Magyar Ipar, 1916. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)
1916-07-02 / 27. szám
Gyáripari szakosztály. .. június 23. Az Országos Iparegyesület gyáripari szakosztálya ma,öllmann Adolf elnöklete alatt ülést tartott, amelyen jelen voltak : Adler Artúr, a Brunner I. L. és társa cég képviseletében, Bacher Adolf, Bárkány Leó, Dietrich Károly, Hegedűs Károly, Herz igazgató (Budafoki zománcgyár), Katona Béla, Klein Gyula, Kögler Gusztáv, Lajta Pál, Láng Ottó, Rock István, Sasvári Ármin, Szirmai Oszkár stb. Az iroda részéről jelen voltak: dr. Soltész Adolf igazgató, dr. Dóczi Sámuel ügyész és pénztáros, dr. Szírt Lajos segédtitkár és Pereszlényi Pál fogalmazva. Kimentésüket kérték: Bossányi Endre, Frommer Rudolf, Hetecs Mór, Kollerich Lajos, Nagel Marcell, dr. Stein Emil, Thék Endre és még mások. Elnöki előterjesztések: Ullmann Adolf elnök: Legutóbbi ülésünk óta hosszabb szünetet tartottunk. De ez nem jelenti azt, hogy tétlenek voltunk, mert ellenkezőleg, úgy az Iparegyesület, mint a szakosztályok többet dolgoztak, mint azelőtt bármikor. De tapasztaltuk, hogy a t. Tagok is rendkívüli mértékben el vannak foglalva s üdvösebbnek láttuk, hogy az egyes felmerült kérdések tekintetében nem plenáris üléseket tartunk, hanem mindig az illető szakférfiak véleményét kérjük ki s ezen az alapon tárgyaljuk az ügyeket. Ezt az egész idő alatt megtettük s a jövőben is, legalább addig, amíg a háború tart, ugyanezt az eljárást óhajtjuk követni. De vannak bizonyos kérdések, melyek nagy fontosságuknál fogva nagyobb kört érdekelnek s ezért voltunk bátrak az urakat a mai ülésre tisztelettel idekérni. Ez a kérdés, mely bennünket annyira foglalkoztat, az adókérdés, mely napirendünk során tárgyalás alá fog kerülni. A törvényjavaslatokat csak néhány nap előtt nyújtották a parlament elé, úgy, hogy csak egynéhány nap állott rendelkezésünkre, hogy gőzerővel áttanulmányozzuk az egész anyagot s tekintetbe véve az érdekeltségeket s az egyes vállalatok érdekeit, a memorandumot megszereztük, melyet később bátrak leszünk bemutatni. Mindannyian át vagyunk hatva attól az óhajtól, hogy az állam zilált pénzügyein lehetőleg segítsünk. Sem a nagyipar, sem a kisipar, vagy kereskedelem sohasem zárkózott el azelől, hogy az állam jogos követelményeinek eleget tegyen. És mi nem is véljük elérhetőnek, nem is próbáljuk meg azt, hogy oly irányban adjunk be memorandumot, mely az adóemelés visszavonását célozná, mert tudjuk, hogy mivel tartozunk az államnak és ismerjük az állam helyzetét. A mi kérésünk, mely egyes konkrét pontokba van összefoglalva, inkább odairányul, hogy az adók lehetőleg egyöntetűen legyenek megállapítva, egyes gazdasági ágak legyenek túlságosan megterhelve, hanem közgazdaságunknak minden ágazata lehetőleg egyformán vegyen részt azokban a nagy terhekben és feladatokban, amelyeket viselni kell és amelyek megoldásra várnak. Ezeket quasi mentségül előre bocsátva, hogy miért tartottunk most hosszabb szünetet a rendes ülések sorozatában, méltóztassék megengedni, hogy áttérjünk a napirendre, melynek első pontja az elnöki közlések. Pereszlényi Pál fogalmazó jelentést tesz a megszállott területekre való kivitel kérdéséről. Jelentést tett továbbá az Áruügynökök Országos Szövetségének megkereséséről abban az irányban, hogy az ügynökök és gyárosok között az összeműködés bizalomteljesebb legyen. A magyar gyárosok nem viseltetnek kellő bizalommal az ügynökökkel szemben, míg Németországban ennek épp az ellenkezőjét látjuk. A magyar gyárosok az állandó magyar ügynökök által képviselt külföldi gyárakból is az ügynökök megkerülésével szerzik be szükségleteiket. Kérik, hogy minden külföldi cég, amely Magyarországon üzletet akar csinálni, legyen köteles itt cégbejegyzett ügynök által képviseltetni magát. Az egyesület felajánlja szolgálatait és javasolja, hogy jelentsék be a gyárosok az áruügynökök egyesületének szükségleteiket és az megbízható ügynökei között fel fogja osztani azt. Mind a két bejelentést tudomásul vette a szakosztály. Dr. Szírt Lajos szitkár jelentést tesz a szerbiai és montenegrói követelések biztosítása érdekében történt intézkedésekről. Közli, hogy a követelések behajtásánál követendő eljárás dolgában a magyar és osztrák érdekeltség között a megegyezés létrejött és hogy a németekkel való megállapodás kilátásban van. Jelenti, hogy az egyesület a kereskedelemügyi miniszternek és a budapesti kamarának ebben a tárgyban megtartott értekezletén képviselő útján résztvett és hogy a megalakult Hitelvédő Központ magyar helyi bizottságába Szurday Róbertet, a Magyar Pamutipar rt. vezérigazgatóját küldte ki. Dr. Soltész Adolf igazgató, figyelemmel Szurday nagy elfoglaltságára, szükségesnek tartja, hogy helyettesítéséről is gondoskodás történjék. A szakosztály a jelentést tudomásul veszi és a helyettes kiküldését az elnökségre bízza. Jelentést tesz továbbá a segédtitkár a hadügyminisztériumnak az ipari hadseregszállítási kataszter összeállítása érdekében tett intézkedéseiről és indítványozza, hogy figyelemmel arra, hogy ez intézkedések révén áttekintést fogunk nyerni a magyar iparnak a hadseregszállításokban való részvételéről, az akciót megfelelő alkalomnak tartja arra, hogy az Országos Iparegyesület régebben megindított közszállítási akcióját folytassa és indítványozza, hogy a szakosztály hívja föl az Országos Iparegyesület közszállítási szakosztályát a katonai szállítások ügyében készített javaslatának sürgős előterjesztésére. A Kereskedelmi Utazók Egyesülete tudomásul vétel végett megküldte a kereskedelemügyi miniszterhez intézett fölterjesztését, melyben a miniszter támogatását kéri az anyagbeszerző központok állandósítása ellen indított mozgalmához. Tudomásul szolgál: 500