Magyar Ipar, 1939 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
MAGYAR IPAR „Kevéssel volt bűnöknél több erényük, Mely az apákról a fiakra szállt, De annyiszor ez a kevés, — ha vész jött, Nem engedé elvenni a hazát.“ Nem engedte elvenni, mert ezt a hazát kormányozta, igazgatta a békében és megvédte a háborúban. Az erős uralkodók mellett, a gyönge királyok helyett fejlett politikai érzékkel vitte az ország dolgait a főnemesség, a középnemesség pedig a helyi autonómia kereteit töltötte meg tartalommal és intézte nobile officium-ként a vármegye dolgát. Minden torzkép ellenére, amit róla rajzoltak, szent szerelemmel szerette a földet és a föld népét: vezetője, tanácsadója és a modern időkben a falu szervezkedésének tengelye volt. De nemcsak szerette, ismerte is a föld népét és annak bajait és éppen ezért nem véletlen az, hogy nemcsak a XVII. század angliai agrárforradalmát csinálta a gentry és nemcsak Franciaországban vívták ki a „harmadik rend“ jogát a Sieyes-k és a középosztály többi tagjai, de a magyar jobbágyság fölszabadításában is dicsőséges szerep jutott a nemesi családok tagjainak: Deák Ferencnek, Kossuth Lajosnak és társaiknak. A nemzetnek szenvedelmes szeretete a közügyekből folyó rajongó szolgálata, a családi hagyomány, öröklött képesség és egyéni tanultság adták meg ennek az osztálynak, amelyet a költő klasszikus mondása szerint: „edzettek százados kohók“, a történelmi öntudatban gyökerező államalkotó és államfenntartó képességet és ennek legfontosabb tényezőjeként azt az intuíciót, amely végzetes időkben mindig ki tudta termelni és pajzsra emelni Hunyadi Jánostól Horthy Miklósig a hivatott vezért. Hivatott vezérünk képmásáról hull most le a lepel. Fölöslegesnek érzem az ő történelmivé magasztosult alakját méltatni azok után, amiket elmondtam. Hiszen ami szép, jó s nemes a magyar történelmi osztály imént megrajzolt karakterében megtalálható, a kormányzó úr személyében a legtökéletesebben és legragyogóbban kristályosodik ki. Szívünk mélyen érzi, de szavakba önteni nem képes a hálát az ő fenkölt személye iránt, aki országunkat halottaiból föltámasztotta és most több mint egy millió honfitársunk és 12.000 km2 terület visszaszerzésével diadalmasan viszi a régi nagyság és dicsőség felé. A magyar iparnak pedig külön oka van a hálára és hódolatra. A kormányzó úr számos alkalommal hangoztatta az ipar fontosságát és most ezévt Szolnokon elhangzott emlékezetes beszédében is a gazdasági pályák választására figyelmeztette az ifjúságot. És a rend és biztonság ama boldog szigetén, amellyé Horthy Miklós kormányzása hazánkat avatta, a Trianonban halálra sebzett gyáripar új életre kelt és virágzásnak indult. 1921-től 1937-ig a gyáriparban az ipartelepek száma 84%-kal emelkedett, a munkásoké megkétszereződött. A gyáripar termékeinek értéke 1921-ben 1 milliárd pengőn alul maradt, ma megközelíti a 3 milliárdot. Az ipari félgyártmányok és gyártmányok kivitele , a beviteli tilalmak, áthághatatlan magasságú vámfalak, kontingentálások, devizazárlat, az autarkia elvének esztelen túlzásba menő érvényesítése és a gazdasági téren tovább fokozódó háború egyéb eszközeinek alkalmazása ellenére 15%-os értéknövekvést mutat — magában a textiliparban megháromszorozódott. És büszke öntudattal emlegethetjük, hogy a gyáripar ma már a nemzeti jövedelem közel egyharmadát szolgáltatja, — az elmúlt évtized közepén még csak egynegyedrésszel járult hozzá. A Felvidék egy részének visszatérése pedig nemcsak a vásárlóközönség 12 százalékos növekedését jelenti, de bizonyos ipari nyersanyagokban való gazdagodásunkat is. Kaptunk vasércet, magnezitet, antimont, bazaltot, mészkövet, márványt, kaolint, műfaanyagot, lehetőséget kénkovand, réz, mangán föltárására, söriparunk számára sörárpát, textiliparunknak fonallenterületeket, ásványolajat és földgázt Egbellen — és talán egyéb energiaforrásokat is. Mindezek birtokában iparunk szép reményekkel tekinthet a jövő felé, annál is inkább, mert meg lehetünk győződve, hogy a kormányzó úr erélye és bölcsesége a jövőben is biztosítani fogja azt a rendet és nyugalmat, amely a termelő munka gyümölcsöző folytatásának alapfeltétele. Poharamat emelem a magyar reménység megtestesítőjére, a kormányzó uz Őfőméltóságára, a magyar jövendőre és annak egyik leghatékonyabb tényezőjére, a magyar gyáriparra. 3 Vízmentos (impregnált) csoiTiflfloropflpip Magyar Vegykészítmény, Papírgyár Budapest, VI. Ó utca 49. — Telefon: 123— 890. Magyar Lajos gépszij- és műszaki bőrárugyár rt. Budapest, V., Katona József utca 9—11 TELEFON: 1-137-03 és 1-202-62 Gyárt: bőrhajtószíjakat, műszaki bőrárukat, textiltechnikai bőrárukat a legjobb minőségben, elsőrendű kivitelben. Szakszerű tanácsadás minden szijtechnikai kérdésben. „TRIUMPH FLEX“-gépszij a modern gépiüzem legjobb hajtószija