Magyar Ipar, 1880 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1880-08-01 / 16. szám
I. kötet. Budapest, 1880. szeptember 1. 16. szám. MAGYAR •.vi (ezelőtt .ANYAGI ÉRDEKEINK.) AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPAREGYESÜLET tó*' Megjelen minden hő közepén és végén. Az egyesület hivatalos közléseit egyszersmind az egyesület „Industrie-Zeitung für Ungarn“ czimü német közlönye hozza. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal az országos magyar iparegyesület helyiségében. Budapest, Ferencziek bazárja I. emelet. Szerkesztő : Az országos magyar iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Főmunkatársak: MUDRONY SOMA. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 3 írt., félévre 1 frt. Szkr. Gelléri Mór, Streitman József. TARTALOM: Általános rész: Felhívás az iparosokhoz és iparos segédekhez. — Egy keresk. és iparkamara évi jelentése. — Szemle. — Uj iparművészeti szakiskola. — A cognac-gyártás Kecskeméten. — Ipari mozgalmak: A keleti iparműkiállitás megnyitása. Szombathelyi iparosgyülés. Komáromi iparkiállitás. A békésmegyei iparosgyülés.— Gyakorlati iparűzés.— Különféle közlemények.— Hivatalos közlemények. Ipartanodai értesítés — Az orsz. m. iparegyesület tizenegyedik jelentése az általa kezdeményezett budapesti ipariskolák működé________________séről és eredményeiről. — Hirdetések._____________________________________________________________ Felhívás az iparosora és iparospzeta A földm.-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztérium 800 frtot bocsátott az orsz. magyar iparegyesület rendelkezésére oly czélból, hogy a folyamatban levő alsó-ausztriai iparkiállításnak tanulmányozására a főváros iparosai, illetőleg iparossegédei közül (művezetők, munkások) néhányat belátása szerint kiküldjön, kiknek feladata lesz, tanulmányaik eredményéről az egyesületnek jelentést tenni. Tekintettel a bécsi kiállítás azon csoportjaira, melyek hazai iparunkra nézve különös fontossággal bírnak, felhívjuk főleg az asztalos-, műlakatos-, szíjgyártó-, bőrdíszműves-, bőröndös-, kőnyomdász-, esztergályos-, bádogos-iparágakban és általában a műves iparban foglalkozó fiatalabb önálló mestereket, művezetőket, iparos-segédeket, hogy amennyiben a bécsi kiállításon saját szakmájuk tanulmányozására magukban képességet és hajlamot éreznek, szíveskedjenek ez ügyben felszerelt folyamodványaikat az országos magyar iparegyesület igazgatóságához (ferencziek bazárja I. em.) legkésőbb szeptember 7-ének déli 12 órájáig benyújtani. A folyamodványokban fölemlítendő és mellékleteiben igazolandó, hogy a folyamodó iparágában jelentékenyebb haladást képes felmutatni; melléklendők továbbá a folyamodók eddigi figyelemreméltóbb bizonyítványai. A kiküldendők kötelezték, tanulmányaik eredményéről az iparegyesület valamely szakosztályának annak idején jelentést előterjeszteni. Budapest, 1880. aug. 26. Az orsz. iparegyesület igazgatósága nevében: Mudrony Soma, _____________ igazgató. Egy keresk. és iparkamarai jelentés. (Rth.) Az aradi kereskedelmi és iparkamara ezúttal is mint első tette közzé jelentését az 1879-ik év „általános gazdasági, kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyairól“. A kamarai évi jelentések rendszerint oly későn szoktak megjelenni — és a felölelendő tárgyak sokféleségénél fogva ez nem is igen történhetett máskép,— hogy nem csekély részben már superált, tehát érdek- és értéktelen dolgokat kellett azon szakminisztérium nagybecsű figyelmébe ajánlani, mely „magas“ fórum tudvalevőleg a legutolsó időkig az igen nagyon érdekes és értékes ipar- és kereskedelmi ügyeket sem szokta túlságos figyelemre méltatni. Bölcsen cselekedett tehát a f. é. áprilisban tartott kamarai egyetemes értekezlet, midőn miniszteri jóváhagyással az évi jelentések számára jóval szűkebb, de annál gyakorlatibb értékű és egyöntetűbb keretet állapított meg. Az előttünk fekvő aradi jelentés, mely még a régibb keretben mozog, nemcsak mint első, tehát nem csupán nagyobb actualitásánál fogva érdemli meg a kiválóbb figyelmet, hanem főleg az iparérdekek beható szakszerű felkarolása nyújt be tanulságos anyagot az e helyen való tüzetesebb méltatásra. Legelőször is megelégedéssel kell constatálnunk, hogy a jelentés nem csak hogy nem veti meg lábát „előkelő“ magaslaton a kisipar ügyes-bajos kérdéseivel és a kézműiparos körök panaszaival és mozgalmaival szemben, hanem a kamara egyik fontos feladatát épen abban látja, hogy „Fühlung“-ban maradjon e körökkel az iparos közérdekek legszélesebb terén, sehol sem indulva olcsó doctrinak Schlagwort-ok után. De hiszen mindenütt az egész országban — a főváros ipari viszonyait sem véve ki — a legvastagabb tudatlanság vagy elfogultság, hogy ne mondjuk részakarat képes csak szemet hunyni azon arány előtt, mely nálunk ma még a kézműipar és nagyipar közt