Magyar Ipar, 1893 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1893-09-16 / 8. szám
XIV. kötet. Budapest 1893. szeptember 15. 8. szám. ezelőtt „ANYAGI ÉRDEKEINK“ AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HAVI KÖZLÖNYE. Megjelenik minden hó utolsó napján. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, új utcza 4. szám. Ki országot iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 4 frt, félévre 2 frt. MAGYAR IPAR TARTALOM . Általánosrrosz:*A III. orsz. ipartestületi gyűlés Miskolczon. — Az ezredéves kiállítás és a kongresszusok. — Háziipar Szépe-megyében. — Munkáslakások Nürnbergben. — Új találmányok és műszaki közlemények. Közli :Bergl Sándor. — Vegyes hírek. — Hirdetések. — Megrendelési források. A III. orsz. ipartestületi gyűlés Miskolczon. I. nap, szeptember 8-ikán. A harmadik orsz. ipartestületi gyűlés szeptember 8-ikán vette kezdetét Miskolczon az ipari szakkörök élénk érdeklődése mellett. A megyeház nagyterme zsúfolásig megtelt az ország messze vidékeiről egybesereglett kiküldöttekkel, akiknek száma megközelítette az ötszázat. Képviselve voltak az aradi, beszterczebányai, brassói, budapesti, debreczeni, eszéki, győri, kassai, kolozsvári, marosvásárhelyi, miskolczi, nagyváradi,pozsonyi, soproni, szegedi és temesvári iparkamarák, az országos iparegyesület, 110 ipartestület, több ipartársulat és iparosegyesület. Az egybegyülteket Ráth Károly, mint az ipartestületek központi bizottságának elnöke üdvözölte, beterjesztvén a bizottság jelentését az 1890-ben Aradon tartott második orsz. ipartestületi gyűlés határozatainak végrehajtásáról melyet helyeslőleg vettek tudomásul. Ezután megköszönvén az eddigi iparosgyüléseken iránta tanúsított bizalmat, a központi bizottságelnökségéről lemondott s az ülés elnökéül Mudrony Soma iparegyesületi igazgatót ajánlotta mit a gyűlés zajos éljenzéssel fogadott. Mudrony Soma általános éljenzés között foglalván el helyét, megköszöni az iránta nyilvánult bizalmat, majd nagy érdeklődéssel kísért beszédben számolt be az előkészítő-bizottság működéséről. E beszéd lényege a következő: Tisztelt uraim! Mielőtt az előkészítő-bizottság által megvetett alapon működésünket megkezdenék, engedjék meg, hogy néhány szóval megemlékezzem az előkészítő-bizottság álláspontjáról és azokról az elvekről, melyek az előkészítő-bizottságot vezették. Ezek az elvek nagyjában már kifejezést nyertek ama felhívásban, melylyel a III. orsz. ipartestületi gyűlést összehívtuk. És"ahogyz elvek országszerte visszhangra találtak, erről kézzelfoghatólag tanúskodik a mai fényes összejövetel. A mai gyűlésen a hazai iparosság összesége képviselve van. Képviselve vannak: az orsz. iparegyesület, az összes kamarák és — egy-két kivétellel — az összes jelentékenyebb ipartestületek, melyek a képviseltetésre kellő anyagi erővel bírnak. A kisebb ipartestületek pedig — amennyiben magukat nem képviseltethették — legnagyobbrészt lelkes hozzájárulásukat nyilvánították. E szerint a hazai iparososztály egységes képviseletét van szerencsém üdvözölni , s ez mindnyájunknak annál nagyobb örömet okozhat, mert a gyűlést az összetartás és egyetértés szelleme hatja át. Miután az összetartás és egyetértés erőt, hatalmat jelent, használjuk fel a kedvező pillanatot arra, hogy az iparosságot ismét egy fokkal magasabbra emeljük , mert minél magasabbra tudjuk emelni az iparos középosztályt, annál nagyobb szolgálatot teszünk a hazának. Hogy jelenlegi viszonyaink között közgazdasági szempontból mily jelentősége van az iparosságnak, arról felesleges szólani, mert ma már mindenki tudja, hogy a nemzetgazdaság másik két fontos ágának, a mezőgazdaságnak és kereskedésnek boldogulása is elsősorban a virágzó ipartól függ. De nem pusztán közgazdasági érdekekről van itt szó, hanem még nagyobb fontosságú társadalmi és állami érdekek kívánják az iparosnak s különösen az iparos középosztálynak megerősödését és életerős fejlődését. Életerős iparos középosztály nélkül az állam olyan, mint egy belsejében elkorhadt fa, mely nagynak, hatalmasnak látszhatik, de melyet az első vihar ledönthet. Életerős iparos középosztály nélkül egészséges társadalmi és állami fejlődés a mai viszonyok közt nem képzelhető. A társadalom két ellentétes osztályra szakad, a dúsgazdagok és a proletárok osztályára, melyek mindegyike a társadalmi és morális hanyatlásnak vannak kitéve, s melyeknek egymáselleni küzdelme az állam erős, egységes fejlődését lehetetlenné teszi. Holott a virágzó, életerős kézműipar az örökös megújulásnak, újjászületésnek műhelyét képezi. Ha életerős kézműipar van, az összes alsó osztálynak minden tehetséges igyekvő fia nyílt utat nyer arra, hogy tehetségének, szorgalmának kifejtésével a legalsóbb osztályból a legfelsőbbig emelkedhessék. Viszont a magasabb osztályok ama szülöttei számára, kik a családfa túlságos elágazása vagy bárminemű szerencsétlenség által vagyonuktól elestek , az életerős kézműipar olyan mint Anteus földje. Ha a birkózó végzet földhöz vágja őket — az anyaföldtől új erőt nyernek a fellendülésre. De a mai kornak még számos más betegségei, kinövései vannak, melyek hazánk erőteljes fejlődését gátolják...... E számhoz a „Találmányok leírása“ czimű melléklapunk XI. kötetének 8. száma van mellékelve.