Magyar Ipar, 1914. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1914-07-05 / 27. szám
ügyben, ez nem méltányos eljárás. Errel még szigorúbb hangon közölte, hogy majd megmutatja, hogy mi az a méltatlan eljárás és kihirdette, hogy tanonczomnak iskolába nem járatása miatt 40 korona pénzbüntetéssel és annak behajthatatlansága esetén pedig kettő napi elzárással büntet. Hozzátette még, ha az ő ítélete nem tetszik, úgy feledezzem meg a tanácshoz és ha helyettesem a méltatlan eljárást nem említi, úgy csak négy koronában állapította volna meg a büntetést. Erre csak az volt a válasz, hogy látom, hogy az úr a tanoncznevelés terén nem barátja az előhaladásnak, sem pedig a modern jognak, én pedig kijelentettem, hogy ezek után ez az utolsó tanoncz, akit felszabadítok. Miután időm nem volt, nem felebbeztem, noha meg voltam győződve ez abszurd ítélet tarthatatlanságáról, mert a törvény szelleme a nem iskolázott tanonczokra vonatkozik és nem azokra, akik még magasabb iskolázottságban részesülnek. Azért büntetni a munkaadót, hogy jól kiiskolázott és műszaki kiképzést nyert iparost nevel az országnak, ki majd gyakorlati tudásával és teoretikus tudományú eszével megállja helyét a világversenyben, legalább is naivság. Fejlettebb indusztriális országok iparosai méltán csodálkozhatnak, hogy ily messzeható szocziális és kultúrjellegű ügynek, mint aminő a tanoncznevelés, hivatalos közegeink nem tudják felismerni nagy állami érdekeit. A tekintetes tanács felebbezésem nélkül határozott és nekem adott igazat, mikor a következő ítéletet hozta: „A tanács az elsőfokú ítéletet megváltoztatja és terheltet az ellene emelt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmenti. Terheltet fel kellett menteni, mert a kérdéses tanoncz a IX. ker. főv. felső kereskedelmi iskolába be van írva s oda rendesen el is jár.“ Ez tehát a magyar tanonczképzés. Mindenki meg fogja most már érteni, hogy iparosaink miért vonakodnak a tanoncztartástól, miért van tanonczhiány és a mi tanoncz van, miért oly selejtes. Vikár Béla: Rendelet a munkakönyvek kiállításából. A kereskedelemügyi miniszter 5564/ 1914. évi. szám alatt rendeletet intézett az ország valamennyi törvényhatóságához, melyben a fennállott földmivelés, ipar és kereskedelemügyi minisztérium által az 1884. évi XVII. törvényczikkbe iktatott ipartörvény végrehajtása iránt 1884. évi augusztus hó 26-án, 39.266. szám alatt kiadott rendelet 29. §-át, valamint az ugyane rendelet 32. és 33. §-ainak az 1902. évi deczember hó 31-én 49.921. szám alatt kelt rendelettel hatályában nem érintett rendelkezéseit hatályon kívül helyezve, az 1913. évi XIV. törvényczikk 53. §-ának második bekezdése, illetve az 1884. évi XVII. törvényczikk 99. §-ának első bekezdése alapján az iparossegédek (gyári munkások) munkakönyvének kiállítását — a belügyminiszterrel egyetértőleg — újólag szabályozza és az ennek folytán szükségessé vált intézkedéseket megállapítja. A rendelet szól mindenekelőtt a munkakönyv mintájáról. A munkakönyv első oldalán, amely egyúttal czímlap, van a munkakönyv száma. Azután következik az a kitétel, amely bizonyítja, hogy a könyv. Y. segéd, illetőleg gyári munkás munkakönyve. Az első oldalon van még a munkakönyv tulajdonosának sajátkezű névaláírása, a tulajdonos írni nem tudása esetében a munkakönyvét kiállító tisztviselőnek ezt igazoló névaláírása. Legalul a következő áll: A munkakönyv ára: bélyeg 30 fillér, nyomtatás és kiállítás 16 fillér, összesen 46 fillér. A második oldal sémája ez: Munkaköny X. Y. számára. Születési helye (község, vármegye, ország). Van-e az elemi népiskola VI. osztályának, vagy az ezzel a választói jogosultság szempontjából egyenlő értékű más iskolai osztálynak, vagy ipari szaktanfolyamnak elvégzéséről bizonyítványa?*) Ha ilyen bizonyítványai nincsenek, tud-e írni és olvasni ? ha igen, igazolhatja-e azt a IV. elemi osztály, vagy az Országos Közművelődési Tanács által rendezett tanfolyam elvégzéséről szóló, vagy végül az 1184/1914. V. K. M. év. számú rendelet értelmében kiállított vizsgálati bizonyítványnyal ? Van-e iparhatósági bizonyítványa arról, hogy iparostanoncz volt? A munkanem (szakma)**), a melyben működik. Minden változtatása a munkanemnek (szakmának), a melyben működik, a változtatás időpontjának (év, hó, nap) megjelölésével. Kiadatott az iparhatóság által (év, hó, nap.) Jegyzet. Aki hamis közokiratot készít, vagy valódi közokiratot tartalmának megváltoztatása által meghamisít, ha ebből valakire jogsérelem háramlik, vagy háramolhatik, akár külföldi, akár belföldi legyen azon közokirat, a közokirat hamisításának bűntettét követi el és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. (1878. évi V. törvényczikk 391. §-a.) Figyelmeztetés. A munkakönyv közokiratnak tekintendő. Ld. még az 1878. évi V. törvénycikk 400. §-át. A harmadik oldalon van a személyleírás a következő részletezéssel : a munkakönyv tulajdonosának születési éve, termete, arcza, szeme, szemöldöke, orra, szája, fogai, haja, szakála, különös ismertető jelei, foglalkozása. A személyleírás után az a megjegyzés, hogy a munkakönyv az *) A választói jogosultság szempontjából egyenértékű iskolai osztályokat és tanfolyamokat az 1914. évi 4605/1914. sz. M. E. rendelet állapítja meg. **) A munkanem (szakma) megjelölésére nézve az 1914. évi 49.589/1914. sz. K. M. rendelet irányadó. 699