Magyar Ipar, 1886 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1886-02-14 / 3. szám
3, hogy a helyes irányban vezettessék. Magát a mozgalmat megindítani, a követendő irányokat kijelölni, a szükséges tervezeteket elkészíteni és esetleg az organizácziót tanácscsal és útmutatással vezetni, az országos iparegyesületnek feladatát képezi. Oly feladat ez, mely az ipartörvény életbeléptetésének jelenlegi stádiumában az egyesület legsürgősebb és leghálásabb teendői közé tartozik, s melynek teljesítésével maradandó érdemeket szerezhet a hazai ipar fejlesztése körül. Ez okoknál fogva és hivatkozva az 1879-iki II. országos iparosgyűlés abbeli enuncziácziójára, mely a szövetkezetek létesítésének ügyét az iparegyesületek kezébe helyezte, bátor vagyok azon indítványt terjeszteni a tekintetes igazgatóság elé, hogy az iparegyesület mondja ki határozatilag, miszerint az ipartörvény által czélbavett testületi szövetkezetek országszerte leendő szervezésének ügyét különös feladatának tekinti, s e szervezést az ügy nagy horderejének megfelelő módon és eszközökkel kezdeményezni kívánja. Ha az iparegyesület ez elvi határozatot magáévá teszi, az ez irányban teendő intézkedésekre nézve a következőket volnék bátor javaslatba hozni: 1. Mielőtt az ipartörvény által czélbavett szövetkezetek országszerte leendő szervezése iránt az actio teljes erővel megindíttatnék, a szövetkezeti ügy beható tanulmányozása alapján, egyfelül a takarékig hitelszövetkezetekre nézve, másfelől a különféle nyersanyag beszerzési, közös raktározási stb. szövetkezetekre nézve részletes gyakorlati útmutatásokkal ellátott mintaalapszabályok lennének kidolgozandók, mind a külföldi legjobban bevált mintáknak, mind a szövetkezetek terén hazánkban tett tapasztalatoknak tekintetbe vételével. Ezen minta-alapszabályok és utasítások mintegy kézikönyv alakjában ki volnának nyomandók egy oly értekezés kapcsán, mely a szövetkezetek működési körét, hivatását, az általuk elérendő feladatokat ismertetvén, az érdekelteket a szövetkezetek alakítására buzdítaná és egyszersmind ezen egész ügyben kifejtendő akcziónak mintegy programmját képezné. 2. Ezen előmunkálat befejezése után, az akcziót teljes erélylyel meg kellene indítani különösen az országban akkorára megalakult ipartestületek alkalmas módon — esetleg — egy ipartestületi nagygyűlés összehívása útján, a kérdés ma közlése mellett fel volnának szólítandók, hogy az akció terére lépjenek, mi mellett különösen a fővárosi ipartestületekkel való közvetlen érintkezés által az ügy keresztülvitelének itt helyben közvetlenül is egyengetni kellene az utat, miáltal a szervezkedés minden részleteire nézve vonzó példákat állíthatnánk az ország többi városainak szeme elé. Miután az 1. pontban érintett mű lenne hivatva a működés programmját és a netalán szükséges állami hatósági és társadalmi működés további részleteit kijelölni, ez alkalommal az ügy további részletezését mellőzhetjük, — és csupán annyit akarunk még kiemelni, hogy amennyiben a kitűzött működés oly költségekkel járna, melyeket az iparegyesület saját eszközeiből alig volna képes fedezni, s a földművés-, ipar- és kereskedelmi ministérium a teendők kijelölése mellett indokolt kérvényben fel volna kérendő, hogy az eminens fontosságú és sürgős teendők keresztülvitelére, megfelelő összeget bocsásson az országos iparegyesület rendelkezése. Ha tekintetbe veszszük azon nagyszerű eredményeket, melyek a szövetkezeti ügy célszerű szervezésétől hazai iparosainkra nézve várhatók, alig hihető, hogy a kormány e csekély segélyösszeget az iparegyesülettől megtagadhatná. Miután ez úgy keresztülvitelénél minden késedelmet kerülni kellene, e javaslat elfogadása esetén a végrehajtó bizottságot megbizandónak vélném, hogy az 1. pontban érintett előmunkálatok elkészíttetésére nézve konkrét javaslatot terjeszszen a t. igazgatóság elé. Budapest, 1885. deczember hó 31-én. Mudrony Soma, igazgató. Az igazgatóság ez indítványt egyhangúlag elfogadta és annak értelmében fölterjesztést intézett a földmű-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriumhoz. E fontos kezdeményezés fejlődésének további részleteiről értesíteni fogjuk. olvasóközönségünket. Az iparegyesület igazgatóságának e tárgyban való felterjesztése a következő: Nagyméltóságú minister úr! Az új ipartörvénynek egyik legfontosabb vívmányát azon intézkedések képezik, melyek az ipartestületeket nemcsak hivatottá, hanem képessé is teszik arra, hogy az iparosok anyagi érdekeit kebelbeli szövetkezetek alakítása által előmozdítsák. Míg ugyanis az ipartörvénynek számos üdvös célzatai legnagyobbrészt arra irányulnak, hogy az iparos osztály morális súlya növeltessék s a jövő nemzedékek szakszerű kiképezése előmozdíttassék, a most említett szövetkezeti intézmények az iparososztály anyagi jólétének előmozdítására czéloznak és nem is a jövő nemzedékek, hanem épen a most élő és sok tekintetben kedvezőtlen viszonyok közt levő iparosok előnyére czéloznak. Ez intézmények ennélfogva rendkívül nagy borderével bírnak, mert hisz nem lehet titok, hogy ama morális és intellektuális célzatok is csak azon esetben valósulhatnak teljes mértékben, ha az iparos osztály anyagi helyzete is megfelelően javíttatik. Nagy borderével bírnak másfelől azon okból is, mivel a külföldi és részben a hazai tapasztalatok tanulsága szerint a szövetkezeti ügy jól átgondolt és helyes alapokon keresztül vitt életbeléptetése esetén igen messzemenő anyagi előnyöket biztosíthat a résztvevőknek. Ennélfogva nagyon kívánatos, hogy a törvényben czélbavett szövetkezeteknek, éspedig takarék- és hitelszövetkezeteknek, nyersanyagbeszerzési, közös raktározási és esetleg egyes nagyobb termelési segédeszközök közös használatára célzó szövetkezeteknek életbeléptetése, minél előbb megindíttassék, és pedig oly módon, mely a sikerre biztos kilátást nyújt. Miután azonban előrelátható, hogy iparosaink önmaguktól — ha e terén teljesen magukra hagyatnak —