arcán végigkísérte növekedését. És éveink, gazdagodásunk terméke az öröm is, amely, most, hogy elkészült, hatalmába kerít bennün­ket. Derék munka volt. Köszönet érte a munkásoknak, tervezőknek! ÜLÉSEZETT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Csütörtökön délelőtt kezdő­dött meg az országgyűlés őszi ülésszaka, melynek napirend­je a következő volt: 1. Az építésügyiről­­szóló törvényja­vaslat, 2. A vízügyről szóló törvényjavaslat, 3. A külügy­miniszter beszámolója a Ma­gyar Népköztársaság külpoli­tikájáról, 4. Interpellációk. Az építésügyi törvényjavas­lat benyújtását az tette indo­kolttá, hogy egységesen és át­fogóan kellett szabályozni az építésügyi igazgatást. Emellett szükségessé vált törvénybe foglalni az állami szerveknek, a társadalmi szervezeteknek, a szövetkezeteknek és az ál­lampolgároknak az építésügy­gyel kapcsolatos jogait, vala­mint kötelezettségeit. Ugyan­csak közérdekű problémákat érintett a vízügyről benyúj­tott törvényjavaslat. A nép­gazdaság fejlesztése, a lakos­ság egészségügyi és kulturális szükségleteinek növekedése ugyanis megkívánja a vízügyi­­feladatok " még tervszet­űbb ellátását, s a vízgazdálkodás egységes állami irányítását. Az országgyűlés mindkét­­tör­vényjavaslatot beható vita után,, s némi módosításokkal elfogadta, s így azok tönvifény­­nyé váltak. "­­ A most lezajlott ülésszak­nak nagy érdeklődést kivál­tott napirendi pontja volt Pé­ter János külügyminiszter be­számolója hazánk külpolitiká­járól, a nemzetközi helyzet alakulásáról, figyelmet esérten­tek a több közérdekű kérdés­ben benyújtott interpellációk, s­ az azokra adott miniszteri válaszok is. U. 1— Családi ház, vagy társasház'.’ Ezt az ellentmon­dást igyekszik fel­oldani Josef Köp­pers, kölni épí­tész. Fantasztikus elképzelése­k, melynek makett­jét mutatja il­lusztrációnk. Két­­százötven, egyen­ként 120 négyzet­­méter alapterüle­tű családi házat foglal össze egy épü­letkomplexus­­saa — nagy vitát keltett. A lakásai ugyan különállóak, és ez is valami, de ahogyan mondan: szokás, még nem az igazi... *»**» || *Wm^***TMm •tm­* '4' j? . : :::i ' * *******

Next