Magyar Ifjúság, 1964. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1964-11-21 / 47. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! m '■ ■ UIII — — ' ■ ........ ' 11 ” 1 11 .............. 1 ..................................................... ' ....... . ........ ' ....II.I I ........ Neveljük kommunista BUDAPEST IFJÚSÁGÁT Tanácskozik a KISZ budapesti küldöttértekezlete A főváros ifjúságának nagy A beszámoló bevezetőbe eseménye kezdődött tegnap. A megemlítette, hogy, a főváros Néphadsereg Központi Klub- fiataloknak a KISZ VI. kongróban a KISZ budapesti kolgresszusára való felkészülése hötzértekezlete tanácskozik. Az pártunk VIII. kongresszusának alábbiakban kivonatosan is- határozatai és a KISZ.Központertetjük a KISZ Budapesti ti Bizottságának kongresszus Bizottságának beszámolóját, tézisei határozták meg, melyet Nagy Richard elvtárs, KISZ budapesti szervezetei a KISZ Budapesti Bizottságánek minden tevékenysége szónak első titkára mondott el. Josan kapcsolódott a budapest pártszervezetek által kitűzött feladatok gyakorlati végrehajtásához. A KISZ Budapesten az elmúlt években a fiatalok százezreinek aktív támogatását, a társadalmi közvélemény elismerését élvező, tekintélyt és erőt képviselő szervezetté vált. 198 ezer KISZ-tag A KISZ szervezeti és tömegbefolyásának növekedését bizonyítja az a tény is, hogy amíg 1960-ban 125 ezer, 1964- ben már 198 ezer taggal rendelkezett a KISZ, a fővárosban élő és dolgozó ifjúság 58 százalékával. Az „Ifjúság a szocializmusért”mozgalomban az akkori 105 ezer fiatallal szemben ma több mint 200 ezer fiatal vesz részt tevékenyen. A KISZ budapesti szervezetei négy évvel ezelőtt azt a megbízatást kapták a párttól, a KISZ-kongresszustól, hogy a szövetség gerincét képező munkásifjúságra támaszkodva, neveljék az ifjúságot, szervezzék a fiatalok oktatását, vonják be a fiatal munkások és értelmiségiek tízezreit a szocialista munkaversenybe, a gazdasági építőmunkába és egészségesen növeljék a taglétszámot. Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a budapesti ifjúság többségének gondolkodására és magatartására alapvetően a pozitív vonások a jellemzőek. Az ifjúságot nem a kisebbség, hanem csakis a többség eszmei-politikai nézetei és gyakorlati magatartása alapján lehet reálisan megítélni. Ifjúságunk többsége helyes szemléletű, a szocialista társadalmat élete természetes közegének tekinti, igenli a szocialista társadalmat és ennek megfelelően alakítja nézeteit, magatartását is. A budapesti fiatalok eszmei és politikai arculatának alapvetően pozitív fejlődése mellett, nem feledkezhetünk meg (Folytatás a 3. oldalon.) A küldöttek figyelmesen hallgatják a beszámolót (Fotó: Gajdár) Tizennyolc évesek Új korosztály a néphadseregben Tűi a második erőpróbán Hogy élnek a fiatal újoncok? Riportunk a 2. oldalon ITT BUDAPEST A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI LAPJA |ARA 1.50 . HÚSZ ÉVVEL EZELŐTT 1944 novemberében a 2. és 3. Ukrán Front lendületesen előretörő csapatai, páncélosai, lovasai és lövészei, merész és részletesen kidolgozott hadműveleti terv alapján több, egymást követő csapást mértek a hazánkat megszállva tartó fasisztákra. A hitleristák és a nyilasok megpróbálták feltartóztatni Malinovszkij mersall csapatainak előrenyomulását és ezért jelentős erőket csoportosítottak a fő irányba, a Duna—Tisza közére, a főváros, Budapest megtartására. Ezzel egy időben azonban Tolbukín marsall csapatai meglepetésszerű támadást mértek a hitleristákra, ott, ahol azok a legkevésbé várták. November végén Magyarország déli részén — rendkívül véres ütközetekben — kierőszakolták az átkelést a Dunán, majd nyugati és északi irányban nyomultak előre, hogy a Duna mentén haladva, áttörjék a németek védelmi vonalát a Duna és a Balaton között, s nyugatról átkarolják Budapestet. Sarokin vezérezredes 57. hadseregének katonái a második világháború egyik legnehezebb, erőszakos folyamátkelését hajtották, végre, s rohamra indultak a németek „Margit vonala” ellen... Két évtizeddel ezelőtt, 1944 novemberében, Kecskemét felszabadítása során történt, az elkeseredett harcokra, a felszabadítók hősiességére jellemző alábbi eset. A felázott őszi mezőkön, dűlőutakon előnyomuló szovjet harckocsik és gépesített egységek megtörték a hitleristák ellenállását és elérték Kecskemétet. A támadó kötelék élén fiatal szovjet katona, harckocsija vágtatott az erős