Magyar Ipar, 1916. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)

1916-07-02 / 27. szám

Gyáripari szakosztály. .. június 23. Az Országos Iparegyesület gyáripari szakosztálya ma,­öllmann Adolf elnöklete alatt ülést tartott, ame­lyen jelen voltak : Adler Artúr, a Brunner I. L. és társa cég képviseletében, Bacher Adolf, Bárkány Leó, Dietrich Károly, Hegedűs Károly, Herz igazgató (Budafoki zománcgyár), Katona Béla, Klein Gyula, Kögler Gusztáv, Lajta Pál, Láng Ottó, Rock István, Sasvári Ármin, Szirmai Oszkár stb. Az iroda részéről jelen voltak: dr. Soltész Adolf igazgató, dr. Dóczi Sámuel ügyész és pénztáros, dr. Szírt Lajos se­gédtitkár és Pereszlényi Pál fogalmazva. Kimenté­süket kérték: Bossányi Endre, Frommer Rudolf, Hetecs Mór, Kollerich Lajos, Nagel Marcell, dr. Stein Emil, Thék Endre és még mások. Elnöki előterjesztések: Ullmann Adolf elnök: Legutóbbi ülésünk óta hosszabb szünetet tartottunk. De ez nem jelenti azt, hogy tétlenek voltunk, mert el­lenkezőleg, úgy az Iparegyesület, mint a szak­osztályok többet dolgoztak, mint azelőtt bármikor. De tapasztaltuk, hogy a t. Tagok is rendkívüli mértékben el vannak foglalva s üdvösebbnek lát­tuk, hogy az egyes felmerült kérdések tekinteté­ben nem plenáris üléseket tartunk, hanem mindig az illető szakférfiak véleményét kérjük ki s ezen az alapon tárgyaljuk az ügyeket. Ezt az egész idő alatt megtettük s a jövőben is, legalább addig, amíg a háború tart, ugyanezt az eljárást óhajtjuk követni. De vannak bizonyos kérdések, melyek nagy fontosságuknál fogva nagyobb kört érdekel­nek s ezért voltunk bátrak az urakat a mai ülésre tisztelettel idekérni. Ez a kérdés, mely bennünket annyira foglalkoztat, az adókérdés, mely napiren­dünk során tárgyalás alá fog kerülni. A törvény­­javaslatokat csak néhány nap előtt nyújtották a parlament elé, úgy, hogy csak egynéhány nap állott rendelkezésünkre, hogy gőzerővel áttanul­mányozzuk az egész anyagot s tekintetbe véve az érdekeltségeket s az egyes vállalatok érdekeit, a memorandumot megszereztük, melyet később bát­rak leszünk bemutatni. Mindannyian át vagyunk hatva attól az óhajtól, hogy az állam zilált pénz­ügyein lehetőleg segítsünk. Sem a nagyipar, sem a kisipar, vagy kereskedelem sohasem zárkózott el azelől, hogy az állam jogos követelményeinek eleget tegyen. És mi nem is véljük elérhetőnek, nem is próbáljuk meg azt, hogy oly irányban adjunk be memorandumot, mely az adóemelés visszavonását célozná, mert tudjuk, hogy mivel tartozunk az államnak és ismerjük az állam hely­zetét. A mi kérésünk, mely egyes konkrét pon­tokba van összefoglalva, inkább odairányul, hogy az adók lehetőleg egyöntetűen legyenek megálla­pítva, egyes gazdasági ágak legyenek túlságosan megterhelve, hanem közgazdaságunknak minden ágazata lehetőleg egyformán vegyen részt azokban a nagy terhekben és feladatokban, amelyeket vi­selni kell és amelyek megoldásra várnak. Ezeket quasi mentségül előre bocsátva, hogy miért tartottunk most hosszabb szünetet a rendes ülések sorozatában, méltóztassék megengedni, hogy áttérjünk a napirendre, melynek első pontja az elnöki közlések. Pereszlényi Pál fogalmazó jelentést tesz a megszállott területekre való kivitel kérdéséről. Jelentést tett továbbá az Áruügynökök Orszá­gos Szövetségének megkereséséről abban az irány­ban, hogy az ügynökök és gyárosok között az összeműködés bizalomteljesebb legyen. A magyar gyárosok nem viseltetnek kellő bizalommal az ügynökökkel szemben, míg Németországban ennek épp az ellenkezőjét látjuk. A magyar gyárosok az állandó magyar ügynökök által képviselt külföldi gyárakból is az ügynökök­ megkerülésével szerzik be szükségleteiket. Kérik, hogy minden külföldi cég, amely Magyarországon üzletet akar csinálni, legyen köteles itt cégbejegyzett ügynök által kép­viseltetni magát. Az egyesület felajánlja szolgála­tait és javasolja, hogy jelentsék be a gyárosok az áruügynökök egyesületének szükségleteiket és az megbízható ügynökei között fel fogja osztani azt. Mind a két bejelentést tudomásul vette a szak­osztály. Dr. Szírt Lajos sz­itkár jelentést tesz a szer­biai és montenegrói követelések biztosítása érde­kében történt intézkedésekről. Közli, hogy a követelések behajtásánál követendő eljárás dol­gában a magyar és osztrák érdekeltség között a megegyezés létrejött és hogy a németekkel való megállapodás kilátásban van. Jelenti, hogy az egyesület a kereskedelemügyi miniszternek és a budapesti kamarának ebben a tárgyban megtar­tott értekezletén képviselő útján résztvett és hogy a megalakult Hitelvédő Központ magyar helyi bi­­zottságába Szurday Róbertet, a Magyar Pamut­ipar r­­t. vezérigazgatóját küldte ki. Dr. Soltész Adolf igazgató, figyelemmel Szur­day nagy elfoglaltságára, szükségesnek tartja, hogy helyettesítéséről is gondoskodás történjék. A szakosztály a jelentést tudomásul veszi és a helyettes kiküldését az elnökségre bízza. Jelentést tesz továbbá a segédtitkár a hadügy­minisztériumnak az ipari hadseregszállítási katasz­ter összeállítása érdekében tett intézkedéseiről és indítványozza, hogy figyelemmel arra, hogy ez intézkedések révén áttekintést fogunk nyerni a magyar iparnak a hadseregszállításokban való részvételéről, az akciót megfelelő alkalomnak tartja arra, hogy az Országos Iparegyesület régebben megindított közszállítási akcióját folytassa és in­dítványozza, hogy a szakosztály hívja föl az Országos Iparegyesület közszállítási szakosztályát a katonai szállítások ügyében készített javasla­tának sürgős előterjesztésére. A Kereskedelmi Utazók Egyesülete tudomásul vétel végett megküldte a kereskedelemügyi mi­niszterhez intézett fölterjesztését, melyben a mi­niszter támogatását kéri az anyagbeszerző köz­pontok állandósítása ellen indított mozgalmához. Tudomásul szolgál: 500

Next