Magyar Ipar, 1914. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1914-07-05 / 27. szám

ügyben, ez nem méltányos el­járás. Erre­l még szigorúbb hangon közölte, hogy majd megmutatja, hogy mi az a méltatlan eljárás és kihirdette, hogy tanonczomnak iskolába nem járatása miatt 40 korona pénzbüntetéssel és an­nak behajthatatlansága esetén pedig kettő napi elzárással bün­tet. Hozzá­tette még, ha az ő ítélete nem tetszik, úgy feledezzem meg a tanácshoz és ha helyettesem a méltatlan eljárást nem említi, úgy csak négy koronában állapí­totta volna meg a büntetést. Erre csak az volt a válasz, hogy látom, hogy az úr a ta­­noncznevelés terén nem barátja az előhaladásnak, sem pedig a modern jognak, én pedig kijelentet­tem, hogy ezek után ez az utolsó ta­­noncz, a­kit felszabadítok. Miután időm nem volt, nem felebbeztem, noha meg voltam győződve ez abszurd ítélet tart­hatatlanságáról, mert a törvény szelleme a nem iskolázott ta­­nonczokra vonatkozik és nem azokra, a­kik még maga­sabb iskolázottságban részesülnek. Azért büntetni a munkaadót, hogy jól kiiskolázott és műszaki kiképzést nyert iparost nevel az országnak, ki majd gyakorlati tu­dásával és teoretikus tudományú eszével megállja helyét a világ­­versenyben,­­ legalább is naiv­­ság. Fejlettebb indusztriális or­szágok iparosai méltán csodál­kozhatnak, hogy ily messzeható szocziális és kultúrjellegű ügynek, mint aminő a tanoncznevelés, hi­vatalos közegeink nem tudják felismerni nagy állami érdekeit. A tekintetes tanács felebbezé­­sem nélkül határozott és nekem adott igazat, mikor a következő ítéletet hozta: „A tanács az elsőfokú ítéletet megváltoztatja és terheltet az el­lene emelt kihágás vádja és jog­következményei alól felmenti. Terheltet fel kellett menteni, mert a kérdéses tanoncz a IX. ker. főv. felső kereskedelmi isko­lába be van írva s oda rendesen el is jár.“ Ez tehát a magyar tanoncz­­képzés. Mindenki meg fogja most már érteni, hogy iparosaink mi­ért vonakodnak a tanoncztartás­­tól, miért van tanonczhiány és a mi tanoncz van, miért oly selejtes. Vikár Béla: Rendelet a munkaköny­vek kiállításából. A kereskedelemügyi miniszter 5564/ 1914. évi. szám alatt rende­letet intézett az ország valamennyi törvényhatóságához, melyben a fennállott földmivelés, ipar és kereskedelemügyi minisztérium ál­tal az 1884. évi XVII. törvény­­czikkbe iktatott ipartörvény végre­hajtása iránt 1884. évi augusztus hó 26-án, 39.266. szám alatt ki­adott rendelet 29. §-át, valamint­­ az ugyane rendelet 32. és 33. §-ainak az 1902. évi deczember hó 31-én 49.921. szám alatt kelt rendelettel hatályában nem érintett rendelkezéseit hatályon kívül helyezve, az 1913. évi XIV. törvényczikk 53. §-ának második bekezdése, illetve az 1884. évi XVII. törvényczikk 99. §-ának első bekezdése alapján az iparos­segédek (gyári munkások) munka­könyvének kiállítását — a belügy­miniszterrel egyetértőleg — újó­lag szabályozza és az ennek foly­tán szükségessé vált intézkedése­ket megállapítja. A rendelet szól mindenekelőtt a munkakönyv mintájáról. A munkakönyv első oldalán, a­mely egyúttal czímlap, van a munka­könyv száma. Azután következik az a kitétel, a­mely bizonyítja, hogy a köny­v. Y. segéd, illető­leg gyári munkás munkakönyve. Az első oldalon van még a mun­kakönyv tulajdonosának sajátkezű névaláírása, a tulajdonos írni nem­­ tudása esetében a munkakönyvét kiállító tisztviselőnek ezt igazoló névaláírása. Legalul a következő áll: A munkakönyv ára: bélyeg 30 fillér, nyomtatás és kiállítás 16 fillér, összesen 46 fillér. A második oldal sémája ez: Munkaköny X. Y. számára. Szü­letési helye (község, vármegye, ország). Van-e az elemi népiskola VI. osztályának, vagy az ezzel a választói jogosultság szempontjá­ból egyenlő értékű más iskolai osztálynak, vagy ipari szaktanfo­lyamnak elvégzéséről bizonyít­ványa?*) Ha ilyen bizonyítvá­nyai nincsenek, tud-e írni és ol­vasni ? ha igen, igazolhatja-e azt a IV. elemi osztály, vagy az Or­szágos Közművelődési Tanács ál­tal rendezett tanfolyam elvégzé­séről szóló, vagy végül az 1184/1914. V. K. M. év­. számú rendelet értelmében kiállított vizs­gálati bizonyítványnyal ? Van-e iparhatósági bizonyítványa arról, hogy iparostanoncz volt? A mun­kanem (szakma)**), a melyben működik. Minden változtatása a munkanemnek (szakmának), a melyben működik, a változtatás időpontjának (év, hó, nap) meg­jelölésével. Kiadatott az iparható­ság által (év, hó, nap.) Jegyzet. A­ki hamis közokira­tot készít, vagy valódi közokiratot tartalmának megváltoztatása által meghamisít, ha ebből valakire jogsérelem háramlik, vagy hára­­molhatik, akár külföldi, akár bel­földi legyen azon közokirat, a közokirat hamisításának bűntettét követi el és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. (1878. évi V. törvényczikk 391. §-a.) Figyelmeztetés. A munkakönyv közokiratnak tekintendő. Ld. még az 1878. évi V. törvényc­ikk 400. §-át. A harmadik oldalon van a sze­­mélyleírás a következő részlete­zéssel : a munkakönyv tulajdo­nosának születési éve, termete, arcza, szeme, szemöldöke, orra, szája, fogai, haja, szakála, külö­nös ismertető jelei, foglalkozása. A személyleírás után az a meg­jegyzés, hogy a munkakönyv az *) A választói jogosultság szempont­jából egyenértékű iskolai osztályokat és tanfolyamokat az 1914. évi 4605/1914. sz. M. E. rendelet állapítja meg. **) A munkanem (szakma) megjelö­lésére nézve az 1914. évi 49.589/1914. sz. K. M. rendelet irányadó. 699

Next