ágyútűzben előre. Betört a város legszélső utcáira. A németek összpontosított tüzet zúdítottak a harckocsira, néhány manőver után a gép kigyulladt. Ekkor a többi kocsi acélfala mögött a katonatársak rádión keresztül meghallották az égő harckocsiból az egyik katona hangját: „Amíg élünk, megyünk előre! Álljatok bosszút értünk!” A páncélos egység katonái a szűk kémlelőn. Húsokon és periszkópokon át jól láthatták, amin a lángaborult harckocsi bedübörgött a város egyik utcájába és tüzet ontva a fasisztákra, eltűnt a házak mögött. A harckocsi személyzetének tette futótűzként terjedt el a támadó katonák közt. Felhívásuk harcba hívott, győzelemre, sikerre buzdított. Emléküket ma is őrzi az ezred névsora. Kecskemét sem zárta el többé a Budapest felé vezető utat. Mialatt a németek november 6-án barbár módon elpusztították a Margit-hidat, a hazaáruló nyilas kormány november 14-én hivatalosan megállapodott a német fasisztákkal a magyar javak Németországba harcolásáról, s november 22-én Budapesten letartóztatták a Magyar Nemzeti Felkelés Felsza- badító Bizottságának katonai vezérkarát- Majnovszkij és Tolbuhin raaisallok katonái felszabadították sokat szenvedett hazánk felét, elérték a Duna—Budapest— Miskolc vonalát, fővárosunk felett is felderengett a szabadság hajnala. MAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÁSAI DEBRECEN ®KARCAGSZOLNOK FRONTVONAL HELYZETE 1944 november 21-én KECSKEMÉT ©MEZŐTÚR bekescsaba '©SZENTES ® J © \ KISKUNHALAS FELSZABADULT TERÜLETEK 19B'i VvMiS«*' ■M. ■*. (Kotroczó István felvétele.) Elkészült büszke, karcsú, legszebb, így, ez elégtelen a hídról, mit oly’ nehéz jelzőiddel becézni. Azt gondolnánk, a legtöbb, amit róla dicsérően elmondhatunk, hogy modern. Modern, amint légiesen, ezüst csíkként átszeli a folyót, könnyedén függ kábelzsinórján és amint századunk korszerű szépségével beékelődik egy öreg hegy és egy műemlék közé! Modern, ahogy épült. Lelkesedéssel, szeretve a munkát, áldozatosan. Gyorsan. Az építkezés szálai, mint hajszálgyökerek fonták be az egész országot. Kábelgyár, acélöntők, útaszfaltozók, vasgyűjtők. Már pelyhes álló fiatalemberkék az úttörők, kik évekkel ezelőtt az Erzsébet-hídhoz szükséges vasmennyiséget gyűjteni kezdték. Modern, ahogy épült. A sok társadalmimunkával és korszerű az a rokonszenv, büszkeség és érdeklődés, amely a pesti ember arcán végigkísérte növekedését. És éveink, gazdagodásunk terméke az öröm is, amely, most, hogy elkészült, hatalmába kerít bennünket. Derék munka volt. Köszönet érte a munkásoknak, tervezőknek! ÜLÉSEZETT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Csütörtökön délelőtt kezdődött meg az országgyűlés őszi ülésszaka, melynek napirendje a következő volt: 1. Az építésügyirőlszóló törvényjavaslat, 2. A vízügyről szóló törvényjavaslat, 3. A külügyminiszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról, 4. Interpellációk. Az építésügyi törvényjavaslat benyújtását az tette indokolttá, hogy egységesen és átfogóan kellett szabályozni az építésügyi igazgatást. Emellett szükségessé vált törvénybe foglalni az állami szerveknek, a társadalmi szervezeteknek, a szövetkezeteknek és az állampolgároknak az építésügygyel kapcsolatos jogait, valamint kötelezettségeit. Ugyancsak közérdekű problémákat érintett a vízügyről benyújtott törvényjavaslat. A népgazdaság fejlesztése, a lakosság egészségügyi és kulturális szükségleteinek növekedése ugyanis megkívánja a vízügyifeladatok " még tervszetűbb ellátását, s a vízgazdálkodás egységes állami irányítását. Az országgyűlés mindkéttörvényjavaslatot beható vita után,, s némi módosításokkal elfogadta, s így azok tönvifénynyé váltak. " A most lezajlott ülésszaknak nagy érdeklődést kiváltott napirendi pontja volt Péter János külügyminiszter beszámolója hazánk külpolitikájáról, a nemzetközi helyzet alakulásáról, figyelmet esértentek a több közérdekű kérdésben benyújtott interpellációk, s az azokra adott miniszteri válaszok is. U. 1— Családi ház, vagy társasház'.’ Ezt az ellentmondást igyekszik feloldani Josef Köppers, kölni építész. Fantasztikus elképzelések, melynek makettjét mutatja illusztrációnk. Kétszázötven, egyenként 120 négyzetméter alapterületű családi házat foglal össze egy épületkomplexussaa — nagy vitát keltett. A lakásai ugyan különállóak, és ez is valami, de ahogyan mondan: szokás, még nem az igazi... *»**» || *Wm^***TMm •tm* '4' j? . : :::i ' * *******