Magyar Ipar, 1920 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1920-11-21 / 19-20. szám
testületek kérték a minisztert, hogy az adó életbeléptetését halassza el, de sajnos, teljes eredményt nem értek el, csak úgy, mint azokkal a részletes kérésekkel, hogy a végrehajtó utasítás, egy és más különösen sérelmes intézkedést változtassák meg, ámbár a kiadott utasítás az Iparegyesületnek nem egy javaslatát tartalmazza. Most azt kértem az Iparegyesület a minisztertől hogy sürgősen adjon módot, hogy azok a sérelmek, amelyek a gyakorlatban az ipart sújtani fogják, orvoslást nyerhessenek. Reméljük, hogy ennek a sürgős előterjesztésnek lesz némi eredménye. — A munkaügyi bíráskodás rendezése. A kormány legújabb rendelete szerint a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek az iparos és kereskedő, munkaadó és a vele szolgálati jogviszonyba álló munkavállaló, tehát iparos- és kereskedősegéd, tanonc, gyármunkás, tisztviselő stb. között merülnek fel. Ugyanebben az üzemben alkalmazottak között felmerülő perek is ide tartoznak, ha a szolgálati szerződésből származnak. Ehhez a bírósághoz tartozik tehát: mindazon per, melyik a szerződésben vállalt kötelezettségek elmulasztásából, a szolgálati viszony idő előtti megszűnéséből, a munka tárgyain vagy eszközein okozott kár megtérítése végett keletkezik. A munkaügyi bíráskodást Budapesten a kir. Központi járásbíróság gyakorolja. A rendelet szerint munkaadóknak vagy munkavállalóknak kell érteni mindazokat, akik a következő üzemek vagy vállalatoknál működnek: fogadó, vendéglő korcsma, sörház, pálinkamérés, kávéház és kávémérés, zsibáruskodás, állásközvetítő és cselédszerző, kéményseprés, személyszállítás, építésvállalás, mérges anyagok, gyógyszerek és robbanószerek gyártásával foglalkozó üzemek és azok elárusításával foglalkozó üzletek; mezőgazdasági és erdei termeléssel, állattenyésztéssel, halászattal, szőlőmiveléssel, selyemtenyésztéssel és méhészettel foglalkozó, továbbá ezekkel kapcsolatos mellékipari üzemek, ideértve az erdei fakitermelő, kőfejtő stb. vállalatokat is; háziipar; bányák, kohók és bányászati segédművek, katonai intézetek és üzlettelepek, házaló kereskedés és vándoripar; műszaki és ügynöki irodák, színházak, gyógyintézetek. Nem tartoznak a rendelet alá az állami egyedárusági és ezzel összekötött vállatokban az állami törvényhatósági és községi üzemekben működő közszolgálati és egyéb alkalmazottak. A katonai intézetekben és üzlettelepekben alkalmazó-: katonák, katonai tisztviselők, altisztek és szolgák, a színházaknál működő színészek, a gyógyintézetekben alkalmazott orvosok, a gazdatisztek gazdasági cselédek, mezőgazdasági munkások, gazdasági segédmunkások és napszámosok, dohánykertészek, erdőmunkások és napszámosok, a vízi munkálatok, út- vagy vasút építésnél föld vagy ezzel kapcsolatos munka elvégzésére szerződött munkások és napszámosok és a háztartási alkalmazottak. Azok, akik fizetésüket havonként, vagy ennél is hosszabb időszakonként kapják és évi javadalmazásuk összege 60.000 koronán felül van, nem tartoznak a rendelet alá. Azok az iparosok, akik valamely ipartestület tagjai és az ezeknél alkalmazott segédek és tanoncok peres ügyüket az illető ipartestület békéltető bizottsága elé vihetik mindaddig, míg egyikük a bíróság elé nem terjesztette az ügyet. A békéltető bizottság határozata és az előtte megkötött egyezségről felvett jegyzőkönyv végrehajtható közokirat. Az a fél, aki a békéltető bizottság határozatával elégedetlen 8 nap alatt a munkaügyi bíróság elé viheti az ügyet. A bíróság a járásbíróság ítélő bírájának elnöklete alatt háromtagú tanácsban tárgyal és határoz. A tanács egy tagját a munkaadók, egy tagját a munkavállalók sorából jelölik ki. A bíróság a keresetet minden körülmények között elfogadni tartozik. A rendelet részletesen szabályozza a bíróság eljárását is. Az ítélet ellen felebbezésnek csak akkor van helye, ha a per tárgyának értéke 1000 koronát meghalad. A felebbezés felett a törvényszéki tanács határoz. A rendelet felsorolja azokat az egyesületeket és testületeket, amelyek ülnökök kijelölésére jogosultak. Az új eljárás november 1-én életbe lépett. A kikészítési eljárás vámszabályainak reformja. A Magyar Vámpolitikai Központ elnöki tanácsa igen látogatott ülést tartott legutóbb a GYOSZ helyiségében, dr. Chorin Ferenc és Beatin y Artur elnöklete alatt. Dr. Chorin Ferenc elnök az ülést megnyitva, felhasználta az alkalmat arra, hogy igen melegen üdvözölje Belatiny Artúrt, a budapesti kereskedelmi-és iparkamara elnökét, aki e minőségében alapszabályszerűen a Vámpolitikai Központ elnöke is. Belatiny Artur elnök köszönetét nyilvánítja Chorin Ferenc szives szavaiért s megemlékszik azután elődjének, Lánczy Leónak működéséről. Az általános helyesléssel fogadott megnyitók után az elnöki tanács a vámmentes kikészítési eljárás kezelési szabályaira vonatkozó reformkívánságokat tárgyalta. A Vámközpont irodája e tárgyban már évek óta s a legközelebbi múltban is folytatott adatgyűjtést s a reformkivánságok röviden a következőkben foglalhatók össze : — Szükséges, hogy a kikészítési eljárás vámkedvezményét a legkülönbözőbb iparágak számára minél nagyobb terjedelemben biztosítsa a kormány. Az azonosság fizikai bizonyításától, valamint a próbagyártástól is, ahol ez nehézségekkel jár, el kell tekinteni s pótolni ezt az üzemek és a könyvek ellenőrzésével. A transitokereskedelem megkönnyítése céljából fel kell eleveníteni a hitelraktárak intézményét, melyek régebben Fiuméban engedélyezve voltak. Az ilyen raktárakban ugyanis az importőrök áruikkal szabadon rendelkezhetnek, azokat akár a határokon belül, akár külföldre eladhatják, de a vámot csak a belföldön megmaradó áruk után kell megtéríteni. A kikészítési eljárás reformjának figyelemmel kell lennie arra is, hogy a passzív kikészítési eljárásnak a kiviteli vám*k és ill*ték*k k#-