Magyar Ifjúság, 1980. május-augusztus (24. évfolyam, 18-35. szám)

1980-07-18 / 29. szám

öreg pallérok, kő­művesek szerint a betonozáshoz és a mai térk­everéshez csak olyan vizet szabad felhasználni, amit még a ló prüszkölve megiszik ... ÖRÖKÖLT ÉS MEGVÁLTOZOTT HELYZETEK A Veszprém megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága 1980. április 29-i ülésén tárgyalta meg a megye vízellátási helyzetét, külö­nös tekintettel a közegész­ségügyileg veszélyeztetett településekre. Sajnos nem véletlen, „rutinszerű” na­pirend volt ez a vb-ülé­­sen! Igazából, az illetéke­seken kívül még a megyé­ben is kevesen tudják, hogy a Balaton mellett mi­lyen vízellátási gondokkal küzd már évtizedek óta több város, nagyközség, fa­lu .. . A Bakony pedig jó víz­adó, karsztosodó terület, mészkő- és dolomitlera­kó­­dásai különböző földtörté­neti korokban „emelete­ket” alakítottak ki, és így a víz is más és más szin­teken, mélységekben búvik meg — magyarázza Fájd­ Ernő, a Veszprém megyei Tanács vb építési, közle­kedési és vízügyi osztá­lyának vízügyi csoportve­zetője. — Ez egy örökölt, objektív helyzet, ami vég­ső soron öröm is lehet, mert a tiszta karsztvíz va­lójában nemzeti kincsnek számít. A bökkenő csak az, hogy az ember rákény­szerül környezete átformá­lására, óhatatlanul meg­bolygatja azt, s ennek ára van ... — Pontosan miről van szó? — Megyénkben jelentős ipari központok létesültek, hagyományai vannak a szén- és a bauxitbányá­szatnak. A vizet tehát ipari vízként is hatalmas mennyiségben szívják ma­gukba ezek az ipartelepek, és „ellenértékként” jelentős mennyiségű szennyvizet bocsátanak ki. Ugyanakkor közismert a bányák vízadó és vízelszívó hatása is. A föld méhének megbontása együtt jár a természetes állapotban levő karsztvi­zek helyzetének a meg­változtatásával is. Java­részt ebből erednek szá­mottevő gondjaink, a karsztvíz vándorlása, eltű­nése, váratlan felbukkaná­sa érzékenyen érinti a me­gye ivóvízkészletét. Ásott és fúrt kútjaink egyik nap­ról a másikra kiapadnak vagy elszennyeződnek. Ezért is sürget bennünket a „kényszer”, hogy időben, hosszú távra találjunk megoldást. VESZPRÉM MÉG IHAT, DE... ! Először nézzük meg, hogy mi a helyzet a me­gyeszékhelyen, a történel­mi Veszprémben. Szabó Béla, a Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat tapasztalt főmérnöke tájékoztat. — Veszprémben 1968-ban volt utoljára krónikus vízhiány. Pillanatnyilag ilyen veszély nem fenyege­ti a várost, és 1984-től 90-ig elég is az a vízkészlet, amiből kútjaink táplálkoz­nak. A város környéki karsztvízből van utánpót­lás, még az 1896-ban léte­sített első vízmű is ad vi­zet. Természetesen nem ülünk a „babérjainkon”, folyamatosan­ keressük a vizet, jelenleg a Séd völ­gyében folynak kutatófúrá­sok. Később, évek múlva lehet baj. Megelőzésére azonban még van időnk. Akár egy jelentős nagy­­beruházás előkészítésével is, amelynek megvalósítása garantálja Veszprém hosszú távú vízellátását. — Mit terveznek? — Két lehetőség adódik. A nyírádi bauxitbánya nyitásával hatalmas meny­nyiségű karsztvíz kivételé­re nyílt mód. Jelenleg per­cenként 300 köbméter víz jön fel, amelynek egy ré­sze a Marcalon és a Rábán át a Dunába megy, másik