Magyar Ipar, 1920 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1920-11-21 / 19-20. szám
159 felelő rendeletek kiadásával, de főleg abbeli intézkedéssel, hogy a kiadott rendeletek pontosan végre is hajtassanak és hogy a személyzetre általában is megfelelő lelki és nevelő behatások gyakoroltassanak, elérhető lesz, hogy a panaszokra esetleg még okot szolgáltató rendellenességek a minimumra csökkenjenek. — A kávés és szállodásipar képesítéshez kötése. A kereskedelemügyi miniszter a vendéglősipar után most a kávéházi ipart is kézműves természetűnek nyilvánította és a képesítéshez kötött iparágak közé sorozta. A miniszternek ez a rendelkezése annál nagyobb feltűnést keltett, mert a kávésok nemcsak nem kérték iparuknak képesítéshez való kötését, hanem már előre is tiltakoztak ellene. A következmények nemsokára meg fogják mutatni, hogy kinek lesz igaza : azoknak-e, akik nem kértek, vagy annak, aki kéretlenül is adott. Az ipar és a közjó érdekében mindenesetre azt kívánjuk, hogy az adakozónak legyen igaza. Előadás a kislakások építéséről. Az Országos Iparegyesület október 15-én előadó ülést tartott, melynek tárgya Rotál Henrik építész, igazgatósági tag Lakásépítés a kisembereknek című felolvasása volt. Az üléstermet megtöltő nagyszámú közönség, amelynek sorában több kormányhatóság képviselőjét is láttuk, nagy érdeklődéssel hallgatta a tartalmas előadást, amelyet ezúttal, lapunk szűkre szabott terjedelme miatt, bővebben nem ismertethetünk, de amelyre aktualitásánál fogva még lesz alkalmunk visszatérni. — A közgazdasági fakultás megnyitóünnepe. A közgazdasági tudomány művelése a gyakorlati közgazdasági életben is döntő befolyással van. A múlt század közepétől számított hatalmas gazdasági fellendülés, amelyet Európaszerte észlelhettünk, nem kis mértékben köszönhető annak a körülménynek, hogy a közgazdasági tudomány hamisítatlan alapigazságait a gyakorlati közgazdasági életben is alkalmazták és később, amikor, különösen egyes német egyetemi katodákról az az áltudományos propaganda indult meg, amely a közgazdaságtan világos elveit felhomályosítani igyekezett, a közgazdasági életek továbbfejlődésének lehetőségei még mindig azokból a forrásokból merítették életerejüket, amelyeket a régi klasszikus közgazdaságtannak még mesterségesen redukált igazságai is részére nyitottak. A háború által okozott gazdasági összeomlás és a háború után bekövetkezett gazdasági katasztrófák nagyrészben annak tudhatók be, hogy a közgazdasági tudomány alapelvei semmibe se vetettek. Őszinte örömmel kellene tehát üdvözölnünk a budapesti egyetem új közgazdasági fakultását, ha az a meggyőződésünk hajléka lesz. Azok a benyomások, amelyeket a megnyitó ünnepen nyertünk, túlságos sok reményre nem jogosítanak. Az ünnepség fényét a kormányzó úr és a miniszterelnök úr beszédei adták, mihez sorakoztak még Berzeviczy Albertnek az akadémia nevében, Darányi Ignácnak a mezőgazdaság nevében, Chorin Ferencnek az ipar nevében és Heinrich Ferencnek a kereskedelem nevében elmondott üdvözlő szavai. Az ünnepség tartalmát Bernáth Istvánnak, a kar dékánjának szónoklata adta, amelyből csak azt a konklúziót lehetett levonni, hogy a dékán a közgazdaságtannak mint tudománynak létét tagadja. Lehetséges, hogy a karnak sikerül új közgazdasági tudományt teremtenie. Túlságosan nem bízunk benne, reméljük azonban, hogy az eredmény meghazudtol minket és a karnak működéséhez ezt a kívánságunkat fejezzük ki. — Ünnepelt munkások. Felemelő ünnepséget rendezett a Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság vezetősége három kiváló munkásának jubileuma alkalmából. Ez a három igazán érdemes munkás Weber György, a szedő-osztály művezetője, Zimmermann Adolf főtördelő és Thauer László könyvnyomtató, akik nyomdászpályájuknak 50 éves jubileumát ünnepelték és akik közül Zimmermann Adolf az egész 50 évet, Weber György 39 évet, Thauer László pedig 25 évet töltött a Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság szolgálatában. A jubiláris ünnepen képviseltette magát a kereskedelemügyi miniszter és több kormányhatóság, valamint a nemzetgyűlés irodája, továbbá az Országos Iparegyesület, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és több rokontestület. Közéletünk jelesei közül ott voltak báró Szterényi József volt kereskedelmi miniszter, Kovácsy Sándor volt országgyűlési képviselő, dr. Kampis János helyettes államtitkár és még sokan. A vállalat tisztikara és munkásai dr. Fálk Zsigmond vezérigazgató vezetésével teljes számban jelentek meg. Az ünnepséget a Magyarországi Könyvnyomdászok Dalkörének éneke után Tanay József igazgató vezette be, azután Kovácsy Sándor,a részvénytársaság elnöke nyújtotta át a jubilánsoknak az igazgatóság ajándékát. A személyzet nevében pedig Szeniczey Mihály gépmester köszöntötte őket. Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter nevében Kiss Géza miniszteri tanácsos üdvözölte az ünnepelteket és átnyújtotta nekik a miniszter elismerő iratát, amelyet az Országos Iparegyesület előterjesztésére adományozott. Az Országos Iparegyesület díszokleveleit Vikár Béla alelnök nyújtotta át meleghangú üdvözlő beszéd kíséretében, a nemzetgyűlés irodája nevében Palmer Kálmán elnöki főtanácsos, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nevében Bittner János