Magyar Ipar, 1893 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1893-09-16 / 8. szám

XIV. kötet. Budapest 1893. szeptember 15. 8. szám. ezelőtt „ANYAGI ÉRDEKEINK“ AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HAVI KÖZLÖNYE. Megjelenik minden hó utolsó napján. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, új­ utcza 4. szám. Ki országot iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 4 frt, félévre 2 frt. MAGYAR IPAR TARTALOM . Általánosrrosz:*­A III. orsz. ipartestületi gyűlés Miskolczon. — Az ezredéves kiállítás és a kongresszusok. — Háziipar Szépe-megyében. — Munkáslakások Nürn­­bergben. — Új találmányok és műszaki közlemények. Közli :Bergl Sándor. — Vegyes hírek. — Hirdetések. — Megrendelési források. A III. orsz. ipartestületi gyűlés Miskolczon. I. nap, szeptember 8-ikán. A harmadik orsz. ipartestületi gyűlés szeptem­ber 8-ikán vette kezdetét Miskolczon az ipari szak­körök élénk érdeklődése mellett. A megyeház nagy­terme zsúfolásig megtelt az ország messze vidékeiről egybesereglett kiküldöttekkel, a­kiknek száma megkö­zelítette az ötszázat. Képviselve voltak az aradi, besz­­terczebányai, brassói, budapesti, debreczeni, eszéki, győri, kassai, kolozsvári, marosvásárhelyi, miskolczi, nagyváradi,­­pozsonyi, soproni, szegedi és temesvári iparkamarák, az országos iparegyesület, 110 ipar­­testület­, több ipartársulat és iparosegyesület. Az egybegyülteket Ráth Károly, mint az ipar­testületek központi bizottságának elnöke üdvözölte, beterjesztvén a bizottság jelentését az 1890-ben Aradon tartott második orsz. ipartestületi gyűlés határozatai­nak végrehajtásáról melyet helyeslőleg vettek tudo­másul. Ezután megköszönvén az eddigi iparosgyülése­­ken iránta tanúsított bizalmat, a központi bizottság­­elnökségéről lemondott s az ülés elnökéül Mudrony Soma iparegyesületi igazgatót ajánlotta mit a gyűlés zajos éljenzéssel fogadott. Mudrony Soma általános éljenzés között fog­lalván el helyét, megköszöni az iránta nyilvánult bizalmat, majd nagy érdeklődéssel kísért beszédben számolt be az előkészítő-bizottság működéséről. E beszéd lényege a következő: Tisztelt uraim! Mielőtt az előkészítő-bizottság által meg­vetett alapon működésünket megkezdenék, engedjék meg, hogy néhány szóval megemlékezzem az előkészítő-bizottság állás­pontjáról és azokról az elvekről, melyek az előkészítő-bizott­ságot vezették. Ezek az elvek nagyjában már kifejezést nyertek ama felhívásban, melylyel a III. orsz. ipartestületi gyűlést össze­hívtuk. És"ahogy­­z elvek országszerte visszhangra találtak, erről kézzelfoghatólag tanúskodik a mai fényes összejövetel. A mai gyűlésen a hazai iparosság összesége képviselve van. Képviselve vannak: az orsz. iparegyesület, az összes kamarák és — egy-két kivétellel — az összes jelentékenyebb ipartestü­letek, melyek a képviseltetésre kellő anyagi erővel bírnak. A­­ kisebb ipartestületek pedig — a­mennyiben magukat nem­­ képviseltethették — legnagyobbrészt lelkes hozzájárulásukat nyilvánították. E szerint a hazai iparososztály egységes kép­viseletét van szerencsém üdvözölni , s ez mindnyájunknak annál nagyobb örömet­ okozhat, mert a gyűlést az összetartás és egyetértés szelleme hatja át. Miután az összetartás és egyetértés erőt, hatalmat jelent, használjuk fel a kedvező pillanatot arra, hogy az iparosságot ismét egy fokkal magasabbra emeljük , mert minél magasabbra tudjuk emelni az iparos középosztályt, annál nagyobb szolgá­latot teszünk a hazának. Hogy jelenlegi viszonyaink között közgazdasági szem­pontból mily jelentősége van az iparosságnak, arról felesleges szólani, mert m­a már mindenki tudja, hogy a nemzetgazdaság másik két fontos ágának, a mezőgazdaságnak és kereskedés­nek boldogulása is első­sorban a virágzó ipartól függ. De nem pusztán közgazdasági érdekekről van itt szó, hanem még na­gyobb fontosságú társadalmi és állami érdekek kívánják az iparosnak s különösen az iparos középosztálynak megerősödé­sét és életerős fejlődését. Életerős iparos középosztály nélkül az állam olyan, mint egy belsejében elkorhadt fa, mely nagy­nak, hatalmasnak látszhatik, de melyet az első vihar ledönt­het. Életerős iparos középosztály nélkül egészséges társadalmi és állami fejlődés a mai viszonyok közt nem képzelhető. A társadalom két ellentétes osztályra szakad, a dúsgazdagok és a proletárok osztályára, melyek mindegyike a társadalmi és morális hanyatlásnak vannak kitéve, s melyeknek egymás­elleni küzdelme az állam erős, egységes fejlődését lehetetlenné teszi. Holott a virágzó, életerős kézműipar az örökös meg­újulásnak, újjászületésnek műhelyét képezi. Ha életerős kéz­műipar van, az összes alsó osztálynak minden tehetséges igyekvő fia nyílt utat nyer arra, hogy tehetségének, szorgal­mának kifejtésével a legalsóbb osztályból a legfelsőbbig emel­­kedhessék. Viszont a magasabb osztályok ama szülöttei szá­mára, kik a családfa túlságos elágazása vagy bárminemű sze­rencsétlenség által vagyonuktól elestek , az életerős kézműipar olyan mint Anteus földje. Ha a birkózó végzet földhöz vágja őket — az anyaföldtől új erőt nyernek a fellendülésre. De a mai kornak még számos más betegségei, kinö­vései vannak, melyek hazánk erőteljes fejlődését gátolják...... E számhoz a „Találmányok leírása“ czimű­ melléklapunk XI. kötetének 8. száma van mellékelve.

Next