Magyar Ipar, 1912. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
1912-07-07 / 27. szám
Szappangyárosok Egyesülete, a Magyarországi Üveggyárosok Egyesülete, a Magyar Fakereskedők és Fatermelők Egyesülete, a Vas- és Fémiparosok Országos Szövetsége, a szappan-, gyertya- és illatszergyárosok, a Magyar textil- és textilvegyészeti gyárosok egyesülete, az Országos Iparegyesület, az OMKE és a Magyar Kereskedelmi Csarnok kiküldöttjei. Az értekezletet Lánczy Leó hosszabb beszéddel nyitotta meg, amelyben elmondotta a Központ megalakulásának előzményeit. Kifejtette, hogy a Központ az öszszes magyar kereskedelmi és iparkamarák, az Országos Iparegyesület, az OMKE, valamint a Magyar Kereskedelmi Csarnok közreműködésével forma szerint már tavaly megalakult. A gyáripari érdekek intenzív felkarolása érdekében kívánatosnak mutatkozván a szabad társadalmi alapon nyugvó ipari egyesületek bevonása, a Központ érintkezésbe lépett a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével, valamint a jelentősebb szakegyesületekkel. Ez alapon tárgyalva, a Központ szervezeti szabályzata is elkészült, úgy, hogy minden előkészület meg volt téve a végből, hogy a Központ munkához láthasson. Különös módon azonban nézeteltérés merült fel az ipari szakegyesületek bevonása miatt, amelyeknek a kamarai központ messzemenő autonómiát kívánt biztosítani az egész vonalon. Ez az ügy érdekét is szolgálná, mert a külföldi tapasztalatok tanúsága szerint a vámpolitikai ügyek tárgyalásának súlypontja természetszerűleg ezekre a szakegyesületekre esik. A MGYOSZ azonban az utolsó pillanatban visszalépett a közös akciótól, amit szóló e testület nagy erkölcsi és anyagi súlyának tudatában mindenképpen sajnálatosnak tart. Úgy véli azonban, hogy ez a sajnos körülmény a magyar ipari és kereskedelmi világot nem gátolhatja meg abban, hogy érdekeinek védelmében a produktív munkát minél hamarabb megindítsa. Feladatunk leend az is, hogy a magyar agrárius körökkel, melyek a vámpolitikai kérdések tárgyalására a maguk körében már szintén elkészültek, a békés és harmonikus együttműködés és megértés útjait keressük. Ha az 1915- ben megkezdődő tágyalásokba készületlenül belebocsátkozni nem akarunk, úgy nincs többé veszíteni való időnk. Annál kívánatosabbnak kell tartania a munka megkezdését, mert Ausztriában a Handelspolitische Zentralstelle máris széles alapon, nagy anyagi erővel és a kormány erkölcsi támogatásával megkezdte működését. Lánczy elnök végül ama reményének ad kifejezést, hogy a MGYOSZ a közös czél érdekében minden melléktekintetet félretéve, lehetőséget fog nyújtani a közös munkára. Kéri a jelenlevőket, hogy testületeik nevében a napirenden levő kérdésről nyilatkozni szíveskedjenek. Bacher Emil vezérigazgató a fővárosi malomérdekeltség részéről örömmel üdvözli a kezdeményezést és az üdvös czél érdekében kifejtett fáradozást. Utal arra, hogy a múltban közgazdasági érdekeink és speciálisan a súlyos helyzetben levő malomipar kárára nagy mértékben kedvezőtlenül volt érezhető az erők szétforgácsolása. A malomiparnak fontos kívánságai lesznek megvalósítandók az Ausztriával kötendő új kiegyezés, valamint a kereskedelmi szerződések keretében. Határozottan szükségesnek tartja az erők egyesítését. Kéri a kamara elnökét, hogy nagy tekintélyével hasson oda, hogy a MGYOSZ a közös munkában részt vegyen. Kijelenti, hogy a fővárosi malomegyesület a Vámpolitikai Központhoz feltétlenül csatlakozik, de nem fog az elől elzárkózhatni, ha egyes malmok, mint a MGYOSZ tagjai ez utóbbi testületnek is megadják a kívánt felvilágosításokat és adatokat. Dr. Heltai Ferencz országyűlési képviselő a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete nevében kijelenti, hogy az elnöklete alatt álló egyesület néhány hónap előtt oly értelmű határozatot hozott, hogy semmiféle oly szervezetbe nem lép, amelyben az egyesület autonómiája és szabad elhatározási joga teljes mértékben biztosítva nincsen. Ehhez képest kijelenti, hogy a Vámpolitikai Központhoz azért csatlakozik, mert az általa előadott kívánságok, melyek az összes szakegyesületek paritásos alapon való közreműködését, a Központ igazgatásában való részvételét, az anyag gyűjtésében és feldolgozásában, végül pedig az állásfoglalásban való szabad elhatározási jogát biztosítani hivatják, a Központ elnöksége részéről lojálisan tekintetbe vétettek. Ha az a körülmény, hogy a Központ szabályzata ily értelemben átalakíttatott, a MGYOSZ-t most visszavonulásra bírja, úgy ezt nagyon sajnálatosnak tartja, de azt hiszi, hogy ez senkire nézve, aki a magyar ipar érdekében folytatandó közös munkában komolyan és tisztán az ügy érdekét tartva szem előtt, résztvenni kíván, akadályul nem szolgálhat. A maga részéről csak egy központot tart lehetségesnek, s ha mégis két központunk lesz, úgy ezt Ausztriában bizonyára mosolylyal fogják fogadni. Sőt ezzel a magyar iparosok és kereskedők a legfontosabb életérdekeikben dönteni hivatott kormányhatóságok előtt is furcsa színben tűnnének fel. Dr. Soltész Adolf, az Országos Iparegyesület részéről kijelenti, hogy az Országos Iparegyesület a Központ megalakításában már kezdettől fogva részt vett és minthogy azóta semmi olyan körülmény nem merült fel, ami okot adna arra, hogy eredeti álláspontját módosítsa, újabb, eltérő állásfoglalásra szükség nincsen, ezért is újból bejelenti az egyesületnek a közreműködésre való teljes készségét. Örömmel látja, hogy a Központ a szakegyesületekkel kibővül s ezzel munkaképessége és jelentősége fokozódik. Dr. Schreyer Jenő a Magyar Kereskedelmi Csarnok nevében bejelentette, hogy ez a testület a közös munkában részt vesz. Azegyes testületek képviselői ezután sorban felszólaltak: dr. Friedrich Tivadar, Garay Károly, Szurday Róbert, ifj. Vak Gyula, dr. Unger Bernát, Hirmann Ferencz, Deutsch Artur, dr. Zerkovitz Imre megannyian kijelentették, hogy a kezdeményezést egyesületeik teljes rokonszenvvel üdvözlik. Az illető egyesületek csatlakozását részben máris bejelentették, részben pedig a legközelebbi időre kilátásba helyezték. Rechnitz Béla vezérigazgató ki 703