része pedig Szigliget és Ederics között a Balatonba folyik. Igaz, ennek a mennyiségnek mintegy harmada hasznosítható csak, de az is bőven elég lenne Veszprémnek. En­nek a víznek a felhaszná­lására készült az egyik tervjavaslat. A másik sze­rint pedig a Balatoniból nyertünk volna ivóvizet a megyeszékhely számára. — Mi a döntés? — Az első változat mel­lett maradtunk. Ami azt jelenti, hogy Nyírádról kö­rülbelül 50 kilométernyi vízvezetéket kell Veszpré­mig elhozni. Ennek a költ­sége 1977-es áron 1,2 mil­liárd forint volt. Elbírja ezt a megye? — Nem, csupán összefo­gással valósítható meg. Az egyeztető tárgyalások már megkezdődtek, biztató a Nehézipari Minisztérium, az Országos Vízügyi Hiva­tal és a megye illetékes szerveinek segítőkészsége. — Nem tartanak a karsztvíz „szeszélyétől”? — Bekalkuláltuk — veszi át a szót Fájd Ernő —, mert valóban nem lehet pontosan megállapítani, hogy a föld alatti üregek­ben az áramlások milyen irányokban húzódnak. Pél­da erre éppen a nyírádi bányanyitással megjósolt vízelszívás. A szakembe­rek kör a­lakú hatást vár­tak, és arra számítottak,­­hogy először Tapolcánál jelentkezik vízcsökkenés. Erre a karszt egész más irányban, Pápa és Tapolca­ié környékén éreztette ha­tását. Most már tudjuk, hogy Nyírádon a bauxit a karsztvíz alatt van, tehát mélyíteni kell a bányát, és feltételezhető további víz­­elvonó hatás. A nyírádi bányászkodás miatt már Veszprémtől körülbelül 15 kilométernyire, Herend és Szentgál határát közelítette meg a vízelvonás. A karszt­víz viszont adott, és ezt kell kihasználnunk. Hévíznek különben az volt a „sze­rencséje”, hogy nem a várt kör alakban jelentkezett a vízelszívás... A nyírádi beruházást a terveink sze­rint 1985-ben már kezdeni kell. A NYÁR VÍZHIÁNYT HOZ A MEGYÉRE Veszprém tehát nyugodt lehet, de mi a helyzet a megyében? Ismét Szabó Béláé a szó. — Ajka jelenlegi vízel­látása kielégítő, öt évig nem is lesz gondja, utána viszont bajba kerülhet. Megoldásnak azt tartjuk, ha a nyírádi beruházás megvalósul, akkor „egy kalap alatt” Nyírádról ön­álló vezetéket ágaztatunk Ajkára. Pápán már rosz­­szabb a­­helyzet. Végső soron szintén egy nyírádi vezetékkel kívánjuk meg­oldani vízellátását. Ugyan­akkor a Rába mentén i­s folytatunk vízkutatást, és a becslések szerint napi 40— 50 ezer köbméter nyerhető a folyóból is. Pápa jelenleg napi vízgondokkal küzd, mert a tapolcafői utánpót­lás elapadt, mélyebbre ke­rült a víz, utána kell men­ni. Jelenleg három helyen is dolgoznak kutatófúróink. A Várpalotán nagyon kedvezőtlen helyzetben vannak. A helyi lignitbá­nyák mellett a közelben lévő iszkaszentgyörgyi és kincsesbányai bauxitlelő­­helyek elszívták a vizet. Mellettük még Pét és Inota is jelentős vízfelhasználó ipari bázis. — Mi a megoldás? — Bonyolult ügy — ma­gyarázza ismét Fajd Ernő. — Két megoldás kínálko­zik. Az egyik terv szerint a Dunából kellene a vá­rost ellátni vízzel, ami nem kis költség! A másik változat szerint a Balaton­ból jönne a víz Várpalo­tára, a Péti Nitrogénmű­vek ipari vízellátására. A variációk között szerepel még az a lehetőség is, hogy Várpalota vízellátását Székesfehérváréval együtt kellene megoldani... —1 Döntés? Egy zacskó víz... 14

Next