Magyar Ipar, 1898. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-03 / 27. szám

szükségességét, annak létesítéséből reánk háramló előnyöket és hát­rányokat úgy forgalmi, mint gaz­dasági szempontból tárgyalja és észrevételeit fölterjessze. A kamara elfogadván a keres­kedelmi osztály részletesen meg­okolt javaslatait és azon megjegy­zését, hogy a véleményalkotáshoz szükséges lett volna a csatorna­terv közelebbi megjelölése, arról tesz fölterjesztést, hogy a Duna- Oderai hajózási csatorna létesítése reánk nézve általános érdeket ké­pez. Utalván az 1896. évi drezdai konferenczia tárgyalásaira és ha­tározataira, a kamara nem mellé­kesnek, de kiválóan lényegesnek mutatja ki annak a szükségét, hogy a duna-oderai csatorna vég­pontja Magyarországon létesíttes­­sék. Saját kerületének egyébiránt szintén általános érdeket szolgáló szempontjából a kamara kapcso­latosan hangsúlyozza a duna­­tiszai csatorna létesítésének szük­ségét és hivatkozással egy már 1894. évi deczemberben tett föl­­terjesztésére kéri, hogy a tervezett budapest-csongrádi csatorna fél­­egyháza-szegedi ága a főcsatorná­­val egyidejűleg és a tervezettől eltérve, a főcsatorna teljes mér­tékben építtessék ki. A Szegeden október hó folya­mán tervezett második országos kereskedelmi kongresszusnak a ka­mara fölajánlotta teljes erkölcsi támogatását és a költségekhez való hozzájárulásra 100 irtot szavazott meg. Megszavazott a teljes ülés hat ipartestületnek a tanonczmunka­­kiállítások jutalmazására 130 frtot. A tárgysorozat kiadása után érkezett ügyek között a teljes ülés tudomásul vette a kereskede­lemügyi miniszter leiratát, mely szerint megnyugszik abban, hogy a kamarai kerület szövő­iparosai­nak tervezett szövetkezete, a mutatkozó csekély részvétel miatt nem alakítható meg és a kamara az e tekintetben kifejtendő akc­iót elhalasztja addig, míg a szövő iparágra nézve a viszonyok kedve­zőbbekké lesznek. Tárgyalta a teljes ülés a föld­mivelésügyi miniszter leiratát, válaszul a kamara azon fölterjesz­tésére, hogy a turini nemzeti kiállítás kertészeti és gyümöl­cse­szét osztályának tanulmányozását tegye lehetővé ösztöndíjak enge­délyezése által. A földmivelési miniszter szerint a kiállításnak csupán azon részletei volnának tanulmány tárgyává teendők, melyeken a borok és gyümölcsök szállítására szolgáló edények be­mutattalak s melyek tehát inkább a gyárosokat és iparosokat, mint a gazdákat érdeklik és igy a kereskedelemügyi minisztérium által volnának esetleg segélyben részesitendők. A kamara tudomásul vette ezen, április 22-én kelt fölterjesztésére ma érkezett leiratot. SEGÉLYPÉNZTÁRI ÉRTESÍTŐ. A kerületi pénztárak évi jelentéseiről. Ismertetés czéljából áttanul­mányozván azon kerületi beteg­­segélyző pénztárak 1897. évi jelentéseit, melyek ilyen jelentést közzétettek és melyeknek jelentései kezeimbe kerültek, általános impressióimról kívánok egyet­­mást elmondani, tartózkodván egyes pénztárak megnevezésétől és csupán utalván e lapok több számában megjelent e tárgyra vonatkozó ismertetéseimre. Mindenekelőtt feltűnőnek tartom, hogy az országban létező kerületi betegsegélyző pénztáraknak csak alig kétharmad része tette közzé az 1897. évre vonatkozó jelen­tését, míg több mint 30 ilyen működésben levő pénztár évi jelentést egyáltalában nem adott ki. Feltűnőnek tartom ezt azért, mert az évi zárszámadás és mérleg közzététele és az érdekelt tagokkal való ismertetése a mintaalapszabá­lyok 29. §-ában, amúgy is kötele­zővé van téve, e közzétételnek nagyobb körökre való kiterjesztése és hozzáférhetővé tétele tehát lényeges költségtöbbletet nem okozna, a pénztáraknak pedig csak előnyére válnék, ha minél többen vehetnének tudomást humá­nus működésükről és ennek ered­ményéről. A betegsegélyző pénztárak sokkal fiatalabb és még sokkal ismeret­lenebb intézmények, semhogy czélszerűségi és hasznossági szem­pontból megengedhetnék maguk­nak, hogy működésüket az isme­retlenség és hozzáférhetetlenség sűrű felhőibe burkolják és az érdeklődő nagy­közönség bepillan­­tási szándékát és óhaját negligálják. A nyilvánosság csak ott kényel­metlen, a hol van mit takargatni. A betegsegélyző pénztáraknak azonban nem lehet takargatni valójuk. A kiadott évi jelentések sem alakjukra, sem tartalmukra nézve nem egyformák, a­mi az áttekin­tést rendkívül megnehezíti. Mond­hatom, hogy a kezeimbe került mintegy 70 évi jelentés legalább 50-féle. Hogy az alak nem egy­forma, még hagyján, de hogy az országos statisztikai hivatal által kötelezőleg elrendelt és az adat­közlésre nézve általa megállapított forma dac­ára a jelentések tartal­milag sem egyformák, az legalább is feltűnő. Igazgatósági jelentés, az évi működésről szóval való elszámolás, a számadatok magya­rázása és a fontosabb események felemlítése, a legtöbb jelentésből hiányzik. Némely jelentés csak zárszám­adásból és mérlegből áll. Némelyik­ben még veszteség-nyereség-számla is van. A jelentések egy része semmiféle statisztikát nem közöl, egy másik része túlságos mérvben - &3S S z a b a d a 1 m a, Is. a. t eszközöl és értékesít a világ valamennyi államában PATAKY H. és W. (Budapesten, VII., Erzsébet-körút 24.) Saját irodák: Berlin, Hamburg, Frankfurt, Prága, Köln, Lipcse, Boroszló, New-York, Varsó és Hannover városában. — Értékesítési szerződések 21/, ____________________millió értékben köttettek. Szabadalmi perek, felvilágosítások és prospektusok ingyen. 30,000 szabadalmi megbizás.____________________

